Bármerre visz sorsom útja, haza vágyom csendes kis falumba
Június 10-én, hetedik alkalommal került megrendezésre az újbezdáni falunap. Idén is gazdag program várta a faluba látogatókat. A rendezvény az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület és a Gakovác Sporthorgász Egyesület közös szervezésében valósult meg.
A kora reggeli órákban vette kezdetét a falunapi rendezvénysorozat. Reggel 7 órakor a helyi halastón a gyerekek részére horgászversenyt tartottak. A focipályán a délelőtti órákban került sor az újbezdáni ÖTT tűzoltógyakorlatának bemutatójára. A helyi Tájház pedig már a reggeli óráktól nyitva volt a látogatók számára.
– Az újbezdáni Tájházat 2014-ben nyitottuk meg, a falu 150 éves évfordulójának ünnepségén. A Magyar Egyesületek Szövetsége volt az, aki felkarolta ezt a kezdeményezést Újbezdánban, vásárolta meg az épületet, majd felújította. Azóta itt az egyesület székhelyével egy udvarban, már igyekszünk úgy éltetni, hogy a hagyományokat felelevenítsük ennek a háznak a keretében. Itt már tartottunk karácsonyi kézműves foglalkozást, a húsvéti locsolkodásnak is helyszíne volt. Természetesnek tartjuk azt, hogy amikor Újbezdánban falunapot tartunk és ide hívjuk a falu lakosságát, az Újbezdánból elszármazottakat, hogy a tájháznak is megnyílik a kapuja, ajtaja. Minden évben örül a szívünk, hogy visszatérnek falunkba Újbezdán volt lakosai, legalább erre az egy napra. A pélmonostori elszármazottak minden évben visszatérnek falujukba, de érkeztek ide Vajdaságból is. Volt már olyan év, hogy Németországból és távolabbi vidékekről is erre a napra érkeztek újbezdániak – tudtuk meg Sipos Zsivics Tündétől, az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület elnökétől.
A falunap keretében kiállításra is sor került az újbezdáni Magyar Házban, ahol régi kendőket mutattak be.
– Hét éve rendezzük meg az Újbezdáni falunapot, amelynek keretein belül minden évben egy-egy kiállítást rendezünk. Minden évben más tematikával tartjuk meg a kiállítást, idén a kendőkre esett a választás. Abból a megfontolásból kerülnek bemutatásra a tárlatok, hogy ennek a közösségnek egy olyan momentumát emeljük ki, amely valami oknál fogva már elmúlóban van, de mégis a távolabbi vagy közelebbi múltban egy mindennapi dolognak számított. Ilyenek a kendők is, amelyeknek sok évszázados múltja van. Újbezdánban visszamenőleg 20-30 évvel ezelőtt még a mindennapi női viselet részét képezte. Ezt ma már csak az idősebbek ápolják, azonban szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy vegyék elő ezeket a családi örökségeket a fiókok mélyéről és tegyük közszemlére. Mint minden máshoz, ehhez is emlékek kötődnek, amelyeket ilyenkor újbezdániak és innen elszármazottak felelevenítenek – mondta az egyesület elnöke.
A kendőkről Sipos Mária és Bóni Erzsébet meséltek.
– A kendő a női viselet fontos része volt. A lány, miután férjhez ment kendőt kötött a fejére. A gyöngyös féketőt lányok hordták, a hajuk hosszú volt, a kontyukra húzták és miután férjhez mentek, sokszor a kendő alatt is hordták. A rojtos kendőket a viselet mellé, ékesítésnek használták. A gyapjú kendőket téli időszakban használták, amikor még nem volt nagykabát. A csipkésebb kendőket akkor terítették magukra, amikor bálba mentek – tudtuk meg Máriától.
– Nagyon sok kendőm van. Anyósomtól is maradtak kendőim, de magam is hordtam és még a mai napig is viselem, szeretem őket. Régen minden alkalomra megvolt melyik kendőt húzhatják az asszonyok. Például, amibe misére jártak, azt a kendőt a bálba nem húzták. A fekete kendőket gyászra használták, temetéseken hordták. A fiatalok világosabb kendőket kötöttek fejükre, virágos mintákkal, az idősebbek sötétebb színeket hordtak. A kendőket ritkán vásárolták, inkább saját maguk készítették, főleg a vállkendőket. Aki horgolni vagy kötni tudott, megvette a gyapjút és egyedül készítette magának a kendőket. Jó ezeket egy helyen látni, nagyon sok szép darabot véltünk felfedezni. A kiállításra legalább húsz kendőt hoztam – mondta Erzsébet.
A kiállítás megnyitója után a Magyar Ház udvarán kultúrműsorra került sor, ahol az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület Tarkabarka játszóházának tagjai és a Zenede csoport mellett bemutatkozott az újbezdáni Szivárvány Népdalkör, a Pélmonostor MKE Talicska Ifjúsági Néptáncegyüttese és a Dárdai MKE Diófa Ifjúsági Néptáncegyüttese.
– A tájház és a Magyar Ház udvara lassan összeolvad, hiszen idén egy nyári színpad került a közös udvarba. A színpadot a falunap keretében megrendezett szemlén adták át. A szabadtéri színpad, amellyel gyarapodott udvarunk tavasszal épült a Baranyaszentistváni járás támogatásával. Abból a megfontolásból, hogy ezzel is igyekszünk azt az infrastruktúrát gyarapítani, amellyel az egyesület és a falu kulturális életét tudjuk minél jobban megszervezni – fűzte hozzá Sipos Zsivics Tünde.
A szemlén jelen volt Milan Knežević, a Baranyaszentistváni járás elöljárója, Bognár Attila, az Újbezdáni Helyi Választmány elnöke, Raposa Attila, Nagytótfalu polgármestere, Zsivics Tibor, a Baranyaszentistváni Járás Magyar Kisebbségi Önkormányzatának elnöke és Bóni János, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke.
– A mai nap is azt bizonyítja, hogy vagyunk és leszünk is, meg fogunk maradni, ha ezt csináljuk, amihez értünk. Itt az egyesületben a gyerekekre fordítjuk a legnagyobb figyelmet, mert a gyerekek a legnagyobb érték. A magyar szó, az ének, a nóta a megmaradásunk záloga – mondta köszöntő beszédében Bognár Attila, a helyi választmány elnöke.
Milan Knežević elöljáró beszédében elmondta, mindig szívesen látogat el Újbezdánba, a faluban megrendezett eseményekre. Elmondta, ez a rendezvény is a magyar kultúra és a magyar nemzet megmaradását jelenti. Többek között kihangsúlyozta, az egyesület munkája dicséretre méltó. Raposa Attila, Újbezdán testvértelepülésének polgármestere is szólt az egybegyűltekhez.
Bóni János, a MESZ elnöke elmondta, dicséretre méltó munkát végez az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület.
– Külön öröm számomra, hogy itt lehettem Újbezdánban, hiszen harminc évvel ezelőtt ebben a faluban kezdtem tanítani az általános iskolában. Öröm, amikor látom ezt a sok gyereket és fiatalt, akik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát ápolják és továbbra is magyar hangot és magyar szavakat hallunk – mondta lapunknak a MESZ elnöke.
A kultúrműsor után sor került a Magyar Ház udvarában felállított májusfa kitáncolására is, amely kellemes társalgással folytatódott. Az ünnepség ezzel nem ért véget, hiszen 19 óra után megkezdődött a hagyományos halpaprikásfőző verseny, amelyet csakúgy, mint a falunapot, hetedik alkalommal tartottak. A versenyen tizenkilenc bográcsban főtt a hal. Az est folyamán Gajić Ervin és Kurel Gorán húzták a talpalávalót.
M.LJ.