Hatalmas tűz a párizsi Notre-Dame székesegyházban – ledőlt az egyik torony
Tűz ütött ki hétfőn a párizsi Notre Dame székesegyházban a tűzoltóság tájékoztatása szerint. A hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább. A hátsó szentély, alakja után nyílnak keresztelt tornya ledőlt. Majd Reuters nem sokkal este 8 után azt közölte, hogy leomlott a tetőszerkezete az épületnek.
Attól tartanak, hogy az épület homlokzatát is tönkreteszi a tűz.
A legfrissebb hírügynökségi felvételek alapján fél kilenckor úgy tűnik, hogy még mindig ég az épület. A tűzoltók közben küzdenek a tűz megfékezéséért. Hatalmas vízsugarakkal oltják a tüzet. Az épület hátsó részénél és belül még mindig nagy a tűz.
Most a legnagyobb kérdés az, hogy mekkora kárt okozott az épületen belül a tűz. Emmanuel Macron francia elnök megérkezett a helyszínre. Ez egy egyik legszomorúbb nap ma ez minden katolikusnak és minden franciának – mondta a helyszínen tapasztaltakról.
Azt továbbra sem tudni, mi okozta a tüzet. A rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. Egyelőre nincs arról információ, hogy bárki megsérült volna a tűzben.
Helyszínen lévő tudósítónk úgy értesült, hogy korábban kezdődött a tűz, mint 18 óra 50, már délután öt órakor látszódott jele. Azt mondja, hogy a helyszínen lévő embereket sokkolta a tűz, sokan sírnak.
Emmanuel Macron francia elnök lemondta hétfő esti rendezvényét. A párizsi Notre Dame a lángok prédájaként – írta a francia elnök a Twitteren. “Egy egész nemzet gyászol” – fogalmazott. A francia államfő együttérzését fejezte ki “minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük.
A tűz valószínűleg a felújítási munkálatokkal van összefüggésben, – írja a BFMTV francia hírcsatorna. A tűzoltók szóvivője szerint a tűz 18 óra 50 perc körül ütött ki.
Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a Twitteren azt írta, hogy szörnyű tűzeset van a Notre-Damme-nál és a tűzoltók éppen a lángok megfékezésével próbálkoznak. A területet kiürítették, és a polgármester mindenkit arra kért, hogy tartsák tiszteletben a biztonsági intézkedéseket.
A tűzoltók négy hatalmas létrával próbálják eloltani a tüzet.
Egyre több videó kerül fel a közösségi médiára a lángoló katedrálisról.
Több felvételen az látszik, hogy ledőlt a lángokban álló torony. Ez volt az a torony, ami fel volt állványozva a felújítási munkálatok miatt.
Az épület története
A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon. A korai gótika jegyében azonban magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
Az uralkodók – I. Ferenc királytól Napóleon császárig – rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszíttettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját.
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely “sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok “sötétek”, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották és az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.
Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta az épületet.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.
Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.