KOPJAFÁVAL TISZTELEGTEK A PÁLOS REND ELŐTT (ÜNNEP AZ EMLÉKEZÉS JEGYÉBEN)
A 21. alkalommal megtartott Illés-napokon, Illyefalván megemlékeztek az egyetlen magyar gyökerű szerzetesrendről, a pálosokról is a vasárnapi ökumenikus istentisztelet után.
Az egyházi szertartás végeztével Kacsó Sándor helybéli római katolikus plébános köszöntötte a szép számban jelenlévőket és a hargitafürdői székhellyel Erdélyben újra megtelepedett pálos rend vezetőjét, Bátor Botond szerzetest, majd Csáki Árpád történésznek a pálosok illyefalvi jelenlétét ismertető előadása következett.
Ennek során többek között megtudhattuk, hogy a Boldog Özséb által az 1241–42-es tatárjárás után alapított pálos rend erdélyi jelenléte a reformációt követően közel másfél évszázadra megszakadt. Visszatérésükre csak a 18. század fordulóján került sor az erdélyi politikában nagy befolyással bíró katolikus székely főurak jóvoltából. Segítségükkel Tövisre és Illyefalvára telepedtek le 1701-ben. Ez utóbbi helységben májusban vették át Székely András irányításával a plébánia vezetését, és fogtak neki az anyakönyvezésnek. Működésük 87 esztendeje alatt rendházat alapítottak, új templomot építettek, és újraszervezték a sepsiszentgyörgyi plébániát. Áldásos tevékenységüknek a rend II. József által 1786-ban elrendelt feloszlatása vetett véget. Szántóik és kaszálóik egy része, valamint az 1775-ben öntött harang, az anyakönyvek és könyvtáruk bizonyos hányada a plébánia tulajdonába ment át. Vagyonuk oroszlánrészét viszont a kincstár árverésen értékesítette.
A továbbiakban Józsa Lajos sepsiszentgyörgyi helytörténész a helyi levéltárban végzett kutatásai alapján egészítette ki a pálos rend illyefalvi jelenlétére vonatkozó ismereteinket. Az elhangzottakból kiderült, hogy a gazdálkodáson kívül két malmot működtettek, és méhészettel, valamint selyemhernyó-tenyésztéssel is foglalkoztak.
Fodor Imre polgármester üdvözlő szavai és az emléklapok átnyújtása után, Bátor Botond pálos szerzetes megszentelte az egykor itt tevékenykedő rendtársai emlékét a templom előtti téren álló kopjafát. A Szkridon Sándor keze munkáját dicsérő emlékjel állítására Józsa Lajos kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával kerülhetett sor.
Forrás: erdely.ma