A sertéstenyésztés forradalmi átalakuláson megy keresztül. A kistermelők árban és minőségben nehezen tudnak lépést tartani a nagy hizlaldákkal. Sokan Vajdaságban már korábban is próbálkoztak az őshonos magyar fajtaként számon tartott mangalica tenyésztésével, majd – nem számolva az ilyen tevékenység buktatóval -, felhagytak vele. A Darányi Ignác Terv keretében megrendezett topolyai konferencián a mangalicatenyésztés tapasztalatairól és a benne rejlő lehetőségekről számoltak be a hazai és a magyarországi előadók.
A mangalicatenyésztésről szerveztek szakmai fórumot a Topolyai Múzeum épületében. A rendezvényt hatalmas érdeklődés övezte, de sajnos csak korlátozott számú érdeklődőt tudtak fogadni. A résztvevői között ott voltak a magyarországi, a vajdasági, és a szerbiai kormányzati döntéshozók, szakmai partnerszervezetek és háttérintézmények képviselői, valamint az itteni tenyésztők és a tenyésztés iránt érdeklődők. Balassa Endre, Topolya Község Fejlesztési Társulásának programkoordinátora a szervezők nevében nyilatkozva elmondta, hogy a konferencia célja megosztani egymás között az eddigi tapasztalatokat. A magyarországi mangalicatenyésztők sikereinek és eredményeinek a megismerése pedig hatékonyan hozzásegítheti az itteni tenyésztőket. A szerbiai, így a vajdasági magyar tenyésztők körében is több hullámban volt tapasztalható az érdeklődés a mangalica tenyésztése iránt. A legtöbben viszont azért hagytak fel ezzel a tevékenységgel, mert nem kifizetődő. Topolyán és környékén ma mindössze 10-15 tenyészállatot tartanak. Az ilyen rendezvényeken viszont a tapasztalatszerzés mellett partnerségeket is ki lehet alakítani, ami hozzájárulhat a sikeresebb piaci fellépés kialakításához is, ami a tevékenység bővítését eredményezheti. Ez volt a második ilyen jellegű határon túli konferencia. Az elsőt a Felvidéken tartották meg decemberben. Mindez egyben jól illeszkedik abba a stratégiai elképzelésbe, ami a Kárpát-medencén belül működő hálózat kialakítását célozza.
Fremond Árpád parlamenti képviselő, a Szerb Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke szerint a sertéstenyésztés átalakulóban van Szerbiában. Ebből a szempontból a konferencia kiválóan időzített. A tenyésztőket érintő állami támogatásokat megnövelték, idén már az eddigi 7000 dinár helyett 10 000 dináros támogatást kapnak a gazdák kocánként. Ez érvényes a mangalicára is. A reményei szerint hamarosan elfogadásra kerülő kistermelői rendelet pedig kedvezőbb feltételeket teremt majd a kistermelők piaci fellépéséhez is. A mangalicából készült termékek értékesítése is könnyebbé válhat majd ezt követően.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy a tenyésztők tömörítő, a kormány által is partnerként elismert egyesületnek már 230 tagja van. A termelő kocák száma pedig elérte a tízezres nagyságrendet. A termékértékesítés terén a spanyolországi piac mellett megjelentek az amerikai és japán vásárlók is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mangalicából kiváló minőségű, úgynevezett prémiumtermékek készülnek. A cél pedig az, hogy azokat a szabályokat, standardokat, törzskönyvezési protokollokat meghonosítják a határon kívüli területeken is, amit egyébként a magyarországi állományban is üzemeltetnek.
A mangalica az egész Kárpát-medencében ismert őshonos magyar sertésfajta. Története egészen 1830-ig vezethető vissza. Legnagyobb jelentősége a 19. század végén volt, amikor nagy számban tenyésztették és világszerte ismert és keresett portékának számított. Magyarországon 1991 óta a reneszánszát éli. Vajdaságban jelenleg kevesen tenyésztik a megfelelő piac hiányában. A mangalicaként ismert fajta története 1833-ig vezethető vissza, amikor József nádor látogatást tett Miloš szerb fejedelem topčideri birtokán és ajándékba kapott, más verziók szerint megvásárolt 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Sumadia fajtájú sertésének Knjaz Miloš vérvonalából. József nádor a kisjenői birtokán ezeket az állatokat szalontai és bakonyi sertésekből álló állományával keresztezte. Tovább tenyésztve az utódokat, az 1840-es évekre már kialakult egy egységes külsejű magyar fajta, mely hamar a vidék, a magyar falvak kizárólagos sertése lett. A mangalicatenyésztés a 19. század végén és a 20. század elején igazi sikerágazat volt Magyarországon. Az igen ellenálló, rideg tartást jól tűrő fajtát, főleg zsírjáért tartották. Egy 150-160 kilogrammos hízó akár 70 liter kisütött zsírt is adott az egyéb húsfélék és a vastag szalonna mellett. A zsírra az élet minden területén szükség volt, hiszen pl. a növényi eredetű étolajhasználata csak a 20. század ötvenes éveiben kezdett elterjedni. Győrben és Kőbányán a 19. század végén hatalmas hizlalótelepeket hoztak létre. A kőbányai telep éves forgalma 1870 és 1894 között átlagosan 600 000 sertés volt. Abban az időben Szabadka mellett is működött egy 100 ezres mangalicatelep. A 60-as évektől azonban a más típusú, úgynevezett hússertések szinte teljesen kiszorították ezt a fajtát. 1991-ig a mangalica fajta a teljes kihalás stádiumába jutott. Az egész világon ekkor 200-nál kevesebb tenyészállat volt csupán. Ekkor azonban egy váratlan fordulat következett: Juan Vicente Olmos Llorente, a spanyol Jamones Segovia Sa serrano sonkagyár menedzsere Tóth Péterrel, az akkor még agrármérnök hallgatóval arról beszélt, hogy zsíros, ridegen tartható sertést keres különleges minőségű sonka előállításához. Ezt a fajtát a kihalás előtt álló mangalicában fedezték fel és ettől kezdve szaporítani kezdték ismét ezt a fajtát.
Dr. Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár is jelen volt a rendezvényen. Elmondta, hogy Magyarországon az állattenyésztés fejlesztésére kiemelt célkitűzés. A vidéki munkahelyet megőrzése és megőrzése mellett a fontos cél még a hozzáadott érték arányának a növelése.
Gulyás Oldal Péter, a Mangalicatenyésztők Vajdasági Egyesületének az elnöke elmondta, hogy a helyzet valamelyest javult az utóbbi időben, de a mangalicatenyésztőknek még több állami támogatásra lenne szüksége. Amikor a vajdasági egyesület megalakult, abból a szempontból is kedvezőbb volt a támogatási rendszer, hogy akkor még a mangalicából készült termékek népszerűsítését célzó rendezvények szervezésére is lehetett támogatást igényelni. Gulyás szerint a hazai állomány vérfrissítésre szorul, ajánlatos lenne tenyészállatok behozatala az állomány javítása érdekében.
A magyarországi Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete és a topolyai Község Fejlesztési Társulás társszervezésében, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakmai támogatásával rendezték meg a szakmai fórumot. A rendezvényt a Darányi Ignác Terv keretében szervezték meg, mely többi között a génmegőrzést és az őshonos állattenyésztés népszerűsítését szeretné megcélozni.
Forrás: Vajdaság MA