A mindennapjainkban számos helyen találkozunk fake newsokkal, azaz álhírekkel. Sokszor már abban sem vagyunk biztosak, hogy amiket eddig a médiában hallottunk, vajon hiteles híreknek számítanak-e, vagy álhírekkel bombáznak bennünket. Amikor telítődünk az információkkal, és a szavahihetőségük felőli kétséggel, akkor általában olyan kanonikus művekhez nyúlunk, melyekben megbízunk, hitelességüket nem vonjuk kétségbe. Ilyen mű a Biblia is. De vajon mennyire valósak a benne megfogalmazott állítások? Erre a kérdésre keresi a választ Simone Paganini, aki szórakoztatóan tárja elénk azokat a tudományos megállapításokat, melyek egy-egy bibliai történetet magyaráznak.
A bevezetőben Paganini megkülönbözteti az álhírek három csoportját: a hamis, a valódi és az irreális csoportokat. Mit ért ez alatt? Paganini a hamis állítások közé sorol számos bibliai természettudományi állítást, melyeket a kutatók megcáfoltak: a Föld nem lapos, hanem gömbölyű, a nyúl nem kérődző állat és a denevér nem madár. Azért tartoznak ezek a hamis állítások közé, mert keletkezésük korában még nagyon is hittek ezekben az állításokban, nem direkt ferdítették el az igazságot, nem szándékosan terjesztettek álhíreket.
A második csoport a valódi álhírek csoportja. Ide azok a történetek tartoznak, melyekről már a kor szerzői is tudták, hogy nem az igazságot írják meg, szándékosan álhíreket terjesztettek. Ezt a kategóriát Paganini még három csoportra osztja fel, hogy minél pontosabban szemléltesse, milyen problémákba ütközhetünk, amikor egyes bibliai történetek szavahihetőségét kérdőjelezzük meg. Nem egyszer a források helytelen idézése, illetve a hibás fordítások miatt alakulnak ki álhírek.
A harmadik nagy csoportba pedig az irreális álhíreket sorolja, melyek a legszórakoztatóbbak mind közül. Ezek a bibliai szövegek hagyományában a legismertebb álhírek, mondhatni az álhírek álhírei. Mert azon felül, hogy hamisak, tulajdonképpen nem is szerepelnek a Bibliában. „Ha csak egy kicsit is bepillantunk a nyelv-, az irodalom-, a régészet-, a történelem-, valamint a bibliatudományba, nemcsak leírni, hanem többnyire meg is tudjuk magyarázni ezeket a történeteket” – írja Paganini a bevezetőben.
A szerző 22 fejezetben tárja fel az Ó- és Újszövetség különböző álhíreit. A világ teremtésétől kezdve, Éva almáján át sok terültet érint. Több fejezetben beszél a Mózeshez fűződő történetek valóságtartalmáról és a belőlük származó félreértésekról, tisztázza Batseba becsületét, majd számos Jézushoz kapcsolódó történetre tér ki, és a mennyország kulcsával zárul a fejtegetés.
Paganini kötete egyszerre informatív és nagyon szórakoztató, minden korosztály számára izgalmas, új információkkal szolgálhat.
A kötet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásàval kèszült.