Az összefogás vihet sikerre bennünket

Király Zsolt Vezércikk

menyhart-1

Menyhárt József: Az összefogás vihet sikerre bennünket

Üstökösként robbant be a szlovákiai magyar közéletbe, a parlamenten kívül rekedt MKP választási listájának legnagyobb meglepetését okozva. Ígéretes politikai karrier előtt áll, kérdés azonban, hogy a tisztújítására készülő magyar párt bizalmat szavaz-e neki. Menyhárt Józseffel beszélgettünk.

Csalódott a parlamenti választások eredménye miatt?

Aki egy versenyen nem ér célba, nem lehet elégedett. Épp ezért a választási eredmény miatt csalódott vagyok. Ha a választás alatt a teljes kampányidőszakot értjük, akkor elmondhatom, hogy értékes tapasztalatokkal és számomra még értékesebb emberi, baráti kapcsolatokkal lettem gazdagabb. A dunaszerdahelyi csapattal mindent megtettünk a győzelemért: megmozgattuk a járást!

Miben látja az 5 százalék alatti eredmény okát?

Az északi járásokban tapasztalt szokatlanul magad választási aránnyal szemben nálunk délen a kiábrándultság, a fásultság győzött. A mindennapi betevőért folytatott napi robot, vagy épp a többéves munkanélküli státusz mellett nehéz elhitetni az itt élőkkel, hogy lehet jobb. Húszegynéhány év után a szlovákiai magyarok nagy része „túlélésre” rendezkedett be: megpróbálja biztosítani saját családja boldogulását, a közügyektől pedig igyekszik távol tartani magát. Veszélyes ez a felállás: az önfeladás, a saját sorsunk irányításának teljes átengedésének útja.

Mivel magyarázza önmaga kiugró eredményét, a több mint 20 ezer egyéni karikát?

Közösségi emberként éltem, igyekeztem a legjobb tudásom szerint végezni a dolgom: úgy gondolom, hogy az emberek az eddigi egyéni szakmai és politikai munkámat, előadói tevékenységemet egyaránt értékelték. Járási elnökként Dunaszerdahelyen kiváló csapatot vezethettem, ez is hozzájárulhatott a karikák számához.

A választások után tárgyalóasztalhoz hívta önöket a Most-Híd, mely végül elmaradt. Ön elment volna?

Nem. A választás után Berényi József pártelnök lemondott, az MKP elnök nélkül maradt. A Híd pedig néhány nap alatt ­– megbokrosodott paripaként felrúgva minden korábban hangoztatott elvet –, benyargalt a Smer–SNS ménesébe. Miről tudtunk volna érdemben tárgyalni?

???????????????????????????????????

Menyhárt József

A március 5-i választások óta az MKP gyakorlatilag eltűnt a közéletből. Mivel magyarázza ezt?

Az MKP-t jelenleg megbízott vezetés irányítja, meghatározott, ha úgy tetszik korlátozott jogkörökkel. Rendezni kell a belső viszonyokat, végig kell vinni a tisztújítást. Egy adott párt kommunikációjáért elsősorban a mindenkori elnök felel. Ez szükséges ahhoz, hogy az egyes kérdésekre egységes választ, álláspontot tudjon kialakítani az adott párt. Ha most egyenként szólalnánk meg, nem biztos, hogy egységes véleményt tudnánk prezentálni.

A tisztújítás előtt talán az Ön nevét ragozzák a legtöbbet. Indul az MKP elnöki posztjáért?

Lezajlottak a helyi szervezeti tisztújító közgyűlések, a jövő hét végéig pedig lezárulnak a járási konferenciák is. Megtisztelő, hogy több helyi szervezet is jelölt pártelnöknek. Nem szokásom kitérni a munka elől: viszont meg kell várni az összes járási jelölést.

Hogyan zajlanak a tisztújítások a járáson belül?

Tudomásom szerint minden helyi szervezet időben megtartotta a tisztújító, küldött és jelöltállító ülését. Több helyen új elnököt választottak, nem egy esetben növekedett a taglétszám: ez azt is jelenti, hogy az MKP él és a jövőben is működni akar.

Milyen programmal érkezik a tisztújító kongresszusra?

Abból, amikor egy ember akart programot alkotni, még sosem származott semmi maradandó. Az MKP-t nem egy ember fogja megváltani: az MKP-t egy maroknyi ember közös akarása és összefogása fogja sikerre vinni. Félre kell tenni az intrikáló, kicsinyes személyeskedést! Csapatjátékos vagyok, a megújult MKP új irányát és programját is csapatban kívánom megalkotni. A kisebbségi oktatás, az anyanyelvhasználat égető kérdései mellett kiemelt szerepkörbe kerül a leszakadt régiók felzárkóztatása, a romakérdés, a párt ifjúságpolitikája, kommunikációs stratégiáink megújhodása.

Gyakran hallani a párt szimpatizánsai, de az ellenlábasok részéről is, hogy lehet-e egyáltalán tisztújításról beszélni, ha a helyi és járási szinteken többségében a régi új vezetés marad, vagy ha az országos elnökség lemondott tagjainak többsége egy kis átkeverés után visszatér?

A Dunaszerdahelyi járásban több helyi szervezet is megújult: Patas, Sárosfa és Nagymagyar és új elnökkel folytatja a munkát. Fontos, hogy a helyi szervezetek olyan küldötteket válasszanak a járási konferenciákra, akik felelősen döntenek majd a járási vezetésről, illetve az országos kongresszus küldötteiről. Nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi pártszabályozás alapján pl. az önkormányzati választások után is történtek már komoly személyi változások.

Mi a véleménye elődje, a Berényi József vezette MKP politizálásáról?

Berényi József egy olyan időszakban volt elnök, amelyben az MKP léte vagy nem léte volt a tét. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy az MKP túlélte a pártszakadást, s ha országosan nem is tudod választást nyerni, megőrizte regionális és helyi pozícióit.

Az egyik sarkalatos pont a magyar politikusok megítélésében a Most-Hídhoz való viszony. Mi a véleménye a két párt együttműködéséről?

A választás éjszakáján-hajnalán talán nem volt olyan ember az MKP székházban, aki ne szorgalmazta volna a Híddal való kiegyezést. Látva az eredményeket – Kotlebáék térnyerését, marketing pártok bekerülését – szerintem a Híd politikusainak sem volt természetes a mosolya. Ha lehetséges lenne, szerintem ők is szívesen visszatekerték volna az idő kerekét, hogy újragondolják a választási koalíciót. Sajnos ez a „csónak” is elment.

A Híd döntése, hogy koalícióra lép Ficoval és az SNS-el új helyzetet teremtett. Nem kétséges, hogy a feketelevesből ismét közösen fogyasztunk majd; az MKP-nak nincs miért sietnie: a Hídnak pedig most az a dolga, hogy bizonyítson.

Mire van szükség az MKP-n belül, hogy növelje bejutási esélyeit?

Az MKP-nak újra kell fogalmazni önmagát: mely értékek éltetik, mi a célja, és milyen eszközökkel kívánja elérni azokat. Az önfeladás, a lassú (vagy inkább gyors) beolvadás számunkra nem lehet alternatíva. A tisztújítás után a jövő évben esedékes megyei választásokra kell koncentrálnunk.

Mi a véleménye a jelenlegi kormánykoalíció összetételéről?

A Smert ismerjük, az SNS-t méginkább. A Hálót mire megismertük volna, már „szétszakadt”, és el is lehet felejteni. Bugár Béla pártelnök 19-re lapot húzott, amikor lepaktált Ficoval és Dankóval: ez viszont az ő döntése, viselje is a következményeit: mert hogy vannak és lesznek is következményei, annak máris tanúi lehetünk. A több évtizedes burok, amelyben az újságírók Bugár Bélát tartották, kipukkadt. Az érinthetetlensége véget ért.

A választások előtti finisben eléggé eldurvult az Új Szó­–MKP viszony. Ön milyen kapcsolatra törekszik a szlovákiai magyar sajtóval?

Igyekszem korrekt viszonyt ápolni a sajtó munkatársaival: ha kérdeznek, szívesen válaszolok. A politikusok nézeteit elődlegesen a sajtó tudja eljuttatni a nyilvánossághoz – ez a viszony mindkét féltől korrekt hozzáállást igényel.

Kivel tudja elképzelni a politikai együttműködést az elkövetkező években és kivel nem? (úgy magyar, mint vegyespárt-magyar illetve magyar-szlovák viszonylatban)

A parlamenti jelenlét minden párt célja kell legyen, de önmagában ez is csak eszköz ahhoz, hogy saját elképzeléseit átültesse a gyakorlatba. Mivel ez most nekünk nem sikerült, támogatókat kell találnunk a parlamenti képviselők között, akik felvállalják, és akár törvényjavaslat formájában beterjesztik a számunkra fontos dolgokat.

Az együttműködés emberek, konkrét személyek közt mindig egyszerűbb, mint pártok vagy akár intézmények közt. Ha konkrét témában meg tudunk egyezni, nem zárom ki az együttműködést a Híd képviselőivel. Ugyanez érvényes jelenlegi a parlamenti ellenzék pártjaira – adott probléma konkrét megoldására adjunk közös választ, ez az együttműködés lényege számomra.

Hogyan viszonyul az autonómiatörekvésekhez?

Az utóbbi években iszonyatosan felgyorsult asszimiláció megállítására minden törvényes eszközt használni kell, az önkormányzatiság pedig ilyen.

Mi a három legfontosabb probléma, amivel Ön szerint a felvidéki magyarság küzd?

Kishitűség, identitászavar, megfelelési kényszer. A sok évtizedes propaganda hatására sikerült elhitetni az élő magyarok egy (nagy)részével, hogy magyarként másodrendű polgára lehet csak az országnak.

Mi lenne az első lépése pártelnökké választása után?

Bárki lesz is az MKP új elnöke, nehéz feladatot vállal. A párton belül egy ideje már zajlik a generációváltás, az új elnök megválasztása ennek szerves része lehet. Ezzel viszont korántsem zárul le a folyamat. A sokszor hangoztatott, de eddig közelebbről meg nem határozott „megújulás” több lépcsős, sokszereplős és nem utolsó sorban széleskörű változtatást feltételez. A párt alapszabályát a modern pártműködéshez kell igazítani: újra kell gondolni a párt regionális működését és sorolhatnám. Teendő van bőven, a sorrend meghatározása az új országos feladata, amely nem csak az elnök személyét jelenti.

 

2016. május 22. 
írta: Király Zsolt
Forrás: korkep.sk
korkep-logo