A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna,a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül Molnár Feri Márton Zöldi egykori polgármestert kérdezte Magyarlapádról. Az interjú a lapádi református paplak irodájában készült.
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
1910-ben Lapádon élt 1000 magyar, és 2002-ben szintén majdnem 1000 magyar, a közösség elég stabil, de a globalizáció ránk is hat, a fiatalok elmennek.
Millió értékünk van. 900 körüli pogány sírok vannak a hegy mögött, annak a helynek az a neve, hogy Telek. A Telek lehetett Abony tulajdona, és hát Abony,egy Lapád melletti rész volt. Másik temetkezési hely a Gargány, a Füves Mápa, a Korhány. Van olyan helyiség név is, hogy Lepény mező, és milyen régi lehet, mert a kenyér elődje ugyebár a lepény. Lapád 1030 körül Gizella királynő tulajdona, ami később a Bakonybéli apátságnak lett adományozva, szóval ez nem egy pogány falu. Azt is megmerem mondani, hogy térítő útján István járhatott itt is, abban az időben. Asszony népe, vagyis a királynő népe, s van az Asszony erdeje, ekörül vannak szép helynevek, melyek csak magyarul léteznek: a Hét ág tere, a Táncos hegye, Asszony erdeje, kiskürtös, Nagykürtös, Kiskapu, Nagykapu, Bömbös, a Káposztás vár, Rapó, Sankaj – ezeket a helyneveket teljességében még nem gyűjtötték fel, de mindenki tudja még.
Az 1848-as forradalom idején a parókia tele van osztrák katonasággal és küküllőmenti felkelőkkel. Itt tudja meg Schwarzenau, hogy megjöttek Bemék. Ami megtörtént Enyeden, az nem történt meg Lapádon.
1897-ben volt egy tagosítás, mert az előtt kevés föld volt, amelyből csak az urak részesültek, s ezeket 1897-ben mind összehozták és a kisebb területekből nagyobbak lettek. Ezt például régebbi okmányokból, telekkönyvi kivonatokból és adásvételi szerződésekből tudtam meg.
1914-ben elviszik a nagyharangot, aminek olyan erős hangja volt, hogy leöntötték forró tejjel. Ez legendaszerű elmesélés, de így mondják. Ide vissza nem került.
1922-23-ban volt a nagy agrárreform, nincs nagygazda a faluban, mert nagyon kevés föld van kiosztva, de nem is volt sok, mert nem is volt amiből kiosztani
Az 1950-es években jön a társulat, és 1962-re jön a kollektivizálás. Mindent összegyűjtöttek, gépeket, traktorokat, mindent, s aztán nem volt mivel dolgozni és termelni.Mindenhol volt emellett külön gépállomás. Nálunk 89 után nem verték szét a kollektívet, nálunk ez alatt lett vagy 2-3 társulat, s az ott nagyjából el lett osztva.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
A falu előnye, hogy szegény volt, s nem voltak urak s nem kellettek így a szolgák sem. A falusi nép sem volt gazdag, a megdolgozandó határ is csak 500 hektárnyi volt.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Lapád kiemelkedői emberei pl. a Telekiek. Voltak jó tanítók régebb, mint Szakács Ida tanító néni az 1960-as évek végén.A papok közül is mindenkinek megvolt a saját jó fele. Én a tanítókat becsültem nagyra, abban az időben.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
A helyi értékek iránt én (Zöldi) érdeklődök, inkább a családi értékek iránt: adásvételi szerződések (1870-ből), családi okmányok, adományok, képek, egy tábla 1763-ból, letudom vezetni a családfát 1820-tól, ilyenek vannak.
A viselet fennmaradt, de volt egy nem ide valósi juhász, aki felvásárolta ezeknek a nagy részét. Még a lányok viseletéből maradt meg valami. Aztán a 80-as években tudatosult bennünk (Sipos Feri, Szilágyi Bandi) a népviselet és népzene, s neki fogtunk muzsikálni, alakítottunk egy csapatot. Akkor indult aztán minden, a tánccsoport is, meg minden. Csináltunk egy bulit is, egy fonót, s a fiúkat és lányokat népviseletben fogadtuk. Volt színdarab, amellé felálltunk mi is muzsikálni.
És még nagyon értékes a lapádi szőlő és bor is. Szép a színe, olajos, stb.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
10 évig én voltam polgármester, 2000-ig. Azóta végig román polgármester van. A politika elé vette a furfangos taktikáit, s azokkal megvezette az embereket.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezteSimon Eszter.