Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma?
A szlovákiai magyarok tárgyi és szellemi értékeinek védelmét, ápolását és megismertetését segíti a Felvidéki Magyar Értéktár, amelynek megalakulásáról és működéséről 2015-ben, Dunaszerdahelyen írt alá megállapodást négy felvidéki intézmény vezetője. Az értéktár kiépítését, gondozását és népszerűsítését a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Intézet (Csemadok), a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gazda Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet vállalta. Ezt a tevékenyéget a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Hungarikum Bizottsága támogatja, és így a külhoni magyar szakmai és civil szervezeteket is bevonja a magyar nemzeti értékek, ezen belül a hungarikumok gyűjtésébe, védelmébe, illetve az ezekkel kapcsolatos ismeretterjesztésbe. Az együttműködés célja, hogy a Hungarikum Mozgalom Magyarország határain átívelő, közösségformáló, a magyarság megmaradását támogató mozgalommá váljon. A szakemberek szeretnék, hogy a hungarikumok ügyét minden magyar magáénak érezhesse, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él.
A magyarországi Hungarikum Bizottság tevékenysége a magyar országgyűlés 2012-ben hozott, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényén alapszik. A törvény szerinti nemzeti értékek összegyűjtéséhez alulról jövő javaslatokra van szükség, ez a folyamat tehát alulról felfelé építkező rendszerben, a Nemzeti Értékek Piramisában történik. A települések és régiók szintjén működő ún. értéktár bizottságok irányításával helyi szakemberek térképezik fel, azonosítják és gyűjtik a régiójukban lévő nemzeti értékeket, majd javaslatokat tesznek az adott érték bejegyzésére.
A Magyarországon létrejövő települési és megyei értéktárak mellett fokozatosan létrejönnek a külhoni települési- és külhoni nemzetrész értéktárak. A magyar Földművelésügyi Minisztérium meghívásos pályázatán a szlovákiai Gazda Polgári Társulás kapta azt a feladatot, hogy koordinálja a Felvidéki Értéktár létrehozását, kiépítését. A kitűzött cél eléréséhez egy háromlépcsős rendszer kialakításán fáradoznak: az ágazati, települési, tájegységi és regionális értékek alkotják az első szintet, a Felvidéki Magyar Értéktár a másodikat, és a Külhoni Nemzeti Értéktár a harmadikat. Ezt a munkát szakmailag a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottsága irányítja, amely egy független szakemberekből álló csoport. A bizottság tagjai a pályázati felhívásokra beérkező javaslatokat elbírálva döntenek arról, hogy mely értékek kerülhetnek a felvidéki magyar értéktárba.
Mit jelent a hungarikum fogalma? A törvény szerint a hungarikum: „gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.” Ilyen például a magyar operett, a halasi csipke, a táncház módszer, a magyar akácméz, a fröccs, és még sorolhatnánk.
A Külhoni Magyar Értéktárban jelenleg 106 nemzeti értéket tartanak számon, ebből 6 hungarikum a Felvidéken található, a felvidéki magyarok sajátja, illetve már a Felvidéki Értéktár része. Mire lehetnek a felvidékiek méltán büszkék? A deáki római katolikus templomra, a bényi műemlékekre (a rotundára és kéttornyú templomra), a kurtaszoknyás falvak népviseletére és hagyományőrzésére, a pozsonyi kiflire, a kőttésre, illetve a paprikás kattancsra.
Forrás: www.intezet.sk, www.csemadok.sk, www.hungarikum.hu
Huszár Ágnes
