A Kárpátaljai Nemzetiségek Házában létrehozott emlékmúzeumot megnyitó beszédében Dupka György, a Szolyvai Emlékpark Bizottság felelős titkára, gulágkutató fontos fejleménynek nevezte, hogy a sztálinizmus áldozatainak immáron nem csak a szolyvai emlékparkban, hanem a kárpátaljai megyeszékhelyen is sikerült emléket állítani. Hozzátette, az emlékmúzeum az 1944 novemberében sztálini lágerekbe elhurcolt 30 ezer kárpátaljai magyar férfi tragédiája mellett részletesen bemutatja a térség német és ruszin-ukrán lakossága, valamint az egyházak és az értelmiség ellen a szovjet hatóságok által elkövetett megtorlásokat.
A gulágkutató elmondta, a mintegy 200 négyzetméter alapterületű emlékmúzeum anyagai az 1944-1955-ös időszakot fogják át. Jelezte, a kárpátaljai magyar férfiak deportálásának története külön teremben 23 roll-upon elhelyezett dokumentummásolatok, fotók, naplórészletek alapján ismerhető meg. A kárpátaljai nemzetiségek, egyházak és értelmiségiek második világháború utáni üldözését 48 tabló és négy tárló mutatja be – emelte ki.
Dupka György köszönetet mondott a Gulág Emlékbizottságot létrehozó magyar kormánynak a sztálinizmus kárpátaljai áldozatainak emlékmúzeuma létesítéséhez nyújtott 14 millió forintos támogatásért.
Az emlékmúzeumban felavatták Bródy Andrásnak, Podkarpatszka Rusz – az egykori Csehszlovákián belül autonóm tartományként működő Kárpátalja – miniszterelnökének, később magyar országgyűlési képviselőnek az emléktábláját. Bródy Andrást az NKVD szovjet titkosrendőrség 1945-ben őrizetbe vette, majd az Ungváron működő népbíróság a következő évben halálra ítélte és kivégezték. Az emlékmúzeumban külön emléktábla örökíti meg az Országgyűlés 1945-1946-ban kivégzett és a Gulág táboraiban elpusztult kárpátaljai képviselőinek és felsőházi tagjainak a neveit is.