TEHETSÉGMARKETING – ÉRDEMES BEFEKTETNI A TEHETSÉGGONDOZÁSBA
Lehet a tehetséggondozás a marketingstratégia része? Vagy inkább legyen-e? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ június 21-én, kedden, Kolozsváron a Tehetségmarketing konferencia nevű eseményen, amelyet a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum szervezett az Országos Magyar Diákszövetséggel partnerségben.
A K Plusz integrált tehetséggondozó projekt keretében megvalósult eseményen egyetemi oktatók, vállalkozások és diákszervezetek képviselőivel elemezték a lehetőségeket. Az előadások első részében a vállalkozások szemszögéből világítottak rá a kérdéskörre. Zsigmond Imola, az Accenture Industrial Software Solutions HR munkatársa szerint fontos a cégen belüli tehetséggondozás. Számos fiatal dolgozik a kolozsvári cégnél és a HR kiemelt feladatként kezeli, hogy minden emberüket e legmegfelelőbb helyen foglalkoztassák. Különböző személyiségi és szakmai fejlődési lehetőséget biztosítanak, annak érdekében, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat.
Kandó Norbert, az Codespring mentor programját mutatta be. A programban már több mint 80 fiatal vett részt, akiket az egyetemi oktatás kiegészítéseként gyakorlati képzéseken fejlesztenek, illetve konkrét projektek kidolgozásával bíznak meg. „A FestivApp az egyik legismertebb projektünk, amit a mentor program keretében valósult meg. Ezzel az applikációval nem csak az programban részt vevő fiatalok fejlődtek, de sikerült a vállalat népszerűsítése, ismertebbé tétele is” – mondta el Kandó, aki mentorként vesz részt a cég tehetséggondozó programjában.
A második részben Szénás Szabolcs, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a diákszervezetek szemszögéből mutatta be a tehetségtámogatás helyzetét. Az OMDSZ és tagszervezetei egyik legfontosabb projektje a tudományos diákköri konferenciák szervezése, de emellett sok olyan készségeket fejlesztő tevékenységgel is segítik a diákokat, amelyek a későbbiekben a munkavállalásban segíthet. Szénás szerint a tehetségbe fektetetni a diáknak és a vállalatnak is kölcsönösen kifizetődő.
A harmadik részben az egyetemek, mint a tehetséggondozásban szintén érdekelt felek tapasztalatait mutatták be. Seer László, marketing szakember szerint fontos, hogy a tehetséget mindhárom oldalról, az diákok, az egyetem és a vállalkozások nézőpontjából is definiáljuk. „Meg kell teremteni egy közeget a rendszeres networking lehetőségére az egyetemek, a diákszervezetek és a vállalatok számára, ezáltal elősegítve a folyamatos kommunikációt és igényfelmérést, egyeztetést.” – összegzett a BBTE oktatója.
Györfy Lehel, a Gazdasági Tanácsadó Klub koordinátora a Seer László által felvetett megoldási lehetőségre egy részleges, de működő programot mutatott be: a GTK szakkollégiumát. “A szakkollégiumok nagyon jó lehetőséget teremtenek a diákok, az egyetem és a vállalkozások közötti kommunikációra, ugyanakkor valós gyakorlati és szakmai tudást is biztosítanak.” – mutatott rá a szakember, aki szintén a BBTE Gazdálkodástudományi Karának oktatója.
Az eseményt vitaindítókén, amolyan pilóta projektként indítottuk el. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen kapcsolat létezik a tehetséggondozásban érdekelt felek között. A konferencia rámutatott, hogy szükség van az ehhez hasonló rendezvényekre, meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol találkozhatnak és információt cserélhetnek az érintettek. Sikeresen zártuk az eseményt és bízunk abban, hogy a következőkben a második kiadásra is sort keríthetünk, hiszen igény van rá. – összegezett Antal Géza, KIFOR elnök.
Forrás: miért.ro