Megtalálták a kassai honvédszobor talapzatát

Kassa Emberek

Idén tavasszal, hosszas előkészítés után a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői Orosz Örs vezetésével, Halász György, helytörténész iránymutatása alapján, megtalálták és sikeresen kiemelték a kassai honvédszobor elásott talapzatát, illetve annak egy jelentős feliratos darabját. Az egykor impozáns emlékművet éppen 100 éve döntötték le.

 1919-ben a szobor erőszakos ledöntését követő tiltakozást a hatóságok két halálos áldozatot követelő sortűzzel oszlatták fel. A ledöntött szobrot beolvasztották, a helyén maradt talapzatot pedig 1945 után szétverték és elhordták. Köveit épületek alapozásánál használták fel, három darabját pedig a Hernád folyó árterében beásták. Szerencsére ezek közül az egyik, mintegy féltonnás, faragott, feliratos kődarab hozzávetőleges helyének ismeretét néhányan megőrizték.

A Henszlmann Imre Történelmi Társaság azóta elhunyt tagja adta tovább ezt az információt Halász Györgynek a társaság elnökének még 1994-ben, míg végül Orosz Örs kezdeményezésére a gombaszögi csapat tagjai az útbaigazítást követően georadarral és pálcás szondázással meg nem találták.

A mintegy 30 cm-es mélységben elhelyezkedő, a szakmában is szenzációs leletnek számító műtárgyat daruval sikerült kiemelni, majd a megtisztítását követően a Rovás Egyesület által üzemeltetett Magyar Jelenlét Házának főbejáratában helyezték el. A Kassa belvárosának szívében, az Erzsébet utca 42-es szám alatt található intézményben, az eredeti helyétől alig néhány száz méterre a talapzat megtalált része bárki számára megtekinthető.

A szobor történetéről a Henszlmann Imre Történelmi Társaság ugyanitt 2019 június 13-án előadással egybekötött kiállítást szervez, ahol az értékmentő felfedezők jelenlétében bemutatják a megtalált kőtáblát. A süttői mészkőből készült, mintegy 500 kg súlyú, feliratos, faragott darab egykor a szobortalapzat bal, tehát nyugati oldalán volt látható. A tábla a vörössipkás kassai honvédek győztes csatahelyszíneit sorolja fel, akár csak a jobb oldali tábla. Pontos felirata a következő:

VÁCZ, NAGY-SALLÓ, KOMÁROM, BUDAVÁR,

PERED, Ó-SZŐNY, CSÉM-PUSZTA, DUKA-

HÉTKÁPOLNA, FELSŐ-ZSOLCZA, GESZTELY

 A szervezők szeretettel várnak mindenkit a MAJEL ház kiállítótermébe, ahol a június 13-i kiállításmegnyitón eredeti dokumentumok és képek is láthatók lesznek a kassai múlt e szimbolikus darabjának történetéről. A 18:00 kezdődő rendezvényen beszédet mondanak, illetve előadást tartanak: Haraszti Attila főkonzul, Halász György és Orosz Örs.

A kiállítás tablói egy hétig maradnak még a közösségi házban, a kőlap azonban továbbra is ott kap helyet. A későbbiekben a bejárati kapualjban információs tábla fogja bemutatni a szobor történetét.

 

Képgaléria archív felvételekkel:

https://bit.ly/2WDB8nf

Facebook esemény:

https://www.facebook.com/events/2127095380922324/

 

A kassai honvédemlékmű rövid története

Kassa orsó alakú főterének déli részén, a 14. századi gótikus Szent Mihály-kápolna déli oldalánál, az egykori Vármegyeháza előtti parkban, azon a helyen, ahol ma egy kis szökőkút helyezkedik el, állt tizenkét éven keresztül a kassai Honvédemlékmű. Az emlékművet annak az elsősorban Abaúj vármegyéből és Kassa városából, de a környező megyékből is toborzott Kilencedik Honvédzászlóalj „vörössipkás” honvédeinek a tiszteletére állították, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a délvidéki harcokban és az 1849-es tavaszi hadjárat során egyaránt kitüntették magukat.

A bronzszobrot a város lakóinak közadakozásából állították 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc újratemetésének évében. A közvetlen gyűjtés mellett számos jótékonysági célú rendezvény (színielődások, táncestélyek, felolvasások) bevételét ajánlották fel a szobor költségeire, de a szükséges összeg nem gyűlt össze, így Andrássy Dénes adománya révén vált lehetővé a Honvédemlékmű felállítása. A Takács Menyhért jászói prépost vezette szoborbizottság a megbízást pályázat útján hirdette meg, 21 pályázó közül Horvay János (1874-1944) és Szamovolszky Ödön (1878-1914) fiatal szobrászművészek közös szobortervét fogadta el. Az egymás mellett álló, kezet fogó kuruc vitézt és 1848-as honvédet ábrázoló, a két szabadságharcot párhuzamba állító bronzszoborcsoport felavatására 1906. szeptember 9-én került sor. A kis földhalmon álló kőtalapzaton elhelyezett, délre néző szobor súlya 15 tonna volt. A talapzat déli oldalán a következő felirat volt olvasható: „1848-49. A 9-ik honvéd-zászlóalj emlékének emelte a nemzeti kegyelet 1906”, keleti és nyugati oldalán pedig a vörössipkások csatáinak helyszínei sorakoztak. Az átadási ünnepség 10 órakor vette kezdetét, majd a szobor felavatása és az ünnepi beszédek után a Schalkház Szálló nagytermében tartott bankettel fejeződött be. Kassa lakosai 1907-től 1919-ig tizenhárom alkalommal koszorúzták meg a szobrot március 15-e alkalmából.

1918. december 29-én a cseh legionáriusok bevonulásával kezdetét vette a húsz évig tartó első csehszlovák uralom az ekkor még háromnegyedrészt magyar lakosságú Kassán, melyet csak a Tanácsköztársaság egy hónapos közjátéka szakított meg 1919. június 6. – július 5. között. A megszállók és a helyi lakosság szembenállása számos atrocitáshoz vezetett a katonaság részéről, június 4-éig összesen hat kassai lakost gyilkoltak meg. Március 15-én a Honvédemlékműnél tartott megemlékezés a megszállás elleni tiltakozássá vált: a résztvevők a magyar trikolórt jelképezendő vörös fonállal átkötött hóvirágot viseltek, a szobor talapzatát koszorúkkal és hóvirágokkal halmozták el. A hatóságok megtorlásként a következő nap éjjelén valamennyi magyar nyelvű cégtáblát letördelték és tűzparancsot adtak ki az éjszakai kijárási tilalom megszegői ellen. Ezt követte a város birtokbavételének szimbolikus cselekedeteként a Honvédemlékmű ledöntése 1919. március 17-én. A szobordöntést a hajnali órákban a trencséni 74. gyalogezred csehszlovák katonái hajtották végre, lefűrészelve a szobor fejét, a földre döntve a torzót, távozásukkal a szokolista indulót énekelve. Kassa polgárai a reggeli órákban, miután fény derült a szobor ledöntésére, spontán tüntetéssel tiltakoztak. A ledöntött emlékmű körül, melyet kivezényelt katonák őriztek, nagy tömeg gyűlt össze a Himnuszt és a Kossuth-nótát énekelték. A katonák először a levegőbe lőttek, majd egyikük pánikba esve a plébánia épülete előtt álló sokaságba lőtt, Ördög Júlia 37 éves háztartásbelit a homlokán, Hervacsics Aranka 13 éves újságáruslányt pedig a nyakán találva el. Mindketten életüket vesztették, holttestüket a plébánia udvarára vitték, majd 18-án a gyászlobogókba öltözött város saját halottaiként temette el őket.

Az Antant által kiküldött ellenőrző megbízottakként Kassán tartózkodó olasz katonatisztek  felháborodott fényképes jelentést küldtek az eseményekről Rómába. Ján Sekáč zsupán, a csehszlovák polgári közigazgatás vezetője magyar nyelvű hirdetményben és röpcédulákon intette nyugalomra a lakosságot, elítélve a „sajnálatos eseményeket és a felelőtlen elemek által elkövetett barbár rombolást”, továbbá megígérte az elkövetők megbüntetését is. Sekáč, valamint Schöbl cseh városparancsnok is megígérte az emlékmű haladéktalan helyreállítását. Mindez azonban csak ígéret maradt.

A megcsonkított szobor torzója a kassai Városi Múzeum előcsarnokába került, ahonnan 1935. júliusában titokban szállították át egy éjszakán a közeli ipariskola öntödéjébe, ahol gőzkalapáccsal darabokra törték, majd beolvasztották. Anyagából öntötték a cseh szimbolikus térfoglalást kifejező Szent Vencel-szobrot, melyet az Orbán-torony melletti parkban avattak fel 1936. szeptemberében és 1938. novemberében az első bécsi döntés után a visszavonuló csehszlovák csapatok vitték magukkal. A Honvédemlékmű üresen maradt talapzatára a város kőből faragott nagy virágvázát helyeztetett. Az 1938 követő években tervbe vették a szobor újraöntését, arra azonban végül nem került sor. Bár 1940-ben Horvay Jánossal a város újra elkészítette a szobor gipszmodelljét, a bronzba öntést a háborús viszonyok miatt elhalasztották. A talapzatot a második világháború után szétverték és darabjait városszerte különböző épületek alapjába építették be. Ez idáig egyetlen darabja sem volt ismert.

2019. április 11-én Orosz Örs és a Gombaszőgi Nyári Tábor szervezőiből álló csapata megtalálta és sikeresen kiemelte a szobor talapzatának egy, a Hernád partján elásott feliratos darabját. A mintegy fél tonna súlyú történelmi jelentőségű kőtömböt egyelőre a Kassa belvárosában, az Erzsébet utca 42. szám alatt található Magyar Jelenlét Házának (MaJel) kapualjában helyezték el.

Forrás: (gnyt) /SZAKC