Brînzan-Antal Cristina a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül Kabai Ferenc lelkészt kérdezte Balázsfalváról, Tűrről és Péterfalváról. Az interjú a balázsfalvi református paplak irodájában készült.
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
Balázsfalva a 13. sz.-tól jelenik meg. Itt 3 régió találkozási pontjáról beszélünk: magyar, román, szász, eléggé valószínű, hogy a szászoknak volt fontosabb szerepe az alapításban. 1686-ban volt sa balázsfalvi béke, mikor az osztrák nyugat-európai nagy mozgalom kiszorítja a törököket és Erdély aranykora itt ér véget, ezzel a békével, a fejedelmi örököst, Apafi örökösét is internálják ez után Bécsbe, és ott aztán ő meg is hal, fiatalon. II. Apafi Mihály és Bethlen Kata házassága, az utolsó erdélyi fejedelmi házasság is itt kötődött, Balázsfalván. Az Apafi birtokok is a Guvernium kezére kerülnek, majd Inocentiu Micu Klein kezére, s ide költözik a görög katolikus központ. A Habsburgokkal együtt érkezik a vidékre az ellenreformáció.
Balázsfalva város, de anno itt falu volt, a kastély szomszédságában. Több kicsi település alkotja a várost: Szancsal, Berek, Péterfalva, stb. 22.000-es lakosság, ebből 1200 magyar.
Tür: van egy 13. sz. templom, s az ellenreformáció utolsó nagy akciója itt zajlott le, 1827-ben. Ekkor a reformátusok háromnegyede katolizált.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
1650-es évekről, években a magyarság felszámolódott, nagyon kevés magyar marad meg, erre rátelepedik a románság, a Fogaras vidékéről, s a magyarság háttérbe szorul már a 17. sz. –i mozgalmak következtében. A 16-17. századtól beszélhetünk arról, hogy itt a magyarság már csak kisebbségként jelenik meg. A görög katolikus egyház is idővel egyre inkább kiszorítja a református közösséget. Inocentiu Micu Klein is úgy ír egy levelében, hogy 3 nyomorúságos kálvinista települést örökölt, ezek Tür, Balázsfalva és Péterfalva.
22.000-es lakosságból ma 1200 magyar van, a népesség csökken. Aranykora az iparosítás időszakában volt, de inkább agrárváros volt Balázsfalva, és nem ipari.Sok magyar elmegy, sokan pedig ki is vannak téve az asszimilációs nyomásnak.Most 200 református él itt, a 90-es években 400-an voltak.
Tűr: itt a közösség elrománosodott. 20% feletti a magyarság, Balázsfalva egyik negyede tulajdonképpen a falu. Van római katolikus közösség, az idősek beszélik a magyart, de a fiatalok már nem. 28 református van, az nagyon kevés. Az elrománosodás drasztikus.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
Volt régen a református egyháznak felekezeti oktatása, majd ezt átvette az állam a 19.sz. végén. A reformátusság fénykora a kiegyezést követően volt, akkor volt magyar iskola is itt, az református közösség volt. Telekhez jutottak a reformátusok, jelenlegi templomunk 1902-ben épült fel.
Volt magyar kaszinó, kb. a 20-dik század elején is. Ezt a lelkészek működtették, de aztán jött az a gondolat, hogy a lelkész az lelkész legyen, így 1948-ban ez megszűnt.
A magyar nyelvű oktatás csak a felekezeti oktatás révén volt lehetséges, aztán az állami iskolák román iskolák voltak. Majd 48-ban a népi demokrácia idején lett itt is magyar önálló iskola, amit egy itteni lelkipásztor járt ki, Nagy József lelkész. Ő 39-49 között volt Balázsfalván lelkész, és ő indította el azt, hogy itt is legyen magyar iskola. Az önálló iskola 1968-ig volt, aztán megszűnt. Aztán vegyes tannyelvű iskolává vált.
Tür: felekezeti iskolája volt, római katolikus felekezeti iskolája volt. Most nincs magyar iskolája, csak román.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
Anno voltak a patrónusok, ők tartották fenn a birtokokat. Balázsfalva inkább agrárváros volt, és nem iparváros. Az emberek gazdálkodásból élnek.
Tür: itt egyértelműen gazdálkodásból élnek az emberek.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Az Apafi Kastély van itt, a település a köztudatban tulajdonképpen a kastély segítségével maradt meg hely a magyar köztudatban is.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Volt népviselete Türnek és Balázsfalvának is.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Aki helytörténetileg ezt az egészet áttekintette, az egy idős lelkipásztor, ő Jánosi tiszteletes úr. Ő szedte össze az összes elérhető dokumentumot. Az 1700-as évekből is vannak nála levéltári források. Ő értelmezte, de szükség lenne egy tudományos munkához is.
Esetleg a Boros családnak vannak régebbi tárgyai Balázsfalván.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Egyházi, közösségi rendezvények vannak.
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
Van Péterfalván egyesület. Balázsfalván volt egy Szülőföldünkért egyesület, de ez most már nem aktivizál.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Balázsfalvának a magyarországi Beremenddel van testvértelepülési viszonya, ami egyházi. Emellett a városnak pedig Ceglédbercellel van ilyen kapcsolata.
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Az asszimiláció folyamatai mindhárom hely esetében megjelennek, kisebb-nagyobb mértékben. Vissza magyarosításra sajnos már nem látok sok esélyt.