Bemutatkozott Szent István városa

Fried Noémi Lujza Kiemelt cikk

Bemutatkozott Szent István városa Nagyváradon, elkészült az Ady-életrajz is

Székesfehérvár városa volt a 25. Festum Varadinum csütörtöki napjának vendége. Szent István városának képviselői a Székesfehérvári Művészek Társasága kiállítását egy nappal korábban, szerdán nyitották meg a Tibor Ernő Galériában.

Székesfehérváriak napja „hivatalosan” csütörtökön 10 órakor kezdődött a nagyváradi városháza dísztermében, ahol Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester, Huszár István nagyváradi alpolgármester, a két város közötti kapcsolatot néhány éve létrehozó civil szervezetek képviseletében pedig Görög István nyugalmazott ezredes, a pákozdi nemzeti emlékhely ügyvezetője és Sárközi Zoltán, a Várszövetség megbízott elnöke köszöntötte a megjelenteket.

A megnyitón Zemlényi Katica karnagy vezetésével fellépett a Vox Mirabilis kamarakórus, melyet csütörtökön este a váradi bazilikában is hallhattak az érdeklődők.

Több táraltot is megnyitottak a nap folyamán a nagyváradi várban, több helyszínen. Először a Civilek a Nagy háború emléke ápolásában című kiállítást tekinthették meg a látogatók, majd a Hősök arcképcsarnoka cíművel az I. világháború katonáit, parancsnokait és helyszíneit idézték fel.

Az I. világháború frontéletébe az Ezredorvos a tűzvonalban című kiállítás adott bepillantást a nagyváradi 37-es közös gyalogezredben szolgálatot teljesítő katonaorvos, dr. Kemény Gyula olasz fronton készült fényképei és naplója alapján. Végül a Magyar királyok kortárs érmeken – a Fejér Megyei Éremgyűjtő Szervezet éremkibocsátása – 1987-2011 címmel az egyesület a több mint negyedszázados éremverési tevékenységükre alapozva kiállítás és előadás keretében mutatta be a Székesfehérváron koronázott, eltemetett királyokról, valamint a Habsburg-uralkodókról készült éremsorozatot, illetve az érintett uralkodók történetét.

Régi ház padlásról álmodozik a helytörténész

Csütörtök este Péter I. Zoltán helytörténész estjére várták az érdeklődőket az Illyés Gyula könyvesboltba. A Régi képeslapok, régi történetek – Várad-Olaszi című könyv bemutatóján nagyvonalakban áttekintették Péter I. Zoltán pályáját, ami önmagában sem kis feladat, hiszen a szerzőként vagy társszerzőként 48 kötetet jelent meg.

Már 1989 előtt gyűjtötte  régi váradi képeslapokat, és kijegyzetelt mindent, amit tehetett – mesélte Péter I Zoltán, akinek első kötete épp az első Festum Varadinumra jelent meg 1992-ben, Nagyvárad római katolikus templomai címmel. A fordulat után újságíróként dolgozott, helytörténeti munkái mellett Ady Endre életét kutatta, több kötete is jelt meg a költőről, például az Ady Endre sajtópere és börtönnapjai, melynek az Ady Endre Emlékmúzeum akkori igazgatója, Tóth János a társszerzője. A múzeumban megtalálták az eredeti peranyag hiteles fotókópiája, ezt adta az alapot a könyvhöz.

Péter I Zoltán a Rimanóczyakról is írt, a kutatásban a család utolsó műépítész tagja, a Budapesten élő Rimanóczy Jenő segítette, a család nagyváradi ágának kevés dokumentum maradt birtokában.

Szó esett a készülő kötetekről is, a váradújvárosi képeslapokból ízelítőt is láthatott a közönség. A szerző elmesélte, hogy olyan részletek segítik a kormeghatározásban, mint például: van-e a képeslapokon villamos (Nagyváradon 1906 óta közlekednek villamosok). Az is elmondta: arról álmodozik, hogy egy régi ház poros padlásán képeslapokkal, dokumentumokkal teli dobozokra bukkan.

Elkészült a háromkötetes Ady-életrajzzal is – árulta el beszélgetőtársának, Szűcs Lászlónak, a Várad folyóirat főszerkesztőjének unszolására. Ismerte Kovalovszky Miklóst, azt Emlékezések Ady Endréről című ötkötetes mű szerzőjét, akinek már nem maradt ideje az életrajz megírására, jómaga három évet dolgozott a könyvön. Az est végén elkerülhetetlenül szó esett a megyei tanácsi jelöltégéről, ennek kapcsán elmondta, újságíróként sokáig tudósított a nagyváradi önkormányzat ülésiről, és civil szervezetek jelöltjeként vállalta el a felkérést azért, hogy „átülve az asztal másik oldalára” jobbíthasson a dolgokon.

Forrás: Maszol