November 27-én, szombaton a Kafka Kávézóban gyűltek össze Anavi Ádám temesvári költő tisztelői, akik a „tanár úr” születésének 107. évfordulóján emlékeztek meg a helyi magyar írótársadalom talán utolsó nagy alakjáról. Anavi Ádám hét esztendővel korábban, 2009. február 23-án, három nappal 100. születésnapja előtt tette le végleg a tollat, pótolhatatlan űrt hagyva maga után. Anavi Ádám derűs egyéniségével, fejlett kritikai érzékével, spontán humorával a temesvári irodalmi és közösségi élet katalizátora szerepét játszotta évtizedekig.
Születésének 107. évfordulóján Makkai Zoltán újságíró idézte fel a „Tanár úrral” kapcsolatos személyes élményeit, olvasott fel költeményeiből és Naplójából, amely betekintést nyújt a versírás elképesztően összetett, verejtékes folyamatába. „Verseim energiahordozója a gondolat”, vallotta Anavi Ádám, aki az általa fontosnak tartott filozófiai gondolatokat, üzeneteket vagy akár természettudományos felfedezéseket öntötte versformába, számtalan változatban megfogalmazva. Viszonylag kevés verseskötete jelent meg, volt olyan gondolata, amelynek érlelése, versbe öntése évekig, vagy akár évtizedekig is eltartott. Anavi tanár úrral kapcsolatos személyes élményeit idézte fel dr. Pogány András vízügyi mérnök, a temesvári Pogány újságíró és lapkiadó dinasztia leszármazottja és a lippai Czernák Ferenc, aki egy személyben a Degré Alajos Olvasókört és a Tóth Árpád Irodalmi Kört is képviselte a rendezvényen és szép szavalatokkal lepte meg a hallgatóságot. Az Anavi-est sajnos kevés számú résztvevőjének a szervezők levetítették Bartha Csaba temesvári rádió- és tévériporter negyedórás Anavi-portréfilmjét, amely felidézte az akkor már idős költő életének főbb állomásait és közénk varázsolta örök optimista, derűs, ugyanakkor határozott egyéniségét. Befejezésül alulírott felolvasta Anavi Ádám Valami egyszerű kicsiny dalt című, a halál gondolatával kacérkodó utolsó versét, amelyet néhány nappal távozása előtt, ágyban fekve komponált meg, és amelynek rám bízott eredeti kéziratát ereklyeként őrzöm, a Tanár úr nagy tisztelőjeként. A Temesvár díszpolgára címmel kitüntetett Anavi Ádámot hét esztendővel ezelőtt helyeztük örök nyugalomra. Emlékét sajnos ma már csak egy egyszerű síremlék őrzi a zsidó temetőben, és évente néhány korosodó tisztelője emlékezik meg róla születésnapján, egyre szűkülő körben.
(Forrás: Nyugati Jelen)