Ünnepélyes keretek között a Gömör-Kishonti Múzeumban átadták Holló Barnabásnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítását ábrázoló restaurált gipszmodelljét, amelynek bronzváltozatát a budapesti Magyar Tudományos Akadémia épületében láthatunk. Holló Barnabás domborművét a múzeum a szobrász özvegyétől vásárolta meg háromezer koronáért még 1918-ban. Ez alapján készítette Holló Barnabás 1893-ban az MTA épületében ma is látható bronzváltozatot. Egészen 1930-ig ládákban őrizték a múzeumban, de miután kiderült, hogy súlyosan károsodott, Makovits Jenőt bízták meg a restaurálási munkálatokkal. 1975-ig találkozhatott a felújított domborművel a látogató a múzeum épületében, de a múzeum felújítása során a dombormű is raktárba került, s itt várt hosszú évekig a sorára. 2012-ben a Nemzeti Kulturális Alap segítségével kezdődhetett el a felújítás, mégpedig Štefan Siváň vezetése alatt. 2015-ben a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, majd idén a múzeum fenntartója, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat jóvoltából sikerült befejezni a munkálatokat.
A relief – amely a Magyar Tudományos Akadémia alapítását, vagyis azt a pillanatot örökjti meg, amikor Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel –, kompozícióját 17 alak alkotja, így Széchenyi mellett megtaláljuk Wesselényi Miklóst, a bátkai Máriássy Istvánt (1753-1830), aki a gyűlésen mint Gömör vármegye követe volt jelen, valamint Andrássy Györgyöt (1797-1872), Torna vármegye követét, aki később Gömör és Kishont főispánjaként (1838-1844 között) került be a történeti köztudatba.
A relief alkotója a gömöri, alsóhangonyi születésű szobrászművész, Holló Barnabás (1865-1917), akinek halálának 100. évfordulójára jövőre emlékezünk majd. Az akadémia megalapítása 1825. november 3-án című felújított gipsz domborművének rimaszombati újraavatásán részt vett Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete, aki fővédnökséget vállalt a jeles esemény fölött, valamint Holló Barnabás leszármazottai is.
A nagykövet beszédében kiemelte, hogy Széchenyi elemi követelménynek tekintette, hogy a különböző tudományok kialakítsák a maguk szakmai nyelvét, egyúttal heves kritikával utasította el a nyelv erőszakos terjesztését, s tévesnek ítélte, ha a nyelv felszínes terjesztésével az ország más nyelvű lakóit a sajátjaikká kívánják tenni.
jdj, fotó: gecse
2016-12-06
Forrás: gomorilap.sk