A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11-én Sipos Ferenc vállalkozót kérdezte Magyarlapádról. Az interjú a Biomilk nevű vállalkozás irodájában készült.
Sipos Ferenc – Magyarlapád
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
A település története: írásos dokumentációt őriz a Bakonybéli Apátság. Ebben jelenik meg először a Magyarlapád név, mint Gizella királynő (Szt. István anyja) tulajdona, az 1020-as években és ezt adományozza a Bakonybéli Apátságnak. Lapád Asszonynépével és Abonnyal együtt jelenik meg, amik a lapádi községhez tartoznak, de Asszonynépe a magyarság szempontjából már kihalt. Emellett van itt egy Asszonyerdeje is, ami a nagyasszony erdeje lehet a mi logikánk szerint. A második bejövetelkor (Honfoglalás, 896) itt már éltek avarok és a magyarok úgy betelepedtek, hogy innen aztán el nem mentek. A legelőnek vannak olyan zónái, amelyek a mi, magyarok ősi vallásunkhoz tartozó elnevezésekkel bírnak: ilyen Táncoshegyes, Hét ág tele, Karhány (karhán = az ősi magyar temetkezési hely).
Régi templomunk egy falu fölötti hegyoldal tetején volt, mellette volt a Bömbös vidék. Ott vezetett el az országútja, amely a dombok tetején ment, nem pedig a völgyben, azért, mert ott volt az út a legszárazabb, és onnan le lehetett látni a völgyekre, veszély esetén. A jelenlegi templomunk több részben épült, viszont megőrízte a katolikus jegyeket. Harangunkat 1514-ben öntötték – Dózsa parasztfelkelés volt ekkor. Templomunkban a kazettás mennyezeten a II. Rákóczy Ferenc szabadságharc zászlajának a színei jelennek meg. Az 1848-49-es szabadságharcról egy írott emlékünk van, az egy sírkő.
Egyébként megjelentek az 1629-30-as években a Hajdúk is itt: máig vannak olyan nevek, hogy Székely István Hajdú.
1905-ben épült fel a református iskolánk, amelyet majd államosítottak. Ezt sikerült visszaszerezni, a földek és erdők mellett. Nem kaptuk vissza azt az iskolarészt, amik a románok építettek a 60-as években, de azért kárpótlást kaptunk.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
A község 7 faluból áll: 52 %-ban vagyunk mi magyarok, románok 48 %.
Mára már sok fiatal visszajön. Elmentek, ott megtanultak dolgokat, visszajönnek, és itthon kertészeteket nyitnak, és rengeteg ilyen vállalkozónk is van. Persze vannak olyanok is, akik elmennek Kolozsvárra, Vásárhelyre és nem jönnek vissza. Egyébként Lapád lakossága 500 éve is 1000 körül volt és most is 1000 körül van – Lapád ebből a szempontból nincs vészhelyzetben.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
Van a szórványkollégium. Egyébként a kollégium és a civil szervezet összefügg, mert 1998-ban hoztuk létre az Ethnika Kulturális Alapítvány nevű civil szervezetet, hogy mi a népzene és néptánc kedvelői vagyunk.
Annak idején, egyetem után Kallós Zoli bácsinak a javaslatára jöttünk vissza és megalakult a Piros Pántlikás zenekarunk. Ebben az alapítók: én, Molnár Feri Márton Zöldi, Szilágyi András és Turzai András barátunk. Azért hogy ennek a táborszervezésnek törvényes kerete legyen, tudjunk pályázni, létrejött az Ethnika 1998-ban. Ez kinőtte a népzenét és néptáncot, aztán foglalkoztunk oktatással is, vagyis helytörténettel. Majd 2014-15-ben született meg az ötlet, hogy kezdjünk valamit a visszaigényelt egyházi épülettel. Így született meg a szórványkollégium ötlete, és a régi épületetfelújítottuk – Bánffy Farkas ilyen szempontból nagyon sokat segített, mert neki megvoltak a magyarországi kapcsolatai. A kollégiumban idén 22 állandó lakó van, bejáró vagy 30. Kb. 50-60 gyerek van, abból egy iskola megél.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
1994-ben kezdtem el egy vállalkozást, amelynek a fő tárgya az almatermesztés volt, 85 hektáron. Svájci kapcsolatok révén feldolgoztuk az almát és palackoztuk. Aztán áttértem a tejfeldolgozásra 1999 körül (ez a Biomilk vállalkozás). Az öcsém, Árpád foglalkozik a farmmal, a tehenészettel (500 tehene van), én foglalkozom a tejfeldolgozással. A régi TSZ-t alakítottuk át. A vállalkozásokban, vagyis a tehenészetben 15 ember dolgozik, és ezt vezeti Sipos Árpád, az öcsém, míg a tejfeldolgozásban 25-en dolgoznak. Külső bedolgozókkal kb. 50-en vagyunk, így a község legnagyobb munkaadói és adófizetői vagyunk a két céggel.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
A jelenlegi templomunk több részben épült, viszont megőrízte a katolikus jegyeket. Harangunkat 1514-ben öntötték – Dózsa parasztfelkelés volt ekkor. Templomunkban a kazettás mennyezeten a II. Rákóczy Ferenc szabadságharc zászlajának a színei jelennek meg. Az 1848-49-es szabadságharcról egy írott emlékünk van, az egy sírkő.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Józsi bácsi, Molnár Feri Márton Zöldi komám
Népviselet: mindkettő sajátos. A férfi viselet bele illik a vidékbe, ebben megvan a fehér harisnya, a keményszárú csizma, a buggyos ing. Konfirmáláskor a fiatalok mindig népviseletet hordtak, sőt, még a templomba járáskor is hordták. A Csoóri Programmal most viseletre pályáztunk, és akkor újra készíttetünk ruhát mind a táncosoknak, mind pedig a zenészeknek.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Józsi bácsi, Molnár Feri Márton Zöldi komám
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Falunapi rendezvény – a MISZ tagok segítik a szervezést
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
Van a Piros Pántlikások zenekar (Ida tanító néni nevezte el a zenekart így, mert mindenik zenész hangszerére piros pántlika volt téve) és ennek intézményesített utódja az 1998-ban létrehozott Ethnika Kulturális Alapítvány nevű civil szervezet. Ennek én vagyokaz elnöke.
Emellett van a MISZ, a Magyar Ifjusági Szövetség. Ezt a fiataljaink csinálják, ők szervezik a falunapokat.
Volt még a Heuréka, de az már nincs meg: ez egy holland kapcsolat, olyan alapítvány, ami szintén az iskolát segítette. Jöttek a hollandok s támogatást ajánlottak fel, s ez a kapcsolat a Heuréka nevű civil szervezet alapján működött. Ez megszűnt a későbbiekben.
Van cserkészet is, amit a tiszteletes úr, Borbándi András vezet.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Hajdúnánás
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Molnár Feri Márton Zöldi volt Lapád polgármestere 1989 után, egészen 2000-ig, kb 10 éven át. Azóta egy állatorvos a mi polgármesterünk, egy román vezető. Akkoriban a céhesek jöttek ide, s azok úgy összehúzták a falut, hogy a magyar testvérek is egymásnak estek, és a konfliktusok következtében a szavazatukat még azért is a román jelöltre adták. Ezek a dolgok nem véletlenszerűen történnek.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.