Diákhalászattal vádolják a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceumot
Aggódnak a magyar nyelvű oktatás sorsáért a szórványban. A gyereklétszám alacsony és az iskolák gyakorlatilag egymással küzdenek a tanulókért.
Diákhalászattal vádolja a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceumot az aranyosmenti magyar tannyelvű iskolák egy része. A várfalvi és a bágyoni iskolák, illetve a tordai oktatási intézmény között annyira kiéleződött a vita, hogy az ügyet a főtanfelügyelőség és az RMDSZ elé terjesztették a várfalvi iskola vezetői. Az oktatók szerint az ügy súlyosságát az adja, hogy a tordai iskola toborzókampánya következtében veszélybe kerül a magyar oktatás jövője Várfalván.
A két érintett intézmény mellett több aranyosmenti iskola képviselője gyűlt össze csütörtökön Kolozsváron. Nem első alkalommal találkoznak: július 28-án már szerveztek egy gyűlést, ahol megegyeztek abban, hogy a tordai iskola leáll a gyerektoborzással. A várfalvi iskolaigazgató, Bartha Zita szerint azonban ez nem történt meg.
A Jósika Miklós Elméleti Líceum élére augusztus 31-én új igazgatót neveztek ki. Józan Erzsébet, az új igazgató elmondta, hogy volt rá példa, hogy azzal a céllal érkezett egy szülő, hogy átírassa a gyerekét a tordai iskolába. Amikor ő megpróbálta azt tanácsolni, hogy térjenek vissza az eredeti iskolába, akkor a szülő a törvényre hivatkozott, jelezve, hogy az iskola vezetősége nem utasíthatja el a gyereke beíratását. Józan Erzsébet elmondta, a gyerekek nemcsak a Jósika felé áramlanak: a Kolozsvári Unitárius Kollégium például a Jósikából szívja el a jó eredményű diákokat.
A tanfelügyelőség nem korlátozhatja a szülők iskolaválasztási jogát
Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes a jelenlevőknek elmondta: az oktatási törvény egyértelműen fogalmaz: gyereket egyik iskolából a másikba átíratni a nyári és a téli szünidőben lehet, és az átíratáshoz nem szükséges az eredeti iskola vezetőségének a beleegyezése, sőt, a befogadó iskola nem is köteles értesíteni az eredeti iskolát arról, hogy átveszi a diákot. A szülőnek pedig törvényes joga abba az iskolába íratni a gyermekét, amelyről úgy gondolja, hogy a legmegfelelőbb oktatásban részesül.
Véleménye szerint a diákokat úgy lehet megtartani, ha a pedagógusok délben, 12 órakor nem küldik haza a diákokat, hanem még legalább egy órát foglalkoznak velük, és egyéb oktatás utáni tevékenységekbe vonják be őket. Ha a szülő is látja, hogy a gyerekének a kötelező oktatáson túl az iskola nyújt valamilyen többletet, akkor elégedett lesz az iskolával és nem akarja majd a gyerekét máshova elvinni.
Tárkányi Erika, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke elmondta, el kell fogadni azt, hogy az iskolaválasztás tekintetében a szülő kezében van a döntés, a szülőt ettől a jogától nem lehet megfosztani. Amit a pedagógusok tehetnek, meggyőzni a szülőt, megértetni vele, hogy ne vigye el a gyereket máshova.
A tanácskozáson jelenlevők azon az állásponton voltak, hogy a törvényen olyan értelemben kellene módosítani, hogy a befogadó iskola köteles legyen konzultálni azzal az iskolával, amelyet a gyerek elhagyna.
Ömböli Irma, kisebbségi oktatásért felelő tanfelügyelő elmondta, Kolozsváron is ugyanez volt a helyzet, de itt már korábban lejátszották egymással: a szülők a központi iskolákba igyekeznek íratni a gyerekeiket. Szerinte megengedhető a mozgás, ha a befogadó iskola felhívja a tanfelügyelőséget vagy a eredeti iskolát, hogy megtudja, a befogadással árt-e az korábbiban az oktatásnak.
A tanfelügyelő elmondta, egy egész lavinát képes elindítani az, hogy egy szülő egy helyi iskolából elviszi a gyerekét. Amennyiben nem gyűl ki a 12 gyerek egy osztályban, akkor speciális engedély szükséges az osztály beindításához, de ha nagyon kevés a gyerek, akkor szimultán osztályokat kell indítani, vagyis olyanokat, amelyekben két évfolyam tanul egyszerre. A tanító figyelme megoszlik a két évfolyam között, és érthető, hogy a szülő nem szívesen járatja ilyen osztályba a gyerekét.
Az ilyen osztályokból aztán inkább kiveszik a gyerekeket és egy nagyobb iskolába viszik. Innen pedig egyenes út vezet a magyar oktatási helyszín felszámolásához. Ez nemcsak amiatt baj, mert zsugorodik a magyar oktatási hálózat, hanem azért is, mert vannak olyan gyerekek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy a legközelebbi magyar tannyelvű iskolával rendelkező településen taníttassák a gyereküket. Így ezek a gyerekek helyben maradnak, megtörténik a lemorzsolódás: román tagozatra kerülnek.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei szervezetének elnöke elmondta, nem azért jött létre nyolc évvel ezelőtt Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceum, hogy a körzetében működő magyar oktatási színtereket veszélyeztesse, hanem azért, hogy biztosítsa a vonzáskörzetéből származó magyar gyerekeknek a középszintű oktatás lehetőségét.
Szerinte a kialakult helyzetre az jelenthet megoldást, ha a Kolozs megyei oktatási intézmények egyeztetnének azzal kapcsolatosan, hogy melyik település iskolájából vesznek fel gyerekeket, hogy elkerülhető legyen az iskolahálózat további leépülése.
Fel kell kutatni a román tagozaton tanuló magyar gyerekeket
Továbbá a Jósikának inkább a román tannyelvű óvodákban és iskolákban kellene felkutatnia a magyar gyerekeket, nem onnan elvinni őket, ahol eleve létezik magyar nyelvű oktatás. Lehet, hogy házalni kell és anyakönyveket tanulmányozni, de az kellene legyen a teljes megyében a vezérelv, ami a szamosújvári és a válaszúti iskolákban: onnan nem visznek el gyereket, ahol van magyar iskola.
Csoma Botond elmondta, az RMDSZ álláspontja megtartani a magyar oktatási helyszíneket. Véleménye szerint a magyar pedagógusok között érvényesülnie kellene a szolidaritás elvének: nem elvinni egymástól a diákokat.
A jelenlevők megegyeztek abban, hogy egy egyezséget írnak alá, amelynek értelmében vállalják: értesítik egymást és a főtanfelügyelőséget is akkor, amikor egy szülő iskolaváltás okán jelentkezik a gyerekével valamelyik iskola igazgatóságán.