Bodó Barna a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11-én Szabó Csilla tanítónőt kérdezte Miriszlóról. Az interjú a miriszlói iskolában készült.
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
Annyira visszamenően nem ismerem a falu történetét, mivel nem vagyok helybéli. 1848-49-es Avram Iancu és Axente Sever féle magyar irtáskor többen elvesztek.
Miriszló egyházközség szerint Ólapádhoz, Oláhlapádhoz tartozott.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
A lakosságot pontosan nem tudom, hogy mennyi. Kb. 800 lakosa van a falunak, régen magyarlakta település volt. A cigányság szétszórva lakott, a románok a falu határába és a kommunizmus idején felborult a rend, bejöttek a faluba és egyre többen lettek. Én úgy tudom, hogy most 40 %-nyi a magyarság. De inkább zömében idősek vannak.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
1995-ben alakult meg a magyar óvodai csoport, amikor én ide kerültem, addig nem volt. Az iskola viszont megvolt. 1800-as évek végén működött már itt iskola, kántortanítók tanítottak itt.
Óvoda: régen 16-18 gyerekkel indult az óvodában a magyar csoport, most 8-ra és 7-re csökkent. Idén 12 gyerek van hivatalosan (+ 1 gyerek felvétel előtt), de ebből 5 gyerek román cigány, akik még hajlandók az oviban magyarul tanulni. Nekem a célom az, hogy ne kerüljek létszám alá és ne zárják be az óvodát.
Iskola: az elemi iskolánk most 6 gyerekkel megy, jól állunk, mert olyan is volt már, hogy 3 gyerekkel dolgoztunk. Most szerencsénk van, nem fal fel minket a kollégium sem, és élni tudunk az árnyékában. Az is jó lenne, ha Marosdécse ide irányítaná a gyerekeket, akik most Enyedre ingáznak. Ott pl. nincs magyar iskola, pedig ottmég több a magyar is, mint itt.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Van egy emlékmű, Pünkösdkor szoktak oda kimenni, de az nem magyar vonatkozású.
Nagy emberek közül két embert említenék: Trózner József tanító, akinek idejében elkezdték építeni a magyar családok a kultúrotthont. A másik személy szintén tanító, ő Deák János. Őmost 90 éves, jó egészségnek örvend és jelenleg Vásárhelyen él. Róla azt kell tudni, hogy itt tanító volt, és itt léte alatt ő alakította újra az 5-7 osztályt, amit megszüntettek. Emellett az ő idejében bővítették a kultúrotthont is, ami tulajdonképpen az ő ideje alatt nyerte el jelenlegi formáját.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Helyi táncot nem tanultunk, azt nem sikerült felkutatni. Inagaki Norijo japán kutató volt itt a 90-es években, de az anyagot nekünk ő nem hagyta meg.
A viseletet én is kutattam, eljutottam arra a szintre, hogy megcsináltattam a fehér bőrlájbikat. Ez egy 1905-ös kutatásban lelhető fel, de az 1920-as képeken nem is látszik már a bőrlájbi. Ezen kívül megcsináltattam a férfi posztónadrágokat, ebben benne van a székelyföldi hatás, de a miénk már nem annyira díszes és cikornyás. Az ingünk már hamisítvány, mert azt tettem be, amit kaptam. Volt egy érdekes kabátka, amit én egy sokkal keményebb posztóból varrattam meg, és sajnos ezt a kabátkát nem sikerült a fényképnek megfelelően kivitelezni. Sajnos az idősek nem emlékeznek a bőrlájbira, inkább a csizmára, harisnyára, priccses nadrágra. A nők hamar levetették a szőtteseket, mivel a polgáriasodás hamar jelentkezett Miriszlón. Egyébként a volt falubíró, Sípos János, a vőlegény inget az enyedi kollégium néprajzi múzeumának adta oda, ami most is ott van, és remélem, hogy előkerül hamarosan.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Szilágyi Zoltán kutatott itt. Aztán Lázár István, ő monográfiát írt, de csak leírás és néhány kép szintjén. Itt a képeken látszik a fehér lájbi.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Minden évben augusztus 20-a körül van a Miriszlói Magyar Napok, idén ez a 6-dik rendezvény volt. Ez többnyire egy egynapos műsorral jár, de lehet több napos is, és ez a rendezvény a kolozsvári Szent István Néptánc Találkozóval van egybefonva (ezért is szervezzük augusztus 20-án). Idén, a hatodik alkalommal szerveztük meg ezeket a magyar napokat és 19 tánccsoport lépett fel nálunk. Most az utóbbi alkalommal két napos volt a rendezvény: első nap koncert, kézműves tevékenységek, íjászat, a második nap pedig a néptáncnak van szentelve. A falusi magyarság eljön erre, de őszintén szólva, kissé el vannak tunyulva.
Emellett májusba szoktuk megszervezni a Miriszló Gyöngye Fesztivált. 2016-ban indult ez, viszont azt az idén elnapoltuk, nem tartottuk meg és emiatt ezt a rendezvényt beolvasztottam a magyar kulturális napokba.
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
2012-ben alapítottam a tánccsoportot (Miriszló Gyöngye Néptánccsoport), akkor 22 gyerek volt. Ennek egyesületi háttere van, itt a csapon is Miriszló Gyöngye Egyesület folyik. Az egyesületet 2013-2014-ben vezették be, és én vagyok az elnöke. A célja a hagyományápolás, plusz szeretnénk fedezni a táncoktatás költségeit is, mivel a szülőktől bekért oktatási díj nem fedezi a szükséges költségeket (oktatók kifizetése, utazások, ruhák, stb.). Pályázunk is sokat, pl. a Bethlen Gábor Alap is segített már bennünket, ugyanakkor a Csoóritól ruhavarrásra és csizmák beszerzésére kaptunk támogatást.
A tánccsoport nevének eredete: 1940-es években vot egy ilyen nevű bor, hogy Miriszló Gyöngye, és azt mondtam, hogy ha már bor nincs, akkor lesz egy néptánccsoport, ugyanezzel a névvel. A tánccsoportok nevei is úgy születtek, hogy Kis Miriszló Gyöngye és Apró Miriszló Gyöngye. Életkorilag a 10-es korosztály van jelen a csoportban, volt benne ovisom és tízedikesem is. Beindult a csoport nagy nehezen, aztán a haladó tánccsoport létszáma most kicsit lecsökkent. Jelenleg 5 pár van, de megoldjuk ezt a helyzetet is. Kolozsvárra is feljárunk közben, mivel a Szarkaláb vezetője a mi oktatónk, és így összejárunk vele.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Az egyház most nincs kapcsolatba senkivel, valamikor Kovács István idejében volt egy magyarországi kapcsolat, de az már az ő idejében megszűnt. Emellett volt egy holland kapcsolat is, ami mára szintén megszűnt. Kovács István volt lelkész beszélte a holland nyelvet, gyakorlatilag ezt a kapcsolatot ő tartotta fel, jó barátság alakult ki köztük, de aztán eltávolodtak tőlünk.
A falunak is volt egy bács-kiskun megyei partnerkapcsolata, Pirtóval. 2012-ben fogadtak ők minket, aztán mi őket, és utána ez a kapcsolat meghalt.
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Az alpolgármesterünk magyar.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.