Pélmonostor város támogatásával, a Pélmonostor Magyar Kultúregyesület és a Baranya-film fotó és filmtársulat, a Pélmonostor Város Magyar Kisebbségi Önkormányzat és a Baranyai Júlia Népfőiskola társszervezésében május 12-én két emlékezetes programnak lehettünk szemtanúi. Az esemény első mozzanata a Tanulmányok Pélmonostorról című könyvbemutató volt, majd sor került az Istennek hajlékai a Drávaszögben című fotókiállításnak a megnyitójára. Az esmemény a Sokszínűség gazdagság rendezvénysorozat nyitó eseménye volt.
Szép számban jelentek meg a vendégek a pénteki eseményen, a Baranyai Júlia Népfőiskolán. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Doboš Ivan, Pélmonostor város polgármestere, Predrag Stojanović és Marko Bogatić, Pélmonostor polgármesterének helyettesei, Ágh Izabella, a Pélmonostor MKE elnöke, Juhász Sándor, a MESZ elnöke, Sipos Zsivics Tünde, a Baranyai Júlia Népfőiskola igazgatója és Matijaković Anna, Pélmonostor Város Magyar Kisebbségi Önkormányzatának elnöke. A programot a Pélmonostor MKE irodalmi csoportja és a vörösmarti József Attila Magyar Kultúregyesület női kara tette még ünnepélyesebbé. Pécsi Máriától, a női kar vezetőjétől megtudtuk, erre az alkalomra református egyházi dalokkal készültek, és öröm volt számukra megnyitni ezt az eseményt.
A megjelenteket elsőként Ágh Izabella elnök asszony köszöntötte, aki rámutatott az esemény fontosságára.
– Pélmonostor területén több kisebbség él, melyek anyanyelvükkel, kultúrájukkal és hitvallásukkal gazdagítják városunkat. Városunk lakosságának 40%-a valamelyik nemzetiséghez tartozik. Mi magyarok büszkén mondhatjuk, hogy nagy szerepünk van az itteni kultúrélet tevékenységében. A programunk része a Sokszínűség gazdagság rendezvénysorozatnak, amely a város támogatásának köszönhetően már hat éve zajlik itt Pélmonostoron. Mi kisebbségek egy életen át a tolerancia és a sokszínűség jegyében növünk fel. Pélmonostoron katolikus és református magyarok élnek. A pélmonostori magyarság vallási életének fontosságáról tanúskodik a tény, hogy az elmúlt időszakban számos rendezvény és találkozó valósult meg ehhez a témához kapcsolódóan. Ez a rendezvény is a vallási élet fontosságáról szól, hiszen idén ünnepeljük a reformáció kezdetének 500. évfordulóját – mondta köszöntőjében Ágh Izabella.
Doboš Ivan és Matijaković Anna is szóltak az egybegyűltekhez. Mindketten kihagsúlyozták azt a tényt, hogy a kisebbségek a városnak a kincsei és igen fontos szerepük van a település kultúréletében.
Az elnök asszony ezt követően felkérte Hajek Jánost, karancsi lelkipásztort, mondjon egy pár gondolatot a reformáció évfordulója alkalmából.
– A reformáció egy folyamat, ami igyekszik valamit visszaállítani igazi formájára. A reformáció nem egy szikrából pattant gondolat, bizony annak volt előzménye, valami kiváltotta azt. 1517. október 31-én Luther Márton elsőként tette közzé az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra, kiszegezte a követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára. Fontos megemlíteni, hogy a reformátorok, köztük Luther Mártonnak nem állt szándékukban egy új egyházat alapítani, ők csak a meglévőnek a hibáira akartak rámutatni és szerették volna reformálni, visszaalakítani igazi formájára. Luther következetesen állította, hogy a hit az Istentől kapott ajándék. Nélküle legjobb szándéka ellenére sem lenne képes az ember jó cselekvésre. Az igaz ember csak azért igaz, mert Isten kegyelmes hozzá, jó cselekedetei pedig nem azért jók mert magukba véve tökéletesek, hanem azért mert hitből és hálaadásból fakadnak, és isten azokat Krisztusban elfogadja – hallottuk a lelkipásztortól.
– Fontos megemlíteni Kálvin János nevét, francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós, a kálvinizmus névadója, a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az “istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”. Elsősorban teológiai és egyházszervezői munkássága miatt nevezetes, de fontos szerepet játszott a francia irodalmi nyelv kialakulásában is. A reformáció egyes irányzatainak szétválása különböző protestáns egyházak kialakulásához majd megerősödéséhez vezette, ezek közül az evangélikus, a lutheránus egyház és a református egyház a legismertebbek. A reformáció baranyai elindítója Sztárai Mihály, laskói prédikátor, aki körülbelül 120 református gyülekezetet alapított. Egyetlen horvát nyelvű gyülekezet maradt meg, ami Tordincin található. E zsinat több száz éve meghatározó jelentőséggel bírt és hatása még ma is érződik az anyaországban, és a Drávaszögben is. Jelentősége abban rejlik, hogy itt adták be törvénycikkbe az iskolák megalapításának szükségességét, és elrendelte az egyházi anyakönyvvezetést is. A reformáció műveként emlegetik a 16. században alapított vörösmarti gimnáziumot, melynek története szorosan összefügg Baranyában a reformáció eseményeivel – mondta el végezetül Hajek János.
Az esemény keretében sor került a Tanulmányok Pélmonostorról című folyóirat első kötetének a bemutatására, amelyről Sipos Zsivics Tünde tartott rövid beszámolót. A füzet, amelynek a bemutatója a program részét képezi, a MESZ Hagyaték című folyóiratának 2014-es számaként jelent meg. A Hagyaték folyóirat kerek tíz évfolyamot ért meg. Az elmúlt évek során következtesen kitartott eredeti koncepciója mellet, melynek értelmében elsődleges feladata a horvátországi magyarság soraiból származó alkotó személyek munkájának a bemutatása.
– A tanulmánykötet három fejezetbe foglalja azokat az ismereteket, amelyek Pélmonostorról érkeznek. Az első fejezetben Juhász Sándor foglalta össze Pélmonostor településtörténetét. A második fejezetben Kondor Tamás, pécsi építészmérnök adta közre a Pélmonostoron végzett népi építészeti kutatások dokumentációját. Végezetül pedig Kiss Piroska nyugalmazott tanárnő tollaiból született meg a pélmonostori református egyházközség története. S valójában ez az a tanulmány, amellyel kötődni szerettünk volna a reformáció 500 éves évfordulójához. A tanulmány Piroska tanárnő szempontjából talán személyes hangvételű is, de adatokban is gazdag, sőt fotókkal is színesítette a kis összefoglalót. Adatokat közöl az alapításról, szót ejt minden kulcsszereplőről a kezdetektől a mai napig. Ennek a református közösségnek ugyanazt a mostoha sorsot kellett végigélnie, mint a pélmonostori magyarságnak a II. világháború és az azt követő idők viszontagságaival, majd a közösség 70-es évekbeli felvirágzásával, mindez párhuzamban van Pélmonostor sorsával. Konkrét nevekkel, adatokkal sorolja fel a református imaház vásárlásának körülményeit, majd a honvédő háború időszakát is részletesen leírja, végezetül pedig a jelenlegi gyülekezetről való tudnivalókat is vázolja az olvasók számára, nem megfeledkezve megemlíteni azoknak a nevét, akik tartóoszlopai a pélmonostori református gyülekezetnek – hallottuk Tündétől.
Kiss Piroska tanárnő sajnos nem tudott jelen lenni a könyvbemutatón, de egy levéllel kedveskedett a megjelenteknek.
A fotókiállítás a Drávaszögben található templomokat mutatja be, tükrözve e vidék vallási és nemzetiségi sokszínűségét. A kiállított képek egy alkotótábor eredményei, melyeket elemista korú gyermekek készítettek. Az alkotások között fellelhetők a Drávaszög református templomai is, annak a vallási közösségnek a hajlékai, melynek gyülekezetei a magyarság egyik védőbástyái ezen a vidéken immár 500 éve. A fotókiállításról Kucsera Dezső mesélt lapunknak.
– Az első fázisban építészettel foglalkoztunk. Az érdekelt bennünket, milyen házakat építettek őseink. A második fázisban pedig azt kutattuk, hogyan rendezték be a házakat, hogyan osztották be a szobákat és a berendezést. A harmadik fázisban az őseink foglalkozásán volt a hangsúly, hogy milyen munkaeszközöket használtak. A negyedik fázisban pedig azzal foglalkoztunk, milyen templomok léteznek Baranya területén. Hat fiatal járta Baranyát és fotózták a templomokat. A kiállításon 40 fotó került bemutatásra – tudtuk meg Kucsera Dezsőtől.
V.D.