Az utóbbi száz év erdély…

Erdély Hírek

Az utóbbi száz év erdélyi „festőfejedelmeitől” állítottak ki Csíkszeredában

Az erdélyi progresszív képzőművészet alkotásaiból nyílt kiállítás Panteon címmel Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. A július 21-éig látogatható tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményének válogatása, melyben olyan alkotók művei szerepelnek, mint Ziffer Sándor, Nagy Oszkár, Thorma János, Nagy Albert, Mattis Teutsch János, Jecza Péter, Baász Imre, Plugor Sándor, Szücs György művészettörténész kurátori elképzelése szerint.  Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, az utóbbi 10-12 év időszakos kiállításai több mint 500 ezer látogatót vonzottak a csíkszeredai intézmény termeibe. A budapesti Vigadó után érkezett Csíkszeredába a most megnyílt, válogatott műveket felsorakoztató kiállítás, amely a székelyföldi múzeumok együttműködésének keretében valósult meg. A különböző gyűjteményeket őrző múzeumok közötti együttműködés célja, hogy „kölcsönösen bemutathassuk kulturális értékeinket” – fogalmazott az igazgató. Gyarmati Zsolt elmondta, Erdély, de akár egész Románia is büszke lehet a székelyföldi múzeumokra és a bennük őrzött kincsekre.

Az együttműködés jelentőségét emelte ki köszöntő mondataiban Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is. A székelyföldi városvezető kitért arra, hogy nagyon fontos megmutatnunk az ideérkezőknek saját értékeinket, rávilágítani, hogy bővében vagyunk színvonalas színházi-, zenei- és táncprodukcióknak, képzőművészeti kincseknek. A következő hetekben nagyszámú vendég látogat majd el a régióba a pápalátogatás és a pünkösdi búcsú alkalmával, kiemelt jelentősége lesz ebben az időszakban annak, mivel várják majd az ideérkezőket.

A kiállítást megnyitó Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, a Budapesten 2018 augusztusában bemutatott válogatással kettős célja volt az általa vezetett intézménynek. Egyrészt Budapesten is szerették volna megmutatni, hogy „Erdély több mint medve, pálinka és bicska”, másrészt ilyen módon is viszonozni kívánták a magyar államnak a határon túli magyar közösségek iránti elkötelezettségét, gesztusait. Vargha Mihály szerint a székelyföldi múzeumok tevékenységükkel segíthetnek abban, hogy más képet kapjanak az emberek Erdélyről, Székelyföldről, mint az uralkodó sztereotípiák. A tárlat elnevezése kapcsán az igazgató úgy fogalmazott: „festőfejedelmek találkozóhelye a kiállítás”.

A Maszol érdeklődésére Vargha Mihály elmondta: az utóbbi száz év erdélyi progresszív képzőművészetét öleli fel a most bemutatott 85 alkotás. A hagyományőrző Erdély haladó szellemiségét szerették volna bemutatni a kiállítással, árnyalni, korrigálni kicsit a régióról kialakított képet. „Nagybánya az első nagy progresszió, utána Kós Károlyék hatalmas dolgot műveltek, hiszen Európa legfontosabb művelődési áramlatába kapcsolódtak bele a transzilvanizmussal” – részletezte Vargha Mihály. Külön termet kaptak a kommunizmus alkotói, azok „akik próbáltak kitörni a korszak keretei közül”, majd a rendszerváltás előtti évek avantgárdja is megjelenik a kronológiai sorrendet felállító tárlat tereiben. „A kiállítás egésze arról szól, hogy Székelyföld nem csak egy hagyományőrző, elfelejtett vidék, hanem igenis Európa élbolyába is tartozik például a képzőművészetekben, csak nem nagyon ismerjük ezt az oldalát. Ennek a nem ismerésnek a fátylát kívántuk ezzel a kiállítással eloszlatni” – összegzett a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A Csíki Kamarazenekar kamara triója Joseph Haydn és Vivaldi művekkel színesítették a megnyitót.