Pályázati felhívás
A Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatot hirdet
A kulturális és tudománydiplomáciai feladatok ellátásáról szóló
241/2016. (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján
a 2020. évre szóló
KLEBELSBERG KUNO-ÖSZTÖNDÍJRA
1. A pályázati kiírás célja
Az ösztöndíj névadójának szellemiségét követendő, elsősorban a Collegium Hungaricumokban és külföldi magyar intézetekben, valamint egyéb helyszíneken:
– a magyar nyelv és irodalom, történelem és kultúra külföldi írott és tárgyi emlékeinek tanulmányozása,
– a feltárásukat, megóvásukat, és forráskiadásukat szolgáló könyvtári, kézirat-, illetve levéltári, múzeumi, valamint “oral history“ tárgykörébe tartozó kutatások, illetve kulturális és tudományos célú külföldi szakmai tanulmányutak,
– gyűjteményi alapú hungarika-anyagok szisztematikus feltárása, azokról tételes jegyzék és – lehetőség szerint – másolat készítése, a vonatkozó forrásanyagok számbavétele,
– a külföldi magyar intézetekben folyó kulturális diplomáciai és szakmai munka sikeres megvalósítása,
– a nemzeti közművelődési intézetek, közgyűjtemények és egyéb művészeti intézetek munkatársai esetében az EU-normákkal összhangban, a kultúra- és művészetfinanszírozással, a közművelődési és közgyűjteményi tevékenység modernizálásával összefüggő kérdések (különös tekintettel az állományvédelmi rendszerek és módszerek) tanulmányozása,
– a tematikus éveket és nemzeti évfordulókat előkészítő forrásfeltáró kutatások
elősegítése és támogatása.
2. Az ösztöndíj KIEMELT TÉMÁI
Pályázni lehet a magyar kultúra szempontjából fontos külföldi helyszínekre irányuló, a pályázati célokban meghatározott bölcsészettudományi, társadalomtudományi és kulturális célú kutatásokra, illetve kulturális diplomáciai tevékenység fejlesztését szolgáló és a kulturális igazgatás korszerűsítésére irányuló tanulmányokra, elsősorban a Collegium Hungaricumokkal és külföldi magyar intézetekkel rendelkező országokban, valamint egyéb helyszíneken történő levél-, kézirat- és könyvtári, illetve múzeumi hungarika-feltárás, hungarológiai kutatások céljából.
A pályázati célok között kiemelten szerepelnek az olyan, ún. intézményi-gyűjteményi alapú hungarika-feltárások, amelyek során a kutatók egy meghatározott gyűjtemény (levéltár, könyvtár, múzeum) vagy gyűjteményrész magyar vonatkozású forrásanyagának teljeskörű számbavételére vállalkoznak, és az áttekintett dokumentumokról tételes jegyzéket készítenek. E jegyzékek a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum kutatószolgálatainál, a kutatási segédletek között kerülnek elhelyezésre, nyilvánosan hozzáférhetők, segítik a kutatók jövőbeli felkészülését, a kutatóutak további tervezését.
Ebben a pályázati ciklusban a következő Collegium Hungaricumokban igényelhető térítésmentesen szállás: Bécsben, Belgrádban, Berlinben, Párizsban és Rómában.
Külföldi magyar intézetek találhatók Brüsszel, Bukarest, Delhi, Helsinki, Isztambul, Kairó, Ljubljana, London, New York, Peking, Pozsony, Prága, Sepsiszentgyörgy, Stuttgart, Szófia, Tallinn, Varsó és Zágráb városokban.
Pályázatot lehet továbbá benyújtani az alábbi kutatási helyszíneken és témákban:
Ausztria:
– a bécsi központi levéltárakban az 1526 és 1918 közötti magyar történelem, Magyarország Habsburg Birodalmon, illetve Osztrák-Magyar Monarchián belüli helyzetének kutatása
– Burgenland tartomány megalakulásának és korai történetének magyar vonatkozásai, a soproni népszavazás
– Bethlen István politikai tevékenységének ausztriai megítélése és esetlegese párhuzamai,
– a harmincéves háborúval kapcsolatos magyar részvétel,
valamint:
2020-2023-as évfordulók:
– A trianoni békeszerződés 100. évfordulója – osztrák párhuzamok (1919-es béke St.-Germainben), illetve az 1921-es soproni népszavazáshoz vezető út és a Burgenland-kérdés
– Luxemburgi Ezsébet (Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király lánya) és Habsburg V. Albert házasságkötése (1421)
– a testőrírókkal kapcsolatos irodalomtudományos vizsgálódások, az első magyar nyelvű dráma (Bessenyei György:Ágis tragédiája, 1772) megszületésének 250. évfordulója
– Pázmány Péter működésének bécsi vonatkozásai (különös tekintettel a Pázmáneum megalapítására, 1623)
Horvátország:
– a magyar-horvát államközösség forrásainak kutatása: egyház, társadalom, politika 1102-től 1918-ig, azon belül elsősorban a magyar-horvát kiegyezés társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálata (2018 a magyar-horvát kiegyezés 150. évfordulójának éve),
– a horvátországi magyar kisebbség második világháborús helyzetének, sorsának kutatása,
– a horvátországi magyarok története a titói Jugoszláviában,
– egyháztörténeti iratok feltárása,
– a Dubrovniki Állami Levéltár feltárása hungarika szempontból,
– a Zágrábban található közgyűjtemények (Horvát Állami Levéltár, Városi Levéltár, a Horvát Tudományos Akadémia Levéltára, a Zágrábi Érsekség Levéltára stb.) feltáratlan iratanyagainak vizsgálata.
2021-es évforduló:
– Szent Jobb hazahozatala Dubrovnikból (1771)
Lengyelország:
– Támogatandó a középkor óta élénk lengyel-magyar kapcsolatok kutatása varsói és krakkói vagy más városi levéltárakban, továbbá szisztematikus forrásfeltárások kézirattárakban és levéltárakban,
– feltárások a Wroclawi Állami Levéltárban
2021-es évfordulók:
– Károly Róbert házassága Piast Erzsébettel (1320)
– Nagy Lajos király lengyel királlyá választják (1370)
Németország:
Hungarológai, továbbá a német-magyar tudományos kapcsolatok történetét és a németországi magyar emlékhelyeket feldolgozó kézirattári és levéltári, múzeumi, valamint az “oral history” témakörébe tartozó kutatások, különös tekintettel az alábbi témákra:
– a határnyitás 30. évfordulójához kapcsolódó, az események hatástörténetével foglalkozó témák, ideértve a berlini magyar csoportok kortárs antropológiai kutatását,
– a magyar irodalom 1970 utáni németországi recepciójával kapcsolatos kutatások, ideértve a DAAD, a Wissenschaftskolleg és más szövetségi intézmények szerepét,
– a 19. századi magyar művészek németországi tevékenysége, Szinnyei Merse Pál halála (1920)
– a Berlini Művészeti Akadémia archívumában található magyar irodalmi hagyatékok kutatása,
– a Bundesarchiv és a német külügyi levéltár (Archiv des Auswärtigen Amtes), valamint a porosz állami levéltár (Archiv des Preussischen Kulturbesitzs) kutatása a magyar-német kapcsolatok vonatkozásában,
– Augsburgi Városi Levéltár feltárása, Thurzó III. György halála (1521)
– Stuttgart Hauptstaatsarchiv
– Nürnbergi Állami Levéltár, Nürnbergi Városi Levéltár feltárása hungarika szempontjából,
– a Collegium Hungaricum Berlin archívumának feldolgozása.
Olaszország:
– Magyarország a középkortól kezdődően különböző szintű és intenzitású kapcsolatot ápolt az itáliai városállamokkal, amelynek forrásai rendkívül szétszórtak és csak szórványosan feltártak. Támogatandók a bármelyik korszakban, kompakt levéltári egységek szisztematikus feltárására irányuló pályázatok.
2021-es évforduló:
– Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek halála (1521)
Oroszország:
– az Orosz Birodalom területeivel folytatott magyar kereskedelem a 18-19. században
– az 1. világháború után a Szovjetunióba emigrált magyarok további ottani sorsa
– A Szovjetunióban és Oroszországban régóta folyik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésében alapvető szerepet játszó cári seregek tevékenységének vizsgálata német és orosz nyelvű dokumentumok alapján, azonban fontos lenne feltárni a magyar forradalom leverésében részt vett cári csapatok vezetőinek francia nyelvű jelentéseit és emlékiratait is az Orosz Birodalom Külpolitikai Levéltárában.
– Az 1. világháborút követően nagyszámú magyar hadifogoly rekedt Oroszország, Szovjet-Oroszország és a későbbi Szovjetunió területén, akik közül sokan a Szovjetunióban maradtak. Támogatandó téma e hadifoglyok sorsának kutatása.
Románia:
– az I. világháború, az 1918-1919-es forradalmak, valamint a háborút követő impériumváltás társadalmi, gazdasági, politikai következményei Erdélyben, az ottani magyarság mindennapi életére gyakorolt hatásai, a témára vonatkozó levéltári források feltárása és feldolgozása,
– a 20. századi erdélyi impériumváltások (1918/1920, 1940, 1944/1945) lokális, azaz települések és kisrégiók szintjén történő vizsgálata levéltári források alapján,
– a két világháború közötti erdélyi magyarság sorsának vizsgálata személyes források – naplók, levelezések, visszaemlékezések – alapján,
– Kolozsvár 19. századi kulturális élete
2020-2021-es évfordulók:
– Első magyar kőszínház megnyitása Kolozsváron (1821),
– Bethlen Gábor magyar királlyá választása (1620)
Továbbá:
– Ukrajnába, Romániába, Szlovákiába irányuló, bármely korszakra vonatkozó hungarika-kutatások,
– magyar diaszpóra-kutatás,
– a trianoni békekötés európai recepcióinak feltárása, külföldi politikai vélemények, reakciók történeti hátterének feltárása,
– isztambuli levéltári feltárások (1720 – II. Rákóczi Ferenc Rodostóba költözött),
– 20. századi franciaországi magyar emigráció forrásai, magyar művészek, tudósok Franciaországban
– 2021-2023-as évfordulók.
3. Az ösztöndíj időszaka és tartalma
Az ösztöndíj 1-2 hónap kutatási időszakra pályázható a 2020-as naptári éven belül, amely a hazaérkzés dátumát is magában foglalja. A kinn tartózkodás időtartamának megbontására nincs lehetőség.
Az ösztöndíj tartalma:
a) Az alapösztöndíj mértéke 300 000 Ft/hó.
b) Ezen felül az ösztöndíjas differenciáltan megítélhető ösztöndíjban részesül a kutatási helyszín függvényében (a bizottság döntése alapján).
A Collegium Hungaricumokban ingyenes szállás igényelhető az adott intézmény vezetőjével egyeztetve.
Az ösztöndíjat a KKM egyösszegben, forintban átutalással teljesíti kizárólag forint alapú bankszámlaszámra a szerződéskötést követően és a kiutazás megkezdése előtt 5 munkanappal. Készpénz vagy egyéb fizetési mód teljesítésére nincs lehetőség.
Az ösztöndíjon felül a KKM semmilyen kiadást vagy költséget nem térít meg az ösztöndíjasok részére.
4. Pályázati feltételek
Az ösztöndíjra az pályázhat, aki:
– mesterképzésben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (7) bekezdése alapján azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevéllel rendelkezik;
– korábban elnyert és felhasznált Klebelsberg Kuno-ösztöndíjával kapcsolatos beszámolási kötelezettségének határidőre eleget tett. Az ösztöndíj akkor nyerhető el újra, ha az ösztöndíjas megelőző ösztöndíjról szóló beszámolóját a bíráló bizottság kiválóan megfeleltre értékelte. Tehát amennyiben a pályázó a 2019-es évre Klebelsberg Kuno-ösztöndíjban részesült, beszámolóját soron kívül, 2019. december 31-ig postán és e-mailen is be kell nyújtania,
– vállalja, hogy kinn tartózkodása alatt – amennyiben a pályázó olyan országban részesül ösztöndíjban, amelyben Collegium Hungaricum vagy külföldi magyar intézet működik – az intézet igazgatójának felkérésére az intézetben konzultációt folytat, részt vesz az intézet tudományos munkájában, előadást tart.
A Klebelsberg Kuno-ösztöndíj támogatást nyújt a külföldi kutatómunka ideje alatt, de nem feltétlenül fedezi az ösztöndíjas kinn tartózkodásakor felmerülő összes kiadását. Ezért szükség van egyéni kiegészítő forrásokra is. Ennek értelmében a pályázók tehát a jelentkezésük benyújtásával vállalják a saját hozzájárulást, azaz megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek ahhoz, hogy a fogadó országban felmerülő költségeiket fedezni tudják.
Nem nyerhet ösztöndíjat az, aki:
– a megpályázott időszakot megelőző 3 (három) évben legalább 2 (két) alkalommal nyert Klebelsberg Kuno-ösztöndíjat, feltéve, hogy elnyert ösztöndíját felhasználta,
– a megelőző ösztöndíjának a beszámolójára a bizottság nem “kiválóan megfelelt” értékelést adott,
– a 2020-as évben felhasználásra kerülő, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által nyújtott támogatásban, Collegium Hungaricum (CH), Eötvös vagy egyéb magyar állami, külföldi kutatómunkára irányuló ösztöndíjban részesül a Klebelsberg-ösztöndíjra benyújtott kutatási témában.
5. pályázati anyag
A pályázati anyagnak – az alábbi sorrendben – tartalmaznia kell a következő dokumentumok egy példányát:
A. a pályázati kiírás mellékletét képező adatlapot. A pályázati adatlap a pályázat részét képezi, kitöltése hiányában a pályázat érvénytelen. Az adatlap letölthető az ösztöndíj adományozójának internetes oldaláról. Amennyiben technikai probléma adódik a pályázati adatlap letöltésével, kérjük a pályázókat, hogy szíveskedjenek felvenni a kapcsolatot az ösztöndíj referensével;
B. a munkáltató/kutatóhely hozzájáruló nyilatkozatát, amely igazolja a pályázó ösztöndíj idejére való távolmaradásának tudomásul vételét. Amennyiben a pályázó nem áll munkaviszonyban, vagy nem fog munkaviszonyban állni az ösztöndíj időszaka alatt, a nyilatkozatnak ezt a tényt kell feltüntetnie. PhD hallgatók a doktori iskola vezetőjének vagy a kutatás vezetőjének nyilatkozatát nyújtsák be;
C. a pályázó személyi adatait és szakmai pályafutását részletesen tartalmazó életrajzát;
D. amennyiben nincs tudományos fokozata, mesterképzésben vagy azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevelének másolatát, ha van, a tudományos fokozatának megszerzését igazoló okmányoknak a másolatát, illetve idegen nyelvű dokumentumok esetén ezeknek a pályázó által elkészített magyar fordítását;
E. nyelvtudás igazolására akkor van szükség, ha a pályázó idegen nyelvű okiratokat kíván kutatni;
F. amennyiben van: a pályázó publikációinak jegyzékét;
G. a korábbi tevékenységével, teljesítményével összhangban álló – a tervezett kutatások témáját, célját, helyszínét (város, intézmény), formáját és idejét tartalmazó, legfeljebb 3 oldalas – kutatási tervet. A kutatási terv elején külön bekezdésben térjen ki arra, hogy az ösztöndíj által támogatott kutatása során vállalja-e az intézményi alapú jegyzékkészítést;
H. két, a kutatási terület elismert szakemberétől származó eredeti ajánlólevelet. Az egyik ajánlólevél helyett – amennyiben a külföldi intézet, melyben a pályázó kutatni kíván, fogadólevelet kér – a pályázó benyújthatja az intézet fogadólevelének színes másolatát is (külföldi kutatóintézet esetén ezt emailben is elfogadjuk). Amennyiben az ajánlólevél vagy a fogadólevél idegen nyelvű, magyar fordítását kérjük a levelekhez csatolni. (A fordítást a pályázó is elvégezheti, majd igazolja aláírásával, hogy a fordítás tartalma megegyezik az eredetivel). A pályázó – hivatali összeférhetetlenség miatt – a külföldi magyar intézetek, magyar intézeti levéltárak munkatársaitól származó ajánlólevelet nem nyújthat be!
Levéltári, kézirattári és muzeológiai kutatási pályázatok esetében a fentieken kívül csatolni kell: levéltári feltárás esetén a Magyar Nemzeti Levéltár, könyvtári feltárás esetén az Országos Széchényi Könyvtár, kézirattári feltárásnál mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind a Magyar Nemzeti Levéltár, múzeumi anyaggyűjtés esetén a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától kapott igazolást arról, hogy a pályázó – hasonló prioritású korábbi kutatómunka esetén – beszámolási kötelezettségének eleget tett, valamint a tervezett téma új eredményeket hozhat a hungarológiai kutatások terén, azaz hungarika-kutatásnak minősül. Az igazolás beszerzésének eljárásrendje az alábbi címeken érhető el:
http://www.mnl.gov.hu/hungarika.html
http://www.oszk.hu/hungarikakutatas
6. A pályázat benyújtásával, elbírálásával kapcsolatos tudnivalók
A pályázat benyújtása:
A pályázati anyagot 1 nyomtatott példányban és elektronikusan kell benyújtani az alábbiak szerint:
– A nyomtatott pályázati anyagot legkésőbb 2020. január 17-i postai feladási dátummal eredeti aláírt példányban kell eljuttatni a Minisztérium részére.
Cím: Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetközi Magyar Nyelvi Képzésekért és Oktatásért Felelős Főosztály, 1027 Budapest, Bem rakpart 47. A borítékon kérjük feltüntetni: “NOF Klebelsberg Kuno-ösztöndíj”.
– Elektronikusan 2020. január 17. 24.00 óráig a címre kell megküldeni. A szöveges dokumentumokat .doc vagy .docx formátumban, az oklevelek elektronikus másolatát .jpg vagy .pdf formátumban – maximum 5 MB terjedelemben – kell csatolni.
A pályázati csomagot kérjük hiánytalanul összeállítani, ugyanis hiánypótlásra csak kivételes, indokolt esetben van lehetőség. Ilyen pl. a pályázó önhibáján kívül bekövetkezett, a fogadólevelet kiadó intézet vagy a hungarika-kutatásról szóló igazolást kiadó közintézmény késedelme. A formailag hibás és hiányos pályázatokat a bizottság érdemi elbírálás nélkül elutasítja.
A pályázat elbírálásának szempontjai:
Ösztöndíjban részesülhet az,
– aki a pályázati felhívásban meghatározott dokumentumokat hiánytalanul és határidőn belül benyújtotta,
– akinek a megelőző ösztöndíja eredményeként benyújtott beszámolója “kiválóan megfelelt” értékelést kapott,
– aki a pályázat benyújtását megelőző három év során legfeljebb két alkalommal nyerte el a Klebelsberg Kuno-ösztöndíjat.
A pályázatokat a bizottság tagjai a pályázati anyag alapján értékelik. A bizottság az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó javaslatát egyszerű szavazattöbbség alapján teszi meg, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.
A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek
– a tudományos, illetve mester-fokozattal rendelkező oktatók és kutatók,
– a két- vagy többoldalú tudományos kapcsolatok előmozdítása céljából beadott pályázatok.
Jelen pályázati kiírás 2. pontja értelmében a pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek az ún. intézményi-gyűjteményi típusú hungarika-feltárások, vagyis az olyan kutatási programok, amelyek során a kutatók egy meghatározott gyűjtemény (levéltár, könyvtár, múzeum) vagy gyűjteményrész magyar vonatkozású forrásanyagának teljes körű számbavételére vállalkoznak, és az áttekintett dokumentumokról tételes jegyzéket készítenek.
A támogatott és az elutasított pályázókról hozott bírálóbizottsági döntés ellen kifogásnak helye nincs.
Pályázati eredmények közzététele:
A pályázatok elfogadásáról, illetve elutasításáról szóló döntés határideje: 2020. február 14.
A pályázatok elfogadásáról, illetve elutasításáról szóló értesítés határideje: 2020. február 21.
Miután a bírálóbizottság meghozza döntését, a nyertes ösztöndíjasok listáját a külgazdasági és külügyminiszter részére jóváhagyás céljából felterjeszti. A miniszteri jóváhagyás kézhezvétele után az ösztöndíj referense közzéteszi a pályázatot elnyert ösztöndíjasok névsorát az ösztöndíj-adományozó honlapján, ezzel egyidejűleg a nyertes és az elutasított pályázókat levélben is értesíti.
Az ösztöndíjasok tehát a minisztériumi jóváhagyás után kapnak értesítést, mely a döntést követő egy hónapon belül várható. Ezután kezdődik az adatbekérés, majd a szerződéskötés folyamata.
7. BESZÁMOLÁS, PUBLIKÁLÁS
A nyertes ösztöndíjasok kutatásukról – hazatérésük után három hónappal – szakmai beszámolót kötelesek készíteni. (Amennyiben a pályázó 2019. évre vonatkozóan Klebelsberg Kuno-ösztöndíjat nyert, a 4. pontban talál a benyújtás határidejére vonatkozó információt.) Levéltári, kézirattári és muzeológiai kutatási pályázatok, ezen belül kiemelten az intézményi-gyűjteményi alapú, hungarológiai kutatási célokat szolgáló nyertes pályázat esetén a nyertes ösztöndíjasok kötelesek kutatásukról a pályázathoz igényelt igazolást kibocsátó, illetékes nemzeti közgyűjtemény (a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum) részére hazatérésük után három hónappal beszámolót készíteni, figyelembe véve az intézmény által megszabott, kötött beszámolómintát.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint az ösztöndíj kezelője, jogosult a szakmai beszámolókat honlapján közzétenni.
A Klebelsberg-ösztöndíjasok lehetőséget kapnak kutatási jelentésük és a kutatómunkájuk során feltárt források, vagy azok válogatott részének publikálására az ösztöndíj adományozója és az MTA BTK által évente megjelentetett Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények című évkönyvben. Az évkönyv elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti időszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelven közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és magyarázó jegyzetek segítik. Az ösztöndíj kuratóriuma a kiválónak minősített jelentéseket a Lymbus kiadvány szerkesztőbizottságának rendelkezésére bocsátja, amely ezek tanulmányozása alapján felajánlhatja a közzététel lehetőségét egyes ösztöndíjasok számára.
8. TÁJÉKOZTATÁS
A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást kaphatnak az alábbi elérhetőségeken:
Gordos Katalin, nemzetközi oktatási főkoordinátor
Telefon: +36-1-550-2310
E-mail:
Központi elérhetőség:
Nemzetközi Oktatási Kapcsolatokért Felelős Főosztály
Telefon: 06-1-381-5170
E-mail: