Csíkszeredai ásványvizeket vizsgáltak a biomérnök mesteris hallgatók
A csíksomlyói, taplocai, zsögödi források vizét vizsgálták meg a helyszínen az elsőéves Fenntartható biotechnológiák mesteris szakos hallgatók.
Az Ásványvizek kitermelése, hasznosítása, védelme című tantárgy keretében 2017. október 13-án az elsőéves Fenntartható biotechnológiák szakos mesteris hallgatók három csíkszeredai borvízforrás vizét vizsgálták a helyszínen, dr. Máthé István oktató vezetésével.
A csíksomlyói, taplocai, zsögödi forrásokesetében a hallgatók a helyszínen megmérték a feltörő ásványvizek hőmérsékletét, kémhatását (pH-ját), oldott-oxigén tartalmát, elektromos vezetőképességét (ebből számolva az összes oldott sótartalmat), szabad széndioxid- és hidrogén-karbonát mennyiségét.
A csíksomlyói forrás vize volt a leghidegebb (13,7 0C), míg a taplocai forrás (17,7 0C) illetve zsögödi forrás vízhőmérséklete (17,7 0C) közel azonos. A legalacsonyabb pH-ja a taplocai ásványvíznek van (pH=5,84), majd a sorban a zsögödi (pH=6,07), illetve csíksomlyói borvíz (pH=6,14) következik. Hasonló tendenciát mutat a borvizek pH-ját nagyban meghatározó szabad szén-dioxid mennyisége is, amelynek értéke a somlyói forrás esetében bizonyult a legmagasabbnak.
A helyszínen mért elektromos vezetőképesség alapján számolt összes oldott sótartalom a csíksomlyói forrás esetében a legmagasabb (1426 mg/L), ezt követi a zsögödi forrás (841 mg/L), és a taplocai forrás vize (714 mg/L).
Az egyes források esetében tapasztalható eltérések azzal is összefüggésben vannak, hogy a csíksomlyói ásványvíz szabadon a felszínre törő forrásból származik, míg a taplocai és zsögödi ásványvizek több tíz méterre lefúrt kutakból származnak.
Forrás: sapientia.ro