Életet a méheknek!

Kiemelt cikk

Több mint félmillió hektárra kért és kapott neonikotinoid tartalmú csávázószerek felhasználásra derogációt a magyar kormány. Ezzel az ország potenciálisan 500 000 hektárnyi méhlegelőt veszít el, mert ezek a mérgek a méhek testébe jutva azok legyengülését, és pusztulását okozzák. Az ügyben Csuja László méhész, biológus és a Gödöllői Méhészegyesület elnöke társadalmi egyeztetést kezdeményez.

Sajnos sok esetben a méhek hamarabb elpusztulnak, mint ahogy a méreg jelenlétét a laboratórium ki tudná mutatni a méh szervezetében. A méhcsaládba jutott mérgek a család fejlődését megállítják, emiatt lassú kínhalálra vannak ítélve. Ezt nevezik a méhek eltűnése betegségnek (colony collaps disorder CCD). 2013-ban végeztek egész éves vizsgálatot az USA-ban, és Kanadában is. Minden hónapban vettek mintát a méhcsaládoktól és a minták több mint 70 %-ban találtak legalább egyféle neonikotinoid molekulát a hétfajta neonikotinoid molekula közül. Magyarországon sajnos nincsenek ilyen részletes vizsgálatok, de véleményünk szerint a méhek évenkénti pusztulási aránya és a folyamatos pótlási igény mértéke azt mutatja, hogy a helyzet nálunk se jobb.

Mit kérnek Csuja Lászlóék?

– A magyar kormány tegye kötelezővé a NÉBIH honlapján vezetendő online növényvédelmi naplót, amelyben a növényvédelmi munka megkezdése előtt fel kell tüntetni megváltoztathatatlan módon a pontos földterületet, növénykultúrát, az alkalmazott növényvédelmi technológiát és az alkalmazás időpontját, ha van az adott eseményre hatósági engedély, akkor annak a pontos számát.

– derogáció kérelmi gyakorlattal hagyjon fel a mindenkori magyar kormány – a hatóságok ne adjanak ki derogációra hivatkozó kérelmekre engedélyeket.

– a szükséghelyzet jogi meghatározását vizsgálják felül és igazítsák a valósághoz, hogy ne lehessen szakmailag teljesen indokolatlan helyzetben ezzel egyes gazdasági csoportok lobbi érdekét kiszolgálni.

– a szükséghelyzeti engedélyeket valós adatokon alapuló indokok támasszák alá és adjanak egyeztetési lehetőséget a terület 3 km-es sugarú körében bejelentett méhészek számára az engedélyezési folyamatban. A kiadott engedély a teljes tartalmában még a fellebbezési határidőn belül legyen nyilvánossá téve a hatóság honlapján és legyen elküldve a területen bejelentett méhészek számára.

A magas méhcsaládszám (1,1 millió) nem a méhek jólétét mutatja, hanem azt, hogy a 7-800 ezer méhcsaládnyi termelő méhállomány óriási 3-400 ezer pótlással képes üzemi teljesítményt felmutatni. Vagyis hiába van nagy méhcsaládszám Magyarországon 1990-hez képest, ennek hatása a magyar mézexporton nem látszik meg. A vetőmag forgalmazók a neonikotinoiddal csávázott vetőmagos zsákok mellé a gazdáknak adnak egy rövid ismertetést, hogy miért tekintik veszélytelennek a méhekre a neonikotinoidokat, másrészt a szükséghelyzeti kérelem nyomtatványát is mellékelik. Sőt egyes forgalmazók még a kérelem kitöltésében is hathatósan közreműködnek.

Veszélybe kerül a méhek tavaszi felfejlődése, veszélybe kerül a repce, sőt a jövő évi akácméz exportunk is. A neonikotinoidok a talajban akár 18 évig is tárolódnak felszívható állapotban, a növényi nedvekbe beszívódnak, nagyon lassú lebomlású rovarölőszerek és bizonyított, hogy a kártevőkön kívül a megporzó rovarokat is elpusztítják. Emiatt az EFSA a szántóföldi felhasználást három növénykultúrában (kukorica, napraforgó és őszi káposztarepce) korlátozta. Az elmúlt években is kért és kapott derogációt a neonikotinoid csávázó szerekre a magyar kormány, de soha ekkora területre még nem kért.

Jordán László (NÉBIH alelnök és a szakterület felelős hivatali vezetője) és Tőkés Gábor a néhány évvel ezelőtti személyes tárgyaláson kihangsúlyozta, hogy ők a tilalom betartását ésszerű megoldásnak tartják, hiszen van technológiai alternatíva mind a három növény védelmére. Következtetésünk, hogy most se Jordánék kezdeményezhették a derogációt, sőt a szükséghelyzeti engedélyek kiadásának ötlete se tőlük származhat, hiszen ők pontosan ismerik a jogi lehetőségeket és a növényvédelmi helyzetet, tehát tudják, hogy nem megalapozott szükséghelyzeti kérelem, de gazdasági érdekcsoportoknak és az autokratikus politikai irányítás kikényszeríti.

Miért a szükséghelyzetre hivatkozva adják ki az engedélyeket?

Mert ez az egyetlen jogi forma ami az EFSA korlátok esetén a hivatkozási alap, bár ennek a megalapozottsága szerintünk kétséges jogi, gazdálkodási és ökológiai szempontból egyaránt. Az EU a magyar kormány derogációs kérelmére adott válaszában természetesen mossa kezeit, ugyanis csak arra adott engedélyt, hogy szükséghelyzetbe alkalmazhatók ezek az egyébként tiltott mérgeket. A szüséghelyzet megítélése pedig tagállami, tehát esetünkben magyar hatáskör.

Gondolkodunk azon, hogy milyen jogi lépéseket tehetünk mi méhészek, de először a figyelemfelhívás a célunk. 2017 szeptember 27-én 10 órakor Budapesten a Kossuth téren a Földművelési Minisztérium előtt sajtótájékoztatót tartunk, 11 órától tüntetünk, majd 14 órakor tárgyalás lesz a volt MÉM NAK épületében, ahol jelenleg a NÉBIH Növény, talaj és agrárkörnyezet-védelmi igazgatóság van elhelyezve (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.).

 

Forrás: greenfo.hu