Királynap a Szent Imre Egyházi Óvodában

Párkány Kiemelt cikk

Immár 22 éve, hogy Szlovákiában megalakult az első egyházi óvoda, mely Szent Imre nevét vette fel. A párkányi óvoda falain nemcsak a névadót ábrázoló festmény látható, de a két utóbbi egyházfő: Benedek és Ferenc pápa írásos áldásai is a sok elismerő oklevél mellett.

Vizi Katalin óvónő a bársonyos forradalmat követően mert nagyot álmodni, és a hivatalok útvesztőjében nem csüggedve megalapította Szlovákia első egyházi óvodáját, mely azóta is működik, bár néha nem kis áldozatok árán, mert az alapító igazgatónő gyakran a saját fizetéséből finanszírozza egyik-másik rezsiszámlát. Az utóbbi években hathatós segítséget jelent a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által a működéshez nyújtott támogatás.

Tíz éve az óvoda ünnepnapját a névadó Szent Imre napja körül tartják. Ekkor kerül sor az úgynevezett Királynapra. Az idei ünnepséget november 7-én, kedden rendezték. Az ünnepélyes megnyitó keretében Vizi Katalin igazgatónő köszöntötte a meghívottakat, köztük a város esperesét, Magyar Károlyt és a kíséretében lévő Hegyi Péter káplánt, továbbá Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki tíz éve megtervezte az óvoda címerét, melyet akkor az esztergomi bíboros avatott fel és áldott meg.

A helyi Ady Endre Alapiskola – itt kezdik a tanulást az óvodából kikerülő gyerekek – képviseletében Svájcer Katalin tanítónőt, Sasvári Katalint, a Dorogi Német Kisebbségi Önkormányzat képviseletében, valamint e sorok íróját, Okos Mártont, a Szent László-év Tanácsadó Testület képviseletében üdvözölték.

Ezután következett a gyerekek kreatív kézműves foglalkozása: István király koronája, István király kardja, királyi címeres pajzs, Szent Imre herceg fehér lilioma, Szent László csatabárdja, királyi ménes, agyagozás, uralkodói nyakék fűzése, a királyi vár témájára épülő rajzverseny, az óvoda címerének lerajzolása, puzzle összeállítása az óvoda címerével és hasonló izgalmas tevékenységek követték egymást.

Az ünnepség fénypontja egy történelmi vetélkedő volt Szent Imre korából. A húsz gyereknek több mint a fele vállalkozott a nem könnyű vetélkedőre. A zsűri, mely a fent nevezett személyekből állt, Pécsi L. Dániel elnök szavaival élve sokszor csak „ámult és bámult” azon, hogy ezek az óvodás gyerekek akár érettségizőket is megszégyenítő történelmi ismeretekről tettek tanúbizonyságot.

A vetélkedőt Mikus Margaréta nyerte, második lett Gergely Katalin, harmadik pedig Halasi Arnold. A győztest „kiskirállyá” koronázták, ezt a címet a következő vetélkedőig viseli. Mikus Margaréta fejére az elmúlt év kiskirálya, Popély Marika tette fel a koronát az igazgatónővel együtt. Ezt követően a nyertesek és résztvevők átvették a jutalmat, a csokoládét rejtő „aranytallérokat”. Ilyenkor senki sem marad aranytallér nélkül, mert az új király igazi jóságos uralkodóhoz illően mindenkit megjutalmaz. Ugyancsak minden gyerek átvehette a Szent László-kifestőt a Tanácsadó Testület képviselőjétől.

Utána következett a királyi lakoma régi hagyományos ételekből, melyből szintén senki sem maradt ki. S ha netalán valaki a lakomán nem tartott volna mértéket, a felesleget a soron következő lovagi tornán rögtön le is dolgozhatta. Végül a szellemi és fizikai erőpróbát igénylő feladatok feszültségének feloldásaként a gyerekek magyar népmeséket és királymeséket tekintettek meg DVD-ről.

 

Forrás: Felvidek.ma