Gyűjtők 78. Nemzetközi Találkozója

Szabadkai Gyűjtők Egyesület Szabadka Interjúk

Évente kétszer találkoznak Szabadkán a gyűjtők immár 48 esztendeje. Legtöbb az észak-vajdasági és dél-magyarországi kiállító. A mostani, őszi kiállításon mintegy 60-an vettek részt. Ki-ki pénztárcája szerint vásárol olcsóbb vagy drágább tárgyakat. Ami közös, az a szenvedély, függetlenül attól, hogy olcsó dolgokat vagy drága kincseket gyűjt is az ember.

A vaskardtól kezdve a gumi kerti törpéig, a bélyegtől a képeslapig, régi fotóktól a XIX. századi könyvekig, régi zsebóráktól a pénzérmékig szinte minden megtalálható volt a Gyűjtők 78. Nemzetközi Találkozóján, aminek a szabadkai Népkör épülete adott otthont. Az asztalokon szépen sorakoztak a régi bankók, érmék, porcelánfigurák, festmények, antik lámpák, ékszerek, különböző használati tárgyak. Amik nem fértek fel a tetejére, azok az asztal alatt ládákban várták, hogy valamelyik kíváncsi kéz rájuk találjon: képregények, ritka újságok, miegymás.

Gerlovics Szilveszter, a Szabadkai Gyűjtők Egyesületének elnöke jó szervezőként éppen azt ellenőrizte a teremben, hogy minden rendben van-e, illetve régi ismerőseit üdvözölte. Kérdésemre elmondta, hogy 1970-ben alakult meg az egyesület, ez pedig a 78. rendezvényük.

– Minden évben kétszer tartunk vásárt, börzét, kiállítást, nevezhetjük bárhogy is, de valójában a gyűjtők találkozójáról van szó. Jelenleg közel 60 kiállító van 110 asztalon, a látogatók száma pedig már reggel 10 órakor meghaladta a 200-at. Van egy kemény mag, amely bárhol is van rendezvény a régióban, megjelenik rajta. Ez valóban egy határokon átnyúló rendezvény, a megállapítás az esetünkben hatványozottan érvényes, hisz a legtöbben Észak-Bácskából és Dél-Magyarországról érkeztek, de vannak Horvátországból, Romániából, Szlovákiából. Nagyon sokan jöttek Belgrádból is. Azt lehet mondani, hogy körülbelül egy 200 kilométeres körzetből, aki él és mozog a gyűjtőtársadalomban, az meg szokott jelenni a rendezvényeinken – mondta Gerlovics Szilveszter.

Mindenki számára azok a legérdekesebb tárgyak, amiket éppen gyűjt, ha viszont az értékről van szó, akkor vannak itt nemesfémből készült dísztárgyak, órák, aranyból, ezüstből, gyémánttal kirakva. Vannak antik érmék, rendkívül ritka, az I. világháborúból származó kitüntetések – sorolta az egyesület elnöke, aki azt is elárulta, hogy ő maga középkori magyar pénzérméket gyűjt.

– Vannak unikális darabok, középkoriak, amik csak az én gyűjteményemben találhatóak meg. Nem anyagi szempontból, hanem történelmi szempontból értékes darabok – mondta.

Gyöngyösi István Magyarországról, Kiskunmajsáról érkezett, s elsősorban azoknál az asztaloknál vizsgálódott, ahol régi bankókat, pénzérméket állítottak ki. Tíz éve jár a szabadkai kiállításra.

– Főleg magyar vonatkozású pénzek érdekelnének, csak az a baj, hogy nehéz megértetni magamat. Jó szokásom, hogy alkudni szeretek, de akivel nem tud szót érteni az ember, akkor csak írjuk a papírra az összegeket, húzzuk át, s adjuk a következő ajánlatot. Így nehézkesebben megy az üzletkötés. Most főleg szerb pénzek vannak, azok azonban nem érdekelnek – mondta.

– Korábban sikerült már valamit itt vásárolnia?

– Igen, 10 krajcárosokat vettem. Igen gazdag gyűjteményem van. A 20 koronásból megvan a sor végig, 10 koronásból az 1895-ös és az 1915-ös hiányzik, de azok milliókba kerülnének. Nyugdíjas vagyok, másra nem nagyon költök, megengedhetem magamnak ezt a hobbit.

A zentai Kállai Mariann asztalán rengeteg porcelán tárgy volt látható.

– Szeretjük a porcelánt, főleg a Herendit és a Zsolnayt, ezekből állítottunk ki. Van, amit el szeretnénk adni is, de inkább gyűjtők vagyunk. Általában szólni szoktak, ha valahol értékesíteni akarják a családi porcelánt, úgy jutunk leginkább hozzá – mesélte Mariann.

– Melyik a legértékesebb porcelán az Önök számára?

– Mi a Zsolnayra esküszünk, azt szeretjük legjobban. Nagyon sok minden hiányzik még a gyűjteményből, s a Zsolnayból bármilyen pecséttel ellátott tárgyat megvennénk.

Aki még nem volt hasonló kiállításon, az biztos, maga is kedvet kap a gyűjtéshez. Az első darabokhoz pár dinárért már hozzá lehet jutni. Külföldi, egzotikus országokbeli pénzjegyeket 50-től 100 dinárért is lehetett vásárolni, csakúgy régi magyar vagy szerb bankókat, százéves képeslapokat, fotókat. Másfél évszázados könyvek is voltak egy-két ezer dinárért. A gyűjtőszenvedély pedig ragadós, könnyen el lehet kapni, mondták a 78. Gyűjtők Nemzetközi Találkozójának résztvevői.

 

Forrás: VajdaságMA