„Civil nap” a Fővárosi Törvényszéken

Kiemelt cikk

„Civil nap” a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma Civil és Egyéb Cégnek nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportja „A civil szervezetek nyilvántartásának aktuális kérdései” címmel, 2016. március 8-án harmadik alkalommal tartott fórumot az általa nyilvántartott civil szervezetek képviselőinek. A rendezvény legfontosabb témája a létesítő okiratoknak az új Ptk. rendelkezéseihez igazítása volt.

A tájékoztatót dr. Illés Krisztina a Polgári Kollégium kollégiumvezető-helyettese, az előadásokat pedig dr. Kun Péter csoportvezető bíró, és dr. Pócza Judit csoportvezető-helyettes bírósági titkár tartották. A rendezvényen részt vett dr. Eperjesi Zoltán, a Gazdasági Kollégium kollégiumvezető-helyettese is.

dr. Illés Krisztina köszöntötte a rendezvényen megjelent több mint 70 szervezet képviselőit és bevezetőjében elmondta, hogy a tájékoztatót elsősorban a jogi képviselő nélkül eljáró civil szervezetek számára szervezték. Felhívta a figyelmet, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a jogszabály-módosítást, ami egy évvel, 2017. március 15-ig meghosszabbítja a létesítő okiratok új Ptk-hoz igazításának határidejét. A törvénymódosítást még nem hirdették ki, a köztársasági elnök aláírására vár, ezt követően jelenhet meg a Magyar Közlönyben. Nem érdemes azonban tovább várni, hiszen a kötelezettséget mindenképpen teljesíteni kell, és a feltorlódó kérelmek miatt meghosszabbodhat az ügyintézési határidő. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az előadások a legfontosabb jogszabályi rendelkezések ismertetése mellett a jogalkalmazás során felmerült, leggyakrabban előforduló hiányosságokra és a megjelentek előzetesen feltett kérdéseire is kitérnek.

dr. Kun Péter elmondta: ha egy szervezet létesítő okirata 2017. március 15-ét követően nem felel meg az új Ptk. rendelkezéseinek, az törvénysértően fog működni, ennek következményeként az ügyészség törvényességi ellenőrzési eljárást indíthat ellene. Felhívta a jelen lévők figyelmét, hogy a civil szervezet létesítő okiratának módosítása iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani az illetékes, nyilvántartást vezető törvényszéknél. A szükséges formanyomtatványok letölthetők a bíróságok központi honlapjáról (http://birosag.hu). Részletesen ismertette, hogyan lehet benyújtani a kérelmeket, ki és milyen formában jogosult azokat előterjeszteni és milyen mellékleteket kell kötelezően csatolni.

Kiemelte az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás szabályait, ahol a kérelem kizárólag elektronikusan terjeszthető elő és maga a formanyomtatvány tartalmazza a kötelezően kitöltendő mintaokiratot, amelytől nem lehet eltérni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mintaokiratok nem azonosak azokkal az a segítségként kidolgozott okiratsablonokkal, amelyek szintén letölthetők a bíróságok központi honlapjáról, azonban használatuk nem kötelező és nem is eredményezi a változás azonnali bejegyzését. Előadásában hangsúlyozta az okiratsablonok alkalmazásának előnyeit.

Az alapítványokra vonatkozó törvényi előírások közül egyebek mellett részletesen ismertette az alapító okirat kötelező és lehetséges tartalmi elemeit, az alapítvány szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. Kitért az új Ptk. által bevezetett új jogintézményekre, mint például az alapítók gyűlése vagy az alapítói jogok átruházásának lehetősége, továbbá felhívta a figyelmet a leggyakrabban előforduló hibákra.

dr. Pócza Judit az egyesületekre vonatkozó szabályozásból kiemelte, hogy a létesítő okiratban hol lehet eltérni a Ptk-tól, és hol nem enged eltérést a jogszabály. Hangsúlyozta, hogy a létesítő okirat nem tartalmazhat semmis rendelkezéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tagok adatait nem kell az új Ptk-nak megfelelő létesítő okiratban rögzíteni, legfeljebb külön okiratban, „tagjegyzékben” tüntessék fel a tagok adatait. Kitért a tagegyenlőség elvére, a döntéshozó és az ügyvezető szerv legalapvetőbb működési szabályaira. A létesítő okiratban nem kötelező a megszűnésről rendelkezni, azonban ha szabályozzák, akkor azt már csak az új Ptk-nak megfelelően lehet, és a tagok között nem osztható fel ilyenkor a vagyon.

Néhány, a gyakorlatban felmerülő probléma ismertetését követően az előadók válaszoltak minden kérdésre, amit a konzultációra regisztrált szervezetek előzetesen írásban, továbbá a helyszínen szóban tettek fel.

Budapest, 2016. március 9.

Forrás: www.nonprofit.hu