A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az égisze alatt működő Iskolavezetők Országos Társulása a Comenius Pedagógiai Intézettel közösen október 18-19-én Búcson tartotta meg a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók 2. országos konferenciáját. Az eseményt Peter Krajňák oktatási államtitkár, Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára és Kádár Zoltán, a nemzetpolitikai államtitkár kabinetfőnöke is megtisztelte jelenlétével.
„Tavaly kezdeményeztük a hazai magyar iskolaigazgatók első országos konferenciájának összehívását. Mivel az egy évvel ezelőtt szintén Búcson megtartott tanácskozásunk nagyon jó hangulatban zajlott, s az iskolavezetők úgy érezték, hogy sok új ismerettel gyarapodtak, ezért a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és azon belül az Iskolavezetők Országos Társulása, valamint a Comenius Pedagógiai Intézet idén október 18-19-re megrendezte a második konferenciát. A programja egyrészt a tavalyi összejövetelünk témájához (pl.: mi az iskolaigazgató szerepe egy jó iskola kialakításában) és az aztkövető visszajelzésekhez kapcsolódott, másrészt azt továbbgondolva most az iskolafejlesztéssel, az együttműködéssel és a tudásmegosztással foglalkoztunk. Ezzel a rozsnyói országos pedagógustalálkozó műsorához is csatlakoztunk: míg ott szélesebb körben vitattuk meg az iskolafejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket, a mostani búcsi találkozón javarészt az iskolavezetők részvételével tettük ugyanezt“ – indokolta az újabb konferencia megtartását Morvay Katalin, az Iskolavezetők Országos Társulásának elnöke.
A már bevált programok bemutatója
A rendezvény fő programpontjaként az iskolafejlesztés jól bevált gyakorlatait, hasznos tapasztalatait, továbbá innovatív programokat, projekteket mutattak be olyan gyakorló iskolaigazgatók, akik azokat intézményeikben már több-kevesebb ideje sikeresen alkalmazzák.
„Az ilyen programok az iskolaigazgatókat mozgósíthatják annak érdekében, hogy hatékonyabb együttműködés bontakozzon ki az egyes oktatási intézmények között. Egymás jó példáiból és rossz tapasztalataiból ugyanis mindnyájan tanulhatunk – okulhatunk. Újdonságként az iskolaigazgatókat arra kértük fel, hogy próbálják meg öt percbe sűrítve bemutatni az iskolájukban jól bevált pedagógiai gyakorlatokat, eredményes módszereket és fejlesztési tapasztalatokat. Nyolc igazgató jelentkezett erre a feladatra, mindnyájuknak teret adtunk“ – mondta Morvay Katalin.
A konferencia résztvevőihez a politikai képviselet, magas rangú hazai és magyarországi vendégek is szóltak: „Peter Krajňák oktatási államtitkár röviden köszöntötte a jelenlevőket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az iskolafejlesztés terén mi Magyarország stratégiája. Felkérésünknek eleget téve a konferencián Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára és Kádár Zoltán, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kabinetfőnöke képviselte a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságát. Beszámoltak a már megvalósult és tervezett stratégiai fejlesztésekről, illetve az érdeklődők kérdéseire is válaszoltak“.
Változik az alapiskolások tesztelése
Azután Az iskoláinkat érintő újdonságok és változások című témakör előadói kaptak teret. Prékop Mária, az SZK OM Nemzetiségi Főosztályának igazgatója főként a vonatkozó új jogszabályokról, illetve a közoktatási törvénnyel kapcsolatos újdonságokról számolt be. “Felhívta a figyelmet arra, hogy pályázni lehet az iskolák korszerűsítését szolgáló különféle projektekre. Bolemant Lilla, a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) szakelőadója pedig azt vázolta, hogy az ötödikesek és a kilencedikesek tesztelésére, valamint a 2018/19-es tanévtől megvalósuló érettségi vizsgákra milyen változások vonatkoznak. Például a szövegértelmezési feladatokon kívül a tesztkérdések közé hallás utáni értés-feladatok is bekerülnek, vagyis a diákoknak majd egy hallott szlovák nyelvű szöveg alapján kell válaszolniuk a tesztkérdésekre. Az alapiskolások tesztelése kapcsán elhangzott a javaslat, hogy a magyar alapiskolákban ne legyen ugyanaznap a három tantárgybeli tudás felmérése, mert az számukra nagyon megterhelő, hanem az két napig tartson. Ezt az újdonságot szintén majd a 2018/19-es tanévtől vezetik be“ – fejtette ki az elnök.
Heves vita a tervezett önértékelésről
Ebben a témakörben Ledneczky Gyöngyi, az Állami Pedagógiai Intézet Magyar Kisebbség Oktatásáért Felelős Osztályának a vezetője elmondta, hogy már dolgoznak a szlovák nyelv és irodalom magyar tannyelvű iskolákban megvalósítandó oktatásának koncepcióján. Meghatározzák az új módszereket és a kilépési standardokat. Balogh Edit tanfelügyelő a nyitrai Állami Tanfelügyelet képviseletében pedig elmondta, hogy a tanfelügyelet a következő évi tervében mire kíván fókuszálni. „Megtudtuk: az önértékelést is fogják mérni az iskolákban. Ez az igazgatók körében elég nagy felháborodást és heves vitát váltott ki, mert azt rendszerszeren pár iskola kivételével a többi intézmény nem tudja megcsinálni, ám a tanfelügyelet mégis ellenőrizni akarja. Tény, hogy ez ügyben az igazgatóknak eddig semmiféle gyakorlati képzést nem nyújtottak“ – jegyezte meg Morvay Katalin.
A szerda délelőtti programot Iskolafejlesztés, tudásmegosztás, együttműködés című plenáris előadásával Setényi János budapesti oktatáskutató zárta. Ő Fodor Attilával, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójával együtt már tavaly is a konferencia szakmai szavatolója volt, idén pedig továbbgondolta a témát.
Fejleszteni kell a kritikai gondolkodást!
„A Kreatív oktatás – eredményes tanulás című blokkban Németh Szilvia, a budapesti T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutatója arról beszélt, hogy a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztése mennyire fontos a közoktatásban. Nagyon érdekes útmutatója után a kollégák feltehették a témával kapcsolatos kérdéseiket“ – vázolta az elhangzottakat a társulás elnőke.
Aztán az iskoláinkban megvalósuló fejlesztési projektekről esett szó. Az iskolavezetők olyan fejlesztési projekteket mutattak be, mint a Komplex Instrukciós Program (KIP), továbbá a Pénzügyi és gazdasági keretekről szóló projekt, valamint a differenciálás az alapozó szakaszban, illetve a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer. Azok további intézményekben való bevezetéséhez az igazgatóknak ötleteket adtak, és későbbi segítségüket is megígérték. Majd a korábban említett jó gyakorlatok öt percben történő ismertetése következett.
Csütörtökön a tanácskozók egy minden iskolát érintő problémával: a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével foglalkoztak. „A tanulásban akadályozott és a viselkedési problémákkal küszködő, nem csak roma, hanem szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése egyaránt terítékre került. Erről a témáról Melecski Júlia, a párkányi Artis Centrum gyógypedagógusa és Kiss Mária, az érsekújvári és ógyallai Magán Gyógypedagógiai Tanácsadó Központ fejlesztőpedagógusa tartott tanulságos előadást“.
A szlovák nyelv oktatása újragondolva
A szlovák nyelv oktatásának módszertani megújítása a magyar iskolában című projektet a komáromi Módszertani-Pedagógiai Központ igazgatója, Szőköl István ismertette. „Ez a projekt 2015 óta három hazai magyar tannyelvű alapiskolában fut – azokban olyan kommunikációs módszerekre épülő tansegédeszközöket és munkafüzeteket próbálnak ki, amelyeket majd további tíz iskolában fognak kontrollvizsgálat keretében mérni. Az előadó konkrét eredményekről még nem számolhatott be, mert a projekt még csak a méréseknél tart“ – mondta el az Iskolavezetők Országos Társulásának elnöke.
A tanácskozáson Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos ismertette azokat a megoldásokat, amelyekkel közösen sokat tehetünk annak érdekében, hogy a roma gyerekek integrálása a magyar és a szlovák iskolákban egyaránt sikeres legyen – szerinte ez nem lehetetlen.
„A színpadon korábban elhelyeztünk egy kosarat, amelybe a két nap során bárki bedobhatta az írott észrevételeit és a kérdéseit. A csütörtöki zárszókor Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója azokat felolvasta, értékelte és megválaszolta“ – a társulás vezetője szerint egyetlen kérdés sem maradt megválaszolatlanul.
Az iskolaigazgatók 2. országos konferenciáján 122 érdeklődő vett részt. Közülük 93-an voltak az iskolaigazgatók, a többeik pedig a meghívott vendégek, az előadók, a további intézményvezetők, az oktatási szakemberek és a média képviselői voltak.
A szervezők végül meghirdették a szlovákiai magyar iskolaigazgatók 3. országos konferenciáját, amelyre vélhetően 2018 októberében kerül majd sor, s az szintén az ismeretgyarapítást és a szakmai tapasztalatcserét kívánja majd szolgálni.
Forrás: Hirek.sk