Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
A magyar kultúra napja alkalmából, az RMDSZ évente jutalmazza azokat a művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. 2018-ban irodalom kategóriában Bréda Ferenc írót, képzőművészet kategóriában Betuker István festőművészt, előadóművészet kategóriában pedig Kele Brigitta szoprán énekesnőt díjazta az RMDSZ. A díjátadón Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, ünnepi beszédében kiemelte, hogy „a kultúra múlt, jelen és jövő. Hozunk valamit magunkkal, a kulturális örökségünk letűnt korok hagymahéjszerű rétegződéseit, amely burok és rejtett tudás egy időben. Őrizzük, újraértelmezzük, rátámaszkodunk, faggatjuk, nekivetjük a hátunkat”.
Az RMDSZ elnöke továbbá kifejtette, hogy a magyar kultúra ünnepe nemcsak felszabadultság, hanem szorongás is egy időben. „Az erdélyi magyar kultúra része az egyetemes magyar kultúrának. Ez csak addig közhely, amíg nem állunk neki egy olyan katalógus összeállításának, amelyben benne lenne mindaz, ami a magyar kultúra része és benne az is természetesen, ami az egyetemes kultúrában már helyet biztosított maga számára.”, mondta Kelemen Hunor. A szövetség elnöke kiemelte, hogy 2018 a romániai magyarság számára érdekesnek ígérkező év és nekünk ebben az évben is büszkén kell vállalnunk azt, hogy kik vagyunk, mit akarunk, milyen jövőt szeretnénk magunknak. Kelemen Hunor ünnepi beszédének végén gratulált a díjzottaknak és hosszu alkotói éveket kívánt nekik.
Bréda Ferencet Egyed Péter filozófus méltatta, és mutatta be a 2017-ben megjelent négy könyvét, amely Egyed szerint számszerűleg és önmagában is bámulatos teljesítmény. Emellett kitért kultúraszervezői munkásságára is, és ennek kapcsán kijelentette, Kolozsvár szellemi rangja az ő kisugárzásának is köszönhető.
Betuker István festőművész munkásságát Bács Ildikó rendező, dramaturg mutatta be. Állítása szerint Betuker festményeinek szereplői mindenki számára ismerősek lehetnek. “Ismert, rokon, hús-vér emberek, életszagú karakterek, élethelyzetek, melyek legtöbbször szimpátiát, de olykor antipátiát váltanak ki. Nehéz, nyomott környezetben, hangulatban. Sötét tónusokban, alig megvilágítva. Nem haladhatunk el passzív szemlélőkként a képekből kitekintő emberek előtt” – mondta Bács, aki szerint bár a stílus, az anyag és a színhasználat változik, de Betuker festményeinek témája, problematikája mindig megmarad: az ember és ennek környezetéhez való kapcsolódása, viszonya.
Kele Brigitta szoprán énekesnő munkásságát Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója méltatta. Állítása szerint az intézmény jelenkori történetének egy kiemelkedő művésze Kele, akit nem csak Kolozsváron, hanem a világ nagy operaszínpadain szívesen látnak. Düsseldorfban, Párizsban, Pekingben, Tel Avivban, Strasbourgben, Budapesten egyaránt fellépet, de “a legnagyobb kihívás a New York-i Metropolitan volt, ahol több sorozatban énekelte Puccini Bohéméletében Musette szerepét” – mondta Szép, hozzátéve azt is, de ő csak odautazik, haza mindig Kolozsvárra, Erdélybe jön.