Elkötelezettség és közösségépítés

Padé Kiemelt cikk

Mészáros Attila diakónus a falu nagy kincsének nevezte a kultúrkört, és hangsúlyozta, a szentmisén hálát adunk, köszönetet mondunk a jóistennek az elmúlt 25 évért, imádkozunk azokért, akik részt vállaltak ebben az áldozatos munkában, a közösség szolgálatában, de már nincsenek velünk.

A jeles évforduló alkalmából a jelenlévők megkoszorúzták Takáts Rafael (1748—1820) emléktábláját, melyet 2020-ban helyeztek el a katolikus templomban.


A fellépők csoportképe

Padén a magyar művelődési élet kezdete 1865-höz köthető, amikor megalakult az első dalárda, a következő jelentős lépésre azonban az 1900-as évek elejéig kellett várni, ekkor jött létre ugyanis a Magyar Kultúrkör és a Polgári Gazdakör, majd 1911-ben a Katolikus Kör.

1996-ban rendezték meg a faluban a Szabad Hét Nap élőújságját, melynek valamiképp sikerült elmozdítania a padéi lakosságot a holtpontról, és a sokéves közöny után megtartották az első toborzó összejövetelt, decemberben pedig az alakuló közgyűlést is. A cél, mely összekötötte a magyar embereket, az volt, hogy újraélesszék az addig módszeresen elsorvasztott, szinte nem is létező magyar művelődési életet. A Takáts Rafael Kultúrkört, melynek a neve 2010-ben bővült a magyar jelzővel, 1997. február 14-én jegyezték be hivatalosan.


Takáts Rafael emléktáblája

A névadó, Takáts Rafael ferences rendi szerzetes, a XVIII. századi szótárírási törekvések képviselője, a vidék első magyar nyomdásza, valószínűleg 1788-ban érkezett Padéra a lelkipásztori és a tanítói teendők ellátására. 1791-ben a településen adta ki az egyetlen nyomtatásban megjelent művét (Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz).

Az egyesület életében az elmúlt negyed évszázadban számos előremutató változás történt. 1998-ban székházat vásároltak, melyet a különböző forrásokból érkező támogatásokból folyamatosan újítottak, bővítettek. A legutóbbi beruházás a tavaly átadott nyári színpad volt, illetve a tervezett tornác egy része, mely a mostani ünnepségre készült el. A szakcsoportok munkája mellett a kultúrkör nevéhez fűződik a Keszég Károly-emléknap, a Közegellenállás riportpályázat, az értékgyűjtő bizottság tevékenysége. 2005-ben, Padé fennállásának 750. évfordulójára Falu az Aranka torkolatánál címmel színes kiadványt jelentettek meg.

Komáromi Róbert elnök szerint a Takáts Rafael Magyar Kultúrkör összetartja, közösséggé kovácsolja a falu magyarságát, a gyermekektől a felnőttekig. A közelmúltban a Csoóri Sándor Alapnak köszönhetően citerákat vásároltak, új viseletet varrattak az asszonykórus 9 tagjának, valamint 21 leánynak, akik az énekkarban és a néptánccsoportban tevékenykednek. Terveik közé tartozik a többi közt a 43. Számú Takáts Rafael Cserkészcsapat munkájának „újraélesztése” — a cserkészek ugyanis 2006-tól az egyesületben működtek, majd megszűnt az aktivitásuk.

A jubileumi műsor kezdetén Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel.

— Akikben megszületett ez az ötlet, úgy gondolták, a falunak egy olyan személyéhez kötik ennek az egyesületnek a nevét, küldetését, hivatását, aki nagyon-nagyon régen élt itt, és akkor is csak három-négy évig. Takáts Rafael ferences rendi barát érkezésekor kézi nyomdát is hozott magával, és itt, ebben a faluban, abban a néhány évben a kultúrának, a nyomtatásnak azt a csodáját hozta létre, amely nemcsak Padénak, hanem ennek az egész tájnak és a délvidéki magyarságnak is a művelődéstörténetét öregbítette — hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, azok, akik felkarolták és létrehozták a Takáts Rafael Magyar Kultúrkört, ezt a szellemiséget vitték tovább. — Ha itt, e tájon példát keresünk, hogy 25 év alatt mit lehet megtenni, felmutatni erőben, hitben, elkötelezettségben és építkezésben, de mindenekelőtt közösségszervezésben, akkor csak gratulálni tudunk mindazoknak, akik létrehozták, majd ügyesen, lelkiismeretesen, becsületesen vezették a kultúrkört, s önöknek, mindannyiunknak egy olyan helyszínt teremtettek, ahol jól érezzük magunkat, ahol jó magyarnak lenni, ahol büszkék vagyunk arra, hogy magyarként mindezt meg tudjuk mutatni a velünk élő más nemzettársainknak is — hallottuk az MNT elnökétől, aki ezután azt kívánta, a következő 25 évben is legyen meg a kultúrkörnek a maga ideje, de 75, 100, 150 év múlva is.


Hajnal Jenő

A jelenlévőket Balázs Ferenc, Csóka község polgármesterének tanácsadója is köszöntötte, Kiss Tóth Erika, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke pedig elismerő oklevelet adott át a kultúrkörnek. A VMMSZ ezzel köszöni meg az egyesület alapítóinak, mindenkori vezetőinek és tagjainak, művészeti és csoportvezetőinek az alkotómunkát, a közösséget álmodó és teremtő magyarságszolgálatot.

Az ünnepi műsorban felléptek a kultúrkör szakcsoportjai: a Haranga asszonykórus, a Gyöngyvirág leánykórus, a Szikes citerazenekar, a Kis Bubojások néptánccsoport és Jenei Csenge szólóénekes. A programban bemutatkozott Mihók Attila, a citeracsoport vezetője és Bíró László mezőtúri citerás, aki 2019-ben érkezett Vajdaságba a Petőfi-program ösztöndíjasaként. Lepár Krisztina, az asszony- és a leánykórus művészeti vezetője, valamint a szólisták oktatója a testvérével, Lepár Emesével kupuszinai népdalokat adott elő. A már említett oktatók Zemkó Sándorral kiegészülve még egy műsorszám erejéig szórakoztatták a közönséget, majd a tartalmas est a Fokos zenekar muzsikájával és a köszönőlevelek átadásával ért véget.

Forrás: Hét Nap