Bár Európa és Közép-Ázsia országai élharcosai az éhezés felszámolásának, mégis 14,3 millió ember számára nem biztosított a napi táplálékhoz jutás, adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy a térségünk élelmezési helyzetét összegző jelentésében. Emellett a táplálkozásból fakadó problémák is terjedőben vannak.
„Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete Európában és Közép-Ázsiában 2017” című jelentés, melyet a fenntartható élelmiszerláncokról és az egészséges étrendről szóló nemzetközi szimpózium keretében mutattak be nemrég Budapesten, egy sor élelmezésbiztonsághoz és táplálkozáshoz kötődő mutatószámot elemez a globális fenntartható fejlődési célok – kiemelten az éhezés felszámolásáról szóló – tükrében.
Hosszú évek javuló trendje után a helyzet stagnálni látszik: az alultápláltságra vonatkozó mutatók szinte változatlanok maradtak a Kaukázusban és Közép-Ázsiában.
Az élelmezésbiztonságot befolyásoló tényezők és azok jellemzőinek megértését segíti egy új módszer, a FIES bevezetése, amely révén aktuálisabb és átfogóbb elemzések készíthetők. Ez alapján állapították meg szakértők, hogy a 2014-16-os időszakban térségünkben a súlyos élelmezési problémákkal küzdők száma 14,3 millióra tehető.
Azonban ahhoz, hogy szakemberek teljesen fel tudják mérni a helyzetet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai kulcsfontosságúak voltak. A táplálkozási zavarok mindhárom formája – alultápláltság, túlsúly és mikrotápanyag-hiány – bár különböző mértékben, de jelen van szerte a régióban, Portugáliától Oroszországig, állítja a jelentés.
„Gyakran ez a három egyszerre létezik egy országban, amit a táplálkozási zavarok „hármas terhének” hívunk”, mondta a FAO vezető szakértője, Ariella Glinni, a jelentés fő szerzője. „Nem ritkán egy országon belül egyszerre magas az alultáplált és a túlsúlyos gyermekek aránya. A mikrotápanyag-hiány és a túlsúly jelentik a gyermekek, nők és férfiak körében a két legnagyobb táplálkozási problémát.”
„Nem ritkán egyszerre magas az alultáplált és a túlsúlyos gyermekek aránya
egy országon belül. A mikrotápanyag-hiány és a túlsúly jelentik
a gyermekek, nők és férfiak körében a két legnagyobb táplálkozási problémát”
A túl sok sem jó
A túlevés a felnőtt lakosság körében egy további jelentős probléma, állapította meg a jelentés. Túlsúlyosnak az tekinthető, kinek testtömeg-indexe meghaladja a 30-at. WHO adatokra hivatkozva a jelentés szerint 30 %-kal nőtt a túlsúlyos felnőttek száma 2000 és 2014 között. Arányuk Európa déli részén a legmagasabb, 26,9 %.
A testsúlynövekedés korrelál az egy főre eső jövedelem növekedésével – vagyis azzal, hogy az emberek egyre nagyobb számban engedhetnek meg magunknak magas kalóriatartalmú ételeket, miközben mindennapjaikból kiveszik a mozgás.
Kisebb százalékban, de előfordul az is, tette hozzá Glinni, hogy „a túlsúly képében jelentkező táplálkozási probléma az étkezési szokások megváltozásából, illetve épp az alacsony jövedelemszint miatt az olcsóbb, ámde zsírban, cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag élelmiszerek fogyasztásából fakad.” Jövedelemszinttől függetlenül a tudatos táplálkozás hiánya szintén közrejátszik a túlsúly és elhízás terjedésében.
A nők és férfiak esetében különböző formát ölthetnek a helytelen táplálkozásból eredő problémák. A szülőképes korú nők körében a vérszegénység jelent egy komoly közegészségügyi veszélyt.
Bár inkább a nők felelőssége a család ellátása, a felvilágosító kampányoknak képesnek kell lennie a férfiak megszólítására is.
A változó éghajlat és más kihívások
A régióspecifikus jelentés idei kiadásának témája az éhezés felszámolás a klímaváltozás súlytotta szűkös és sérülékeny természeti erőforrások jobb kezelésével.
Az étvágy nő, a fogyasztói minták változnak és egyre többen választják a városokat életterüknek. Eközben a régió termelési rendszereinek egy része már most sem fenntartható és érzékeny a külső sokkokra, mint a szélsőséges időjárás, ami a potenciált a termelés további fokozására bizonytalanná teszi, olvasható a jelentésben. Az élelmezésbiztonság eléréséhez ilyen körülmények között a mezőgazdasági termelés környezetbarát módon történő szélesítése, ellenálló képességének növelése és természeti erőforrásaink hatékony felhasználása szükséges.
Európa és Közép-Ázsia egyes országai szinte védtelenek a klímaváltozás következményeivel szemben, mások már most is érzik annak negatív agrárgazdasági hatását, állítja a FAO. A jelentések egyre gyakrabban szólnak vetéskárokról, és az állattartás, erdőgazdálkodás és halászat alszektorok sem ússzák meg.
Magyarországra vonatkozóan például megtudható a jelentésből, hogy hazánkban magas a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület arány, azonban más országokhoz viszonyítva a lakosság nagy része él olyan területen, ahol a talajok állapota leromlott.
Egyre erősebb a nyomás, hogy csökkentsük az elpazarolt élelmiszer mennyiségét (jelenleg a megtermelt élelmiszer 30 %-a). Kevesebb élelmiszerrel a szemetesben a gyártó és fogyasztó oldalán enyhülne a terhelés bolygónk törékeny ökoszisztémáján, kevesebb káros üvegházhatású gázt bocsátanánk a légkörbe, és hatékonyabban működnének az agrár-élelmiszeripari rendszerek, illetve javulna az élelmezés helyzete mennyiségi és minőségi szempontból is.
A FAO azt is vizsgálta, egyes országok hogyan kezelik az élelmezési és táplálkozási helyzetüket. Sok helyen már megtörténtek az első lépések a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósításáért, de az élelmezésbiztonság mind a négy kritériumára (elérhetőség, hozzáférés, felhasználás és folyamatosság) kiterjedő átfogó szabályozási környezet még hiányzik.
Egyre több helyen figyelhető meg, hogy a táplálkozásra mint az élelmezésbiztonság és a társadalmi jólét egy fontos tényezőjére tekintenek. Mégis, az ilyen politikai programok sikeresség változó. Ezeket inkább lenne érdemes koordinált intézkedésekkel kombinálni (társadalmi védőháló, vidékfejlesztés, figyelemfelhívó kampányok) és a rossz táplálkozás minden fajtájának okára koncentrálni.
Forrás: civilhirugynokseg.hu