Tudjuk, hogy a gyerekek őszinték, bármilyen témával kapcsolatban teszünk fel nekik kérdéseket, biztos, hogy azt mondják ki, amit éppen gondolnak. Gondolataik, elszólásaik a legtöbbször mosolyra fakasztanak minket. A Gyerekszáj rovatunkban gyerekek aranyköpéseit szeretnénk összegyűjteni, hiszen számtalan érdekes történetnek, aranyköpésnek lehetnek fültanúi az óvó nénik, tanító nénik, de a szülők is.
A következő három számban Nagybodolyáról hozok Önöknek vicces beszólásokat, amelyeket természetesen a gyerekeknek köszönhetünk. Első nagybodolyai történetünk az 1970-es években történt, egy iskolai kirándulás során.
Nagybodolyán akkoriban még volt iskola. A gyerekek egy alkalommal a sepsei Bikusra mentek kirándulni, gyalogosan. A tanítónéni azon gondolkodott, hogyan is vigyék a gyerekek csomagjait, mivel sokan voltak.
Gyurikának volt egy kis kocsija meg egy csacsija. Gyuri el is jött a csacsival és a gyerekek mind felpakolták a csomagjaikat. El is mentek a Bikusra, amikor odaértek mindenki kipakolt, Gyuri pedig nagy komolyan ránézett a tanító nénire és így szólt:
– Tanító néni, lesöl a gazsdám?
A tanító néni nem tudta, miért kérdezi ezt Gyurika, ezért azt válaszolta:
– Leszek, persze, hogy leszek Gyurikám!
Gyuri nagy boldogan, mosollyal a száján válaszolt a tanító néninek:
– A csacsinak négy lába van, ötödik a farka. Egyet ugrott, nagyot f.ngott, igya meg a gazsda!
A tanító néni erre nem tudott mit szólni, csak ránézett Gyurikára és egy nagyot mosolygott.
Ha szeretné megosztani velünk az ehhez hasonló, érdekes történeteit vagy gyerekek aranyköpéseit, jelentkezzen a következő elérhetőségeken: Horvátországi Magyar Napló, Vladana Desnice 79, 31300 Beli Manastir, vagy e-mail címen.
M.LJ.