Bemutatta értékfeltáró munkáját a Zenta Kollégium
A Zenta községhez tartozó településeken – Bogarason, Felsőhegyen, Keviben, Tornyoson és Zentán – végzett értékfeltáró munkájukat mutatták be a hétvégén a zentai Royal Szállóban a Lakiteleki Népfőiskola Zenta Kollégiumának fiatal kutatói, akik munkájuk eredményeit rövidesen könyv és DVD formájában is a nyilvánosság elé tárják.
A rendezvény kezdetén Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és a Lakiteleki Népfőiskola alapítója, majd Fodor István nyugdíjas levéltár-igazgató, a Zenta Kollégium vezetője és Hágen Ádám, a Zenta Kollégium technikai szervezője köszöntötte az egybegyűlteket, ezt követően pedig a fiatal kutatók osztották meg egymással a munka során szerzett élményeiket és tapasztalataikat. Az értékfeltáró munkában nyolc csoportban összesen harminchat vajdasági és magyarországi fiatal kutató vett részt.
– A Zenta Kollégium 2015. november 20-án kezdte meg működését, a Lakiteleki Népfőiskola tizedik értékfeltáró kollégiumaként jött létre. A kutatás első fázisában megvalósult egyhetes munka során közel ötszáz családhoz jutott el az a harminchat fő, akik Magyarország és Szerbia több egyeteméről érkeztek Zentára. A munka második fázisában az elsőt követően kiválasztott személyekhez tértek vissza, azaz a közel ötszáz családból száz személyt választottak ki, akikkel mélyinterjúkat készítettek. Elsősorban azokat az embereket szerettük volna kiválasztani, akik az adott településen kiemelten fontos, illetve értékes tevékenységet végeznek – magyarázta Hágen Ádám, a Zenta Kollégium technikai szervezője. – Arra próbáltunk koncentrálni, hogy mi az, amiben újat tudunk nyújtani ennek a térségnek, hiszen Zenta község területe rendkívül jól fel van dolgozva. Éppen ezért a munka során igyekeztünk az egyes személyekre koncentrálni, és pontosan azokat a Marika néniket és Pista bácsikat megkeresni, akik egyénileg is értékeket közvetítenek – fogalmazott Hágen Ádám, aki elmondta, a kutatók számára a munka második körében egy kisebb könyvtárat alakítottak ki, illetve Fodor Istvánnak köszönhetően szabad bejárásuk volt mind a Városi Könyvtárba, mind a Zentai Történelmi Levéltárba, ami nagymértékben megkönnyítette a munkájukat, hiszen minden olyan forráshoz hozzájuthattak, ami a dolgozatuk elkészítéséhez szükséges volt.
– Kétszeresen lettünk gazdagabbak, hiszen egyrészt kaptunk egy ifjú, összekovácsolódott kutatógárdát, amelynek tagjai nemcsak földrajzilag érkeztek nagyon sok helyről, hanem az általuk képviselt szakterületek is rendkívül szerteágazóak, és ezt a sokrétűséget a munka során is kiválóan tudták alkalmazni, hiszen ez az egyik legfontosabb erénye az ilyen fajta munkának, ráadásul a jövőre nézve is biztató, hogy lesz egy olyan csapatunk, amely képes lesz hasonló projektumokat megvalósítani. Másrészt mivel Zenta irodalma nagyon gazdag, hiszen a települést és környékét már nagyon sokan kutatták, ám ez az esetek többségében inkább egyéni, egy-egy személyhez kötődő munka volt, éppen ezért megpróbáltunk minél aprólékosabban, minél mélyebbre hatolva kutatni és a jelenlegi állapotokról átfogó helyzetképet adni. Az természetesen csak a végén fog kiderülni, hogy mennyire volt eredményes a munkánk, hiszen az egész kutatási folyamatnak egy könyv és egy DVD lesz az eredménye – hangsúlyozta Fodor István, hozzátéve, reményei szerint az elvégzett munkának igen sokféle hozadéka lesz majd a község lakossága számára.
– A külhoni értékfeltáró kollégiumoknak az a feladata, hogy egy-egy tájegységre vonatkozóan előhívják és bemutassák az értékeket, az értékes embereket, az értékes közösségeket. Itt, Zentán a Kárpát-medence sok-sok egyeteméről és főiskolájáról érkezett fiatalok fantasztikus érzékkel hívták elő például Bogarason azt az embert, aki azt mondta, hogy fogyunk, mint a holdvilág, és ezzel tulajdonképpen kiválóan érzékeltette az itteni magyarság helyzetét, ugyanakkor azt is, hogy milyen erőforrást jelent egy-egy ember, egy-egy tudás, egy-egy érték, és ezek kell, hogy a jövőben segítsék és életben tartsák ezeket a közösségeket. A valóság jegyesei ezek az emberek – fogalmazott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója, aki elmondta, a munka rövidesen újabb helyszíneken folytatódik. – Az értékfeltáró munkát a Drávaszögben, Nyugat-Bácskában, a Muravidéken, a moldvai csángó magyaroknál, Nagyvárad fölött Hegyközben már befejeztük, ahogyan Kárpátalján is befejeztük a beregi, a máramarosi, a szatmári és az ungi kollégiumok esetében. Ezeket követi a csallóközi és a Komárom környéki kollégium, valamint most készítjük elő a Galga menti kollégiumot, ezenkívül Aranyosszék és Torockó környezetét is végigjárjuk majd, de készül a gyimesi csángó magyar kollégium is. Háromszékben négy kollégium lesz, készül a székelyföldi kollégium is, ezenkívül Szováta környéke, Farkaslaka környéke, Székelyudvarhely környéke, itt, a Vajdaságban pedig Szabadka környéke, illetve Óbecse környéke is feldolgozásra vár, ami azt jelenti, hogy a következő tíz évre van munkánk – tette hozzá a Lakiteleki Népfőiskola alapítója.
A Zenta Kollégium keretében elvégzett kutatómunka eredményei a tervek szerint már a nyár végén megjelennek könyv és DVD formájában is. A kiadványban a településekről készült beszámolók mellett különféle tanulmányok is helyet kapnak majd.
Forrás: Magyar Szó