Kapaszkodó a déli végeken

Torontálvásárhely Kiemelt cikk

Torontálvásárhelyen megtartották a Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek 28. Szemléjét.

del-banat

Torontálvásárhely ötödször volt házigazdája a Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének. Szakmai tanácskozást tartottak, kézimunka-kiállítást nyitottak meg, a részvevők ökumenikus istentiszteleten vettek részt, felléptek a műkedvelők, s a rendezvény táncházzal zárult. Leltár, de egyben a jövőkép elkészítése is volt a rendezvény. Mint elhangzott, a számos anyagi gond, probléma, elvándorlás ellenére is ez a közösség mégis értékeket tud fölmutatni, fiatalokat tud megmozgatni.

– A leltár pozitív. Azt hiszem, hogy valamennyien elmondhatjuk. Nagyon fontos, hogy még szervezettebben, még összefogottabban, egymás erejére támaszkodva tudunk olyan lehetőségeket teremteni itt, ahol sok esetben úgy érezzük már, hogy nincs esély, nincs remény, hogy megújuljanak az egyesületek, egy új lehetőség bontakozzon ki. Jövőre már egy mikrobusz is érkezik erre a tájra, hogy a gyerekeket, az egyesületi vezetőket, a föllépők utaztatását szolgálja. A magyar kormány hihetetlenül nagy támogatását csak akkor tudjuk hasznosan fölhasználni, ha minden pillanatban készek vagyunk a kiemelt és fontos rendezvények megszervezésére – mondta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Sutus Áron elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség igyekszik biztosítani a szakmai hátteret. Ennek érdekében munkatársaik bejárják a terepet, hogy minél hatékonyabban hozzájáruljanak a szórványközpontok koordinálásához. Mint mondta, fontos garantálni a közösségek biztonságérzetét, de az is, hogy minél több fiatalt szólítsanak maguk köré a művelődési egyesületek.

Az első dél-bánáti szemlét 1969-ben tartották meg Hertelendyfalván, hét egyesület részvételével. A rendezvény szervezésének az ügyvezetője Erős János volt. Mint mondja, a fejértelepiek akkor csak egy személlyel, egy köcsögdudással jelentek meg. De annak is örvendtek, mert akkor indult el a szemle, és a célja az volt, hogy a művelődési életet felrázza azokban a helységekben is, ahol nem létezett sem kultúrház, sem művelődési egyesület.

Dél-Bánátban a magyar gyerekeknek egy része – már évtizedek óta – magyar oktatás híján szerb iskolába jár. A művelődési egyesületek kínálnak kapaszkodót azoknak, akik meg szeretnék őrizni magyarságukat. Mint a verseci Tóth Angélától hallottuk, 13 éve tagja a Petőfi Sándor ME néptánc-csoportjának, és neki sokat jelent az, hogy az egyesületben magyarul beszélnek.

Az egyesületekben az egyik legnagyobb gond az utánpótlás, mert az iskolákban is egyre kevesebb a magyar diák. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy még szorosabbá kell tenni az egyesületek együttműködését. Követendő példa a pancsovai és a hertelendyfalvi egyesületek együttműködése. Kiss Samu például a pancsovai ME-ben ténykedik, de Hertelendyfalván él. A gyerekei ugyanakkor a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar ME aktív tagjai, minden rendezvényükön részt vesznek, szavalnak, táncolnak, énekelnek

A 29. dél-bánáti szemlét Udvarszálláson tartják, a betlehemes és karácsonyi szokások találkozójának a szervezését pedig a fejértelepiek vállalták.