Beszélgetés Köböl Gyulával, Péterfala község polgármesterével
Azt mondják, hogy Péterfala a barkóság központja. Hogy is van ez, polgármester úr?
Igen, elmondhatjuk, hogy a barkóság központja vagyunk. Mindamellett, hogy a barkóság fogalmát néha negatív értelemben is használják, ehhez itt az emberek mindig ragaszkodtak. El kell mondani viszont, hogy a barkóság a palócságnak egy szűkebb népcsoportja, amely a mi tájegységünkre jellemző.
Péterfala, vagy Péterfalva?
Van még másik két neve is, Gömörpéterfala és Gömörpéterfalva. A hivatalos elnevezésünk Péterfalva, a magyarországi térképeken Gömörpéterfalaként vagyunk feltüntetve,de tulajdonképpen mind a négyet elfogadjuk. Az első írásbeli emlékek még Petri-t említenek (1244). A falu nevének mai alakja először 1427 ben bukkan fel Sáros, más néven Péterfala körülírással (Saaros al.nom. Petherfalwa). A hagyomány szerint egy Sárosi nevű család telepedett le itt először a Sirok-Sáros nevű völgyben. A család Péter nevű fia a mai község helyén tanyát épített, „falat húzott”, ha jöttek hozzá, akkor Péter falához jöttek
A lakosság száma 200. Az 1940-es években 640 lakosunk volt, azóta nagyon lefogytunk. A magyar nemzetiségűek aránya 90%, felekezetileg a községet katolikusok lakják.
Van egy szép, felújított templomuk is.
Az 1240-es évektől kezdve plébániatemplomunk van, ennek megtaláltuk az alapjait, amikor a ravatalozót építettük. A mostani templomunk dombon épült, gyakran volt kitéve az időjárás szeszélyeinek. A tetőt többször is fel kellett újítani.
Mivel tudnak még dicsekedni Polgármester Úr?
EÚ-s pénzekből (149 000 euró) behúztuk a szélessávú internetet a községbe, játszóteret építettünk, szép székely kapuink vannak. Nem is annyira fejlesztettünk, mint karban tartottunk, és szépítgettünk. Tulajdonképpen önerőből építkezünk. Az aktivációs munkások hathatós segítségéért csak köszönet jár. Nagyon sokat dolgoznak, hogy szép legyen a község.
A turisztika és idegenforgalom terén van két nagy erősségük, az egyik a Baranta-völgy, a másik a nagy horgászati értékű víztározó. Beszélne róluk?
A Baranta völgy egy pár éve létezik, de ma már rendezvények egész sorát szervezik itt, az egész év folyamán. Mede Ferenc kassai vállalkozó hathatós anyagi segítségével Kopecsni Gábor és felesége Mikolt életet adnak ennek a gyönyörű völgynek. Ők töltik meg magyar lelkiséggel, igazi gazda módon, életre keltik a magyarság történelmét, a baranta harcmodort és a népművészetet. Háľistennek mára már nemzetközi hírű hely lett, amint azt a legutóbbi rendezvényük, az „Ősök sarjai ünnepe” is bizonyította. Itt társrendezők voltunk, besegítettek községünk munkásai és lakossága is. Bizonyára voltak kisebb hibák is a szervezésnél, emberek vagyunk, majd okulunk. 2000 látogatót kiszolgálni nem kis felelősség.
A másik hírességünk a turizmus terén a 65 hektáros, gyönyörű fekvésű víztározó, amely mára már szintén nemzetközi hírű lett. Nagy értékű sporthorgász terület, kapitális méretű halakkal. Két éve zajlott le a terület tagosítása, azóta fellendült az idegenforgalom. Már vásárolgatják a területeket a tó körül, de felvásárolgatják a régi házakat a községben is.
Úgy tudom, hogy a terület tájvédelmi jellegű.
Tulajdonképpen az egész kataszterünk védett, de nem is akárhogyan. Van a Cserhát tájvédelmi körzet az előírásaival, az egyik völgyünk magas, négyes fokozatú védettséget élvez, mert mocsaras, egy másik völgyünk a lepkék végett európai védettségű. A Natura 2000 pedig azt jelenti, hogy az egész terület még inkább védett jellegű. Úgy szoktam mondani viccesen, hogy itt minden védett, csak az emberek nem. Egy karót nem lehet leütni, hogy ne tudjanak róla a természetvédők. Sokszor előjönnek a különbségek a mezőgazdasági dotációkra vonatkozó előírások, és a zöldek előírásai között, amiből aztán a gazdáknak sajnos hátrányok származnak.
A kormány által most elfogadott akcióterv mennyiben érinti a községet, és annak fejlesztését, és milyenek a fejlesztési terveik egyéb téren?
Tudom, hogy a kormány nemrég foglalkozott a járásunk fejlesztésével, de részleteiben ezt még tanulmányoznunk kell. Állítólag több, mint 5 mil. eurót ad az állam a járásnak. Hát majd meglátjuk. A mi problémánk az, hogy kis község vagyunk, és nem tudjuk finanszírozni a terveket, pályázatokat, önrészt. Segítene rajtunk, ha ezt átvállalná az állam.
Egyéb fejlesztési téren… Most is be van adva több pályázatunk, fel szeretnénk újítani a kultúrházat, ki szeretnénk cserélni az ablakokat. Hát meglátjuk. A község lakossága hálás lenne minden segítségért, de tudatosítja, hogy a biztos ezután is csak a saját erejébe vetett hite. Háľistennek szeretik a községüket, és mindig készek is tenni érte.
Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok.
Mede Géza
Forrás: gomorilap.sk