Nemcsak egy magyarországi, török kötődésű iskola és óvoda, de egy egyesület is bajba kerülhet, ha kiderül, hogy közel áll a terrorizmussal vádolt török hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmához – tudta meg a Magyar Nemzet. A külügyminisztérium lapunk kérdésére közölte: ez ügyben kész itthon vizsgálódni. Ismert: a török kormány Magyarországhoz fordult, kérve, számolja fel a szerinte a júliusi puccskísérlet mögött álló Gülenhez köthető szervezeteket.
Magyarországi egyesület is aggódhat Törökországnak a Fethullah Gülen szervezetei ellen folytatott harca miatt – tudta meg a Magyar Nemzet. Mint ismeretes, Törökország a napokban diplomáciai csatornákon keresztül kérte néhány Magyarországon működő, értékelése szerint a júliusi puccskísérlettel összefüggésbe hozható terrorista szervezethez kötődő, annak szellemi és pénzügyi támogatást nyújtó intézmény, illetve szervezet felszámolását. A külügyminisztérium lapunknak küldött tájékoztatása szerint hazánk kész a hatályos törvényi előírások szigorú betartásával megvizsgálni a török kérést. A tájékoztatóban leírják: a magyar kormány „határozottan elítéli a terrorista struktúrák által szervezett törökországi puccskísérletet, és kiáll a Török Köztársaság demokratikusan megválasztott kormánya mellett”. A törökök Fethullah Gülen ellenzéki emigráns hitszónokot teszik felelőssé a puccsért, így az általa alapított nemzetközi iskolahálózat intézményeinek bezárását is igyekeznek elérni. Bár a török kérés nem tartalmazza, konkrétan milyen magyarországi intézményekre gondolnak, az Index.hu szerint a budapesti Orchidea Iskola lehet Gülen-kötődésű, ám ezt az intézmény vezetői határozottan tagadták. Kerestük az ügyben a török nagykövetséget is; konkrét kérdéseinkre nem válaszoltak, ugyanakkor közleményben megerősítették: szerintük a „Fethullah Gülen-terrorszervezet” felelős a puccsért, és nemcsak Törökországra, de az egész nemzetközi közösségre nézve fenyegetést jelentenek. Mint írták, Törökország a terrorizmussal szemben „a barátaival és a szövetségeseivel” együtt vívott közös küzdelem tárgykörébe tartozó ügyek megtárgyalását az abban érdekeltekkel folytatja tovább.
Borulhat a Dialógus Platform Egyesület is
Ugyanakkor nemcsak az Orchidea Iskolának lehet köze a hitszónok mozgalmához, hanem a Dialógus Platform Egyesületnek is. A Civil Szemle nevű lap 2013-ban így írt róluk: „A Dialógus Platform Egyesület 2005-ben jött létre török és magyar tagokkal, a Gülen-mozgalomhoz kötődik. A güleni tanítás fordításán és publikációs tevékenységen kívül konferenciákat szerveznek.” Az egyesület honlapján az olvasható, török és magyar értelmiségiek, tudósok, önkéntesek alapították. Céljuk, hogy az emberek és kultúrák közötti dialógust elősegítsék, hogy az emberek, nemzetek és kultúrák jobban megismerhessék egymást. Bár itt Gülent nem említik, de leszögezik: egyértelműen és nyilvánosan elutasítanak minden katonai beavatkozást a világ összes országában, és a leghatározottabban elítélik a katonai hatalomátvételi kísérletet. Ugyancsak bizonyítja a szimpátiát, hogy a szervezet elnöke, Ömer Almak arról beszélt az Origónak július közepén: „Gülen tanításaiból tudjuk, hogy pacifista a hozzáállása a világhoz, az iskolák, alapítványok és egyesületek, melyeket Gülen gondolataival szimpatizáló emberek, filantrópok alapítottak, eleve a világbéke, az együttélés és a feltétlen tolerancia értékeit hirdetik immár 50 éve.” A Dialógus Platform oldala szerint intézetük tanácsadó testületében tudhatják a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektorát, Rostoványi Zsoltot, de például Erdődy Gábort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettesét is. Rostoványi Zsoltot kerestük az egyesülettel kapcsolatban, de nem értük el. Próbáltuk megkérdezni a Dialógus Platform Egyesületet is, hogy valóban Gülenhez kötőd-nek-e, nyújt-e nekik anyagi támogatást a hitszónok mozgalma, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.
Nem aggódnak
„Nincs miért aggódnunk, a magyar törvényeknek megfelelően működünk” – erről már Orosz Balázs, az Orchidea Iskola angyalföldi tagiskolájának igazgatóhelyettese nyilatkozott lapunknak, megerősítve, hogy semmilyen módon nem finanszírozza működésüket Gülen mozgalma. „Hatalmas félreértés van. Attól, hogy vannak törökök az alapítók közt, és hogy elenyésző számban járnak török gyerekek az intézménybe, ez még egy magyar iskola, amire a magyar Nemzeti alaptanterv vonatkozik, és a magyar köznevelési törvény szerint működik” – mondta Orosz, aki másfél éve dolgozik az iskolában. Arról is beszélt, történt náluk ebben a tanévben több hivatalos ellenőrzés is, például kormányhivatali és államkincstári is, és mindent szabályosnak talált. Az igazgatóhelyettes abban bízik: az, hogy 2016-ban Európában a török kormány listáján szerepel egy, a magyar törvények szerint szabályosan működő iskola, nem jelenthet gondot az intézmény életében. „Iskolánkban semmilyen politikai, ideológiai vagy vallási utalás nem jelenik meg, hiszen ez minden családnak a saját, intim ügye” – tette hozzá az intézményvezető-helyettes. Szerinte nagyon figyelnek, hogy semlegesek maradjanak, s csak az oktatásra koncentráljanak. A kérdésre, terveznek-e további lépéseket tenni, például a külügyminisztériumhoz vagy a humántárcához fordulni, nemmel felelt. „Éljük tovább az életünket” – mondta.
Lapunk megkérdezte, van-e kapcsolat a Dialógus Platform és az Orchidea Iskola között. Várnai Andrásné, az utóbbi főigazgatója elmondása szerint néhány esetben munkakapcsolatban álltak, viszont anyagilag biztosan nem támogatta őket a Dialógus Platform.
Az Orchidea Iskola egyébként tegnap sajtótájékoztatót is tartott, amelyen elmondták: sem a török, sem a magyar kormány részéről nem kaptak semmiféle megkeresést. Az intézmény két telephelyén folyik oktatás, 17 országból összesen közel 500 gyermek jár óvodáikba és iskoláikba, és például ők a szervezői a Pangea matematikaversenynek, amelyen tavalyelőtt mintegy 44 ezer gyermek vett részt. Arra a felvetésre, van-e B tervük, ha be kell zárniuk az intézményt, úgy feleltek: ez fel sem vetődött bennük.
Efkan Ünlü főigazgató-helyettes és egyben az iskolát fenntartó Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány képviselője elmondta: magánemberként tiszteli Gülent és filozófiáját, de ez semmilyen módon nem hat ki az iskolai munkásságára.
Nem kívánatos a feszültség
Amennyiben a hivatalos vizsgálat nem bizonyítja be egyértelműen az intézmények és a terrorizmus közötti összefüggést, akkor nem kell aggódnia az Orchidea Iskolának. „Nincs rá jogi lehetőség, hogy a kormány magyarországi iskolákat zárasson be egy külföldi ország kérése miatt” – nyilatkozta lapunknak Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A kormánynak arra viszont lehetnek eszközei, hogy adott esetben ezt kikényszerítse. Például felfüggesztheti az intézmény működési engedélyét, ha a tevékenységgel kapcsolatos bármilyen szabálytalanságot vagy visszaélést tapasztal. Amennyiben az intézmény mögött álló alapítvánnyal van gond, ott az ügyészségnek van arra jogosítványa, hogy törvényességi ellenőrzést folytasson. Ennek keretében az ügyészség eljárást indíthat a bíróságon a szervezet ellen, ha úgy találja, annak működése ellentétes a jogszabályokkal. Ez esetben pedig felfüggeszthetik az alapítvány működését. Kérdésünkre, hogy ha Magyarország visszautasítana egy iskolabezárást érintő török kérést, akkor az milyen következménnyel járna, a szakértő úgy válaszolt: nem gondolja, hogy komoly diplomáciai problémát okozna. „Ha egy állam nem teljesíti egy másik jogilag aggályos kérését, akkor legfeljebb annyi történik, hogy a kétoldalú kapcsolatok kicsit elhidegülnek” – magyarázta Lattmann. Erdogannak nem érdeke a feszültség az Orbán-kormánnyal, mert utóbbi alapvetően barátságosan áll hozzá a török rezsimhez – jegyezte meg. (H. M.)
szerző: Hutter Marianna
forrás: mno.hu