Konferencia az anyanyelvi oktatásról

Brüsszel Emberek

Konferencia az anyanyelvi oktatás fontosságáról

Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál és Sógor Csaba sajtóközleménye

Bocskor Andrea kárpátaljai, Deli Andor vajdasági, Csáky Pál felvidéki és Sógor Csaba erdélyi EP-képviselők Anyanyelv kontra államnyelv? Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerekben címmel szerveztek konferenciát március 7-én az Európai Parlamentben. Az eseményt Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős biztos nyitotta meg. Megnyitójában a biztos kiemelte: „A kultúra és a nyelv összetartozik, az anyanyelvi oktatás biztosítja a kisebbségek megmaradását és szülőföldjükön történő boldogulását”.

A konferencia első panelében az ukrajnai és szerbiai kisebbség anyanyelvi oktatási helyzetéről számoltak be helyi szakértők. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség elnöke rámutatott arra, hogy a Kárpátalján élő magyar kisebbség jelentős hátrányban van az érettségi vizsgánál, mivel az ukrán anyanyelvű diáktársaikkal egyenértékű megmérettetésen kell részt venniük, emiatt számos tanuló nem kerül be a felsőoktatásba. Brenzovics László, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajnában olyan törvénytervezetek és intézkedések látnak napvilágot napjainkban, melyek nem csak visszaesést jelentenek a kisebbségvédelem terén, de nem felelnek meg sem a nemzetközi, sem a bilaterális szerződéseknek.

Vicsek Annamária, a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára bemutatta a Szerbiában érvényben lévő törvényi keretet, amely lehetővé teszi a kisebbségi tannyelvű oktatást. Számadatokkal érzékeltette a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának, illetve anyanyelvápolásának jelenlegi helyzetét. Az államtitkár kiemelte azokat a feladatokat a 23-as tárgyalási fejezethez kapcsolódó kisebbségi cselekvési tervből, amelyekre az elkövetkező időszakban külön figyelmet kell szentelnie Szerbia kormányának, hogy a kisebbségi tannyelvű oktatás maradéktalanul megvalósulhasson, minősége pedig javulhasson.

A konferencia második része az Európai Unión belüli kisebbségi, elsősorban magyar nyelvű oktatás helyzetéről szólt. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke beszédében elmondta, hogy az asszimiláció visszaszorításában kulcskérdés az oktatásügy: „Ha megtekintjük az ország etnikai térképét, láthatjuk, hogy a legjelentősebb fogyás épp ott mutatkozik, ahol az iskolaügy a múltban megrendült. A szlovákiai oktatási rendszer alapvető hibája, hogy a közoktatási törvény nem tesz különbséget iskola és nemzetiségi iskola között. Emellett gondot jelent az oktatási önigazgatás finanszírozásának tisztázatlansága, a megfelelő minőségű magyar nyelvű tankönyvek és a pedagógusok társadalmi, anyagi megbecsülésének hiánya” – mondta el a politikus.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke előadásában bemutatta az 1989-es romániai forradalom előtti helyzetet a magyar nyelvű iskolákat illetően. Majd arról beszélt, hogy hány magyar intézményt sikerült azóta létrehozni, illetve megtölteni tartalommal. Tájékoztatójában kiemelt helyet kapott a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügye is: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Líceum vezetője, illetve a megyei főtanfelügyelő ellen eljárást indított 2016 novemberében azzal a váddal, hogy az érintettek visszaéltek hatalmukkal az iskola elindításakor. A politikus leszögezte, eljárásával a DNA a megszűnés peremére sodort egy erős iskolát, ellehetetlenítette annak működését annak ellenére, hogy nem történt korrupció. A tanintézményt a törvényes előírásoknak megfelelően indították el abban az épületben, amelyet a kommunizmusban elkoboztak, és amelyet a római katolikus egyház jogosan igényelt és kapott vissza. „Az EU-nak a jogállamisághoz kell ragaszkodnia, azokhoz az értékekhez, amelyek Európát gazdagítják. Nem szabad elfogadnunk az olyan eljárásokat, intézkedéseket, amelyek első látásra ugyan tetszetősek, de gyakorlatilag kisebbségellenesek, az emberi jogok, a tulajdonjog és a vallásszabadság ellen irányulnak, és amelyek a jogállamiságot akarják felszámolni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A konferencia zárásaként, Bocskor Andrea bemutatta az oktatási szakértők, politikusok és az EP-képviselők részvételével összeállított zárónyilatkozatot. A dokumentum az őshonos és nyelvi kisebbségek számára biztosított jogok fenntartásának fontosságát és szükségszerűségét szorgalmazza.

Brüsszel, 2017. március 8.

 

Forrás: karpataljalap.net