A Csemadok szepsi és kassai alapszervezetének szervezésében meghitt ünnepséggel adóztak Görgei Artúrnak szülőhelyén, Toporcon (Késmárki járás). Az 1848-49-es szabadságharc híres honvédtábornoka, a honvédfősereg parancsnoka születésének 200. évfordulója alkalmából a 2018. február 3-i szombat délelőttöt a színszlovák kisközség vezetésével és aktív embereivel együtt töltötte az autóbusznyi magyar megemlékező.
Toporc községet már Fényes Elek is német-tót falunak írja le. A falut a Görgey nemzetség, melynek ősatyja Jordán gróf IV. Bélától kapta 1256-ban, mivel segítette őt a Szepességnek németekkel való betelepítésében. A Görgeyek 800 éven át birtokolták ezt az ősi fészket, fiaik minden nemesi felkelésben részt vettek a magyar szabadság oldalán. Köteles László kiemelte, hogy Toporcról az 1848/49-es szabadságharcban hat főtiszt harcolt a Görgey és az Irányi családból.
A Görgey családról Albert a családi sírkertben felállított emlékkőre vésett versben így ír: „Könnyű szívvel áldoztak vagyont, életet, hízelkedőn kegyelmet sosem kértek.” A Görgeyek a református hit lelkes támogatói voltak, többen közülük a hitet később is megtartották. Ezért sem lehetett véletlen, hogy Csoma László, a deregnyői Református Újság főszerkesztője is megtisztelte jelenlétével az ünnepséget.
Görgei Artúr 1848 kora tavaszán jelentkezett Pesten a haza megvédésére, és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Rokonszenvezve a forradalommal, elhagyta családnevéből a nemesi y-t. A végrendeletében is Görgeiként szerepel, síremlékén Budapesten viszont a Görgey névalak őrzi a magyar szabadságharcos nevét, aki 1818. január 30-án már elszegényedett nemesi családba született. Édesapja, Görgey György rangon alul nősült. Fiát, aki vegyészi képesítést szerzett, s a kémikusok büszkeségévé is vált, katonatiszti pályára szánta. Az 1848-49-es szabadságharcban számos stratégiai szempontból is sikeres csatát vívott.
„Nemcsak ünnepség az idei toporci összejövetel, hanem tisztelgés is és törekvés arra, hogy a múltunkat próbáljuk az előítéletektől megfosztani” – hangsúlyozta a Felvidék.ma-nak Köteles László, a megemlékezés főszervezője.
Elmondta, hogy objektívabban kell látni azokat, akik akkor hazájuk érdekében tettekre szánták el magukat. Görgei Artúr történelmi személyiségére ugyanis máig rávetül az áruló megítélés. Ez még Kossuth Lajos idejéből ered, amikor 1849. szeptember 11-én megírta híres vidini levelét, melyben jogtalanul nevezi árulónak Görgeit. Ebben a levélben azt írja, hogy Görgeit nem hatalmazta fel arra, hogy letegye a fegyvert, s ezért elárulta az ügyet. Később az is ezt erősítette, hogy ő életben maradt, a többieket pedig kivégezték. Viszont közvetlenül a cár utasítására történt ez így. Ezért többen fogalmaznak úgy, hogy élő mártír volt. Még az első világháborút is megérte. 1916-ban, 98 éves korában hunyt el.
Kovács László történész nagy egyéniségnek tartja Görgeit. „Az utolsó pillanatig, minden körülmények között kitartott a márciusi alkotmány mellett. Az, hogy Világosnál letette a fegyvert, annak a ténynek a belátása volt, hogy katonailag már sehogyan sem lehetett megoldani a helyzetet, s élete végéig soha nem tagadta meg a márciusi törvényeket. Ezért kell rá emlékezni, mert ilyen tisztességes módon élt az árulás vádjával, amit viselnie kellett” – magyarázta a Felvidék.ma-nak Kovács László.
Az emlékünnepség felett Magyarország Kassai Főkonzulátusa vállalta a védnökséget. Haraszti Attila főkonzul beszédében hangsúlyozta, hogy Görgei Artúr személye összekötött mindenkit, aki ezen az emlékünnepségen megjelent, legyen magyar, vagy szlovák. Valóban példamutató, ahogy a Jozef Potanko polgármester és a helyi képviselő-testület fogadja immár harmadszor a Köteles László vezette magyar megemlékezőket.
Először öt évvel ezelőtt tartottak itt kisebb megemlékezést, Görgei születésének 195. évfordulóján, majd két éve, halálának századik évfordulóján jöttek össze újra. Az idei megemlékezés már egészen nagyszabásúra sikeredett. Az ünnepségre érkező kirándulók ezúttal is tiszteletüket tették a Görgey család sírkertjében, s megtekintették a felújítás alatt álló Görgey-kastélyt, melyet Slavomír Regec és Rastislav Regec, az Astra Polgári Társulás vezetői vásároltak meg.
Haraszti Attila főkonzul nagy tapsot kért a két fiatalembernek, akik 2012-től törekednek a Görgey-kastély megmentésére. Önerőből láttak a munkának, először az állagmegóvást végezték el, s a tetőt hozták rendbe. A felújítás lassan halad ugyan, de minden bizonnyal látjuk még teljes pompájában a kastélyt, mely turisztikai kincs lesz a Tátra lábánál. Ezen törekvésükhöz a főkonzulátus is minden segítséget megad, mert mint Haraszti Attila beszédében kifejtette, szeretnék, ha ez a Görgey-emlékhely mielőbb látogatható lenne, ahol kiállítást is szeretnének majd berendezni. Ez is hozzájárulhat majd ennek a jeles személyiségnek, a magyar hadtörténelem legkiválóbb hadvezérének a helyes megítéléséhez.
Forrás: Felvidek.ma