A termelők érdekeit képviseljük

Kálllai G. Nikoletta Interjúk
A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége Gróf Széchényi Imre-díjat kapott.

A magyar államalapítás napján Gróf Széchényi Imre-díjban részesítették a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ). Az elismerést Nagy Miklós, a szervezet elnöke vette át Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az ünnepségen Nagy István magyar agrárminiszter beszédében elmondta, hogy államalapító Szent István király nyomdokain járnak, a nemzetet erősítik mindazok, akik az ország fejlődéséért, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar korszerűsítéséért, az oktatás, a kutatás és a tudomány megújításáért dolgoznak.

Gróf Széchényi Imre, a díj névadója, mára már egy kicsit elfeledett személy lett, pedig egykoron ő volt az, aki megértette, hogy ha a magyar gazdaság és gazdatársadalom fejlődni akar, akkor követnie kell a nyugati trendeket. Ezért elment Amerikába és megnézte, hogy az ottani farmerek miért tudnak többet termelni, mint a magyar gazdák. Gróf Széchényi Imre abban az időben tevékenykedett, amikor a családi gazdaságok elkezdtek fejlődni. Emellett az ő nevéhez fűződik az első mezőgazdasági iskola megalapítása is.

A VASZ 2006-ban alakult meg. Jelenleg 72 tagszervezete van egész Vajdaság területén, és a különféle mezőgazdasági civil szervezeteken keresztül közel 7000 tag kapcsolódik a Szövetséghez. A díjról, a mérföldkövekről, valamint a Szövetség működéséről és munkájáról Nagy Miklóssal beszélgettem.

– A Szövetség számára ez a díj azt jelenti, hogy az elmúlt 15 éves munkáját elismerték, értékelték, és úgy találták, hogy ez nagyon jó volt. Egy bizonyíték, hogy azokat a célkitűzéseket, amelyeket az alapításkor körvonalaztunk az alapszabályzatban, hogy a vajdasági gazdálkodók érdekeit képviseljük, és a munkájukat segítjük, valamint, hogy egybefogjuk a mezőgazdasággal foglalkozó, vajdasági civil szervezeteket, sikeresen csináltuk az eddigi időszakban. Nagyon örülünk, hogy mások is kísérték a munkánkat, látták és értékelték is.

A VASZ nevével több tevékenység is egybeforr itt Vajdaságban. Az egyik nagy mérföldköve a falugazdász-hálózat létrehozása. Mikor alakult ez ki?

– Mindjárt az alapítás után, az akkori vezetőség úgy döntött, hogy ezt a rendszert el kell kezdeni. Magyarországon ekkor ez már működött, így ennek a mintájára kezdtük el a vajdaságit is szervezni. Különféle megoldásokat kerestünk annak kapcsán, hogy ezt hogyan is lehetne támogatni pénzügyileg. Egy ideig a tevékenységükből és a tagdíjakból befolyt anyagi eszközökből, később pedig az önkormányzatok is támogatták. Így elértük, hogy 2009-ben 27 falugazdász dolgozott egész Vajdaság területén. Később azonban nem jött támogatás a budapesti Agrárminisztériumtól, így csak azok a falugazdászok tudtak tovább tevékenykedni, ahol a helyi önkormányzatok bekapcsolódtak ebbe a programba. Így maradt meg a topolyai, a magyarkanizsai és a zentai. Amikor 2012-ben az anyaországi Agrárminisztériumban megalakult az első Kárpát-medencei Együttműködési Osztály, akkor bekapcsolódtunk ebbe, és ennek segítségével lassan bővítettük a hálózatot. Ma már le tudjuk fedni Vajdaság magyarlakta településeinek nagy részét.

A VASZ már a kezdetek óta részt vesz a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programban. Hogyan látja, mennyire sikeres ez az akció itt Vajdaságban?

– Első alkalommal kb. 470 kilónyi búzát tudtunk összeszedni, és az egész mennyiséget a dévai Szent Ferenc Alapítvány részére jutattuk el, Böjte Csabának. Azonban ahogy évről évre növekedett a mennyiség, akkor jött a gondolat, hogy helyben használjuk fel, és csak egy kis, jelképes mennyiséget vigyünk át Magyarországra, az összeöntés ünnepére. Ettől kezdve a vajdasági gyermekekkel foglalkozó civil szervezeteknek, a kollégiumoknak és a Nagycsaládosok Egyesületének jutattuk el az összegyűjtött búzából készült lisztet. Az idei évben már átléptük a 25 tonnát. Ezt a jövőben szeretnénk tovább bővíteni. Nem nagy tételeket várunk, mindenkitől csak egy zsáknyi gabonát, ebből már egy tekintélyes jótékonysági akciót lehet lefolytatni. Az idei évben volt egy nagy meglepetésünk. Egy bácsgyulafalvi programon beszéltünk erről az akciónkról, és mivel az ottani termelők addigra már átadták a búzájukat, így ott helyben pénzt gyűjtöttek össze. Annyit kaptunk, hogy több búzát tudtunk venni rajta, mint amennyit az első évben összegyűjtöttünk. Mindez azt jelenti, hogy az emberek fogékonyak a jótékonykodásra.

Ha már a búzánál tartunk: az idei nyár igen aszályos volt. Mit mondanak a gazdák, hogyan sikerült nekik az idei év? Mekkora kiesésre számítanak?

– A termelőink soha nem dicsekednek azzal, hogy milyen eredményeket értek el. Mindig csak azt szoktam tőlük kérdezni egy-egy betakarítás alkalmával, hogy most hümmögnek vagy mosolyognak. Mert amikor rossz évet zárnak, akkor csak úgy halkan beszélnek, de amikor jól sikerült nekik, akkor mosolyognak. Nos, a búza aratása és átadása után mosolyogtak, maguk is elismerték, hogy jól termett. A repce esetében is elégedettek voltak a betakarított mennyiséggel. E kettőnek az ára is jól alakult az idei évben. Azonban már akkor látszott, hogy a csapadékhiány miatt a későbbiekből, mint pl. a kukorica vagy a napraforgó, nem lesz rekordtermés. Akik kimentek a földekre, azok mondták, hogy bár a csövek ott vannak, de nagyon sok üres szem van bennük. Ugyanezt mondják a napraforgóra is. Amikor pedig év végén számot vetünk az idén megtermett kultúrákról, akkor nem biztos, hogy dicsekedhetünk vele, de innen kell a termelőknek tovább haladni. Ezért szükséges az, hogy amikor a döntéseiket meghozzák az év elején, azt jól tegyék, hiszen egy évre előre kell gondolkodniuk. A termelők nem is igazából profitorientáltak, hanem életorientáltak, hiszen ha nem tudják megfelelően kitermelni a betervezett kultúrákat, akkor nekik nem lesz miből megélni. Ezért is fontos, hogy alaposan megfontolják, hogy milyen agrotechnikát alkalmaznak, és azt hogyan alkalmazzák.

Azonban előfordul, hogy önhibájukon kívül nem tudják kitermelni az elvárt mennyiséget, ami pl. egy integrátori szerződés esetében fontos, vagy kár éri őket egy aszályos nyár vagy heves, jéggel járó zivatar következtében. Az ilyen problémákon hogyan tud segíteni a VASZ vagy a falugazdász-szolgálat?

– A falugazdász begyűjti az információkat az érintett termelőktől, és rajtuk keresztül jut el hozzánk. Ekkor mi felvesszük a kapcsolatot a kérdésben jártas és felelős személyekkel. Mondhatjuk úgy is, hogy nekünk egy közvetítő szerepünk van ebben. Sajnos megoldani nem tudjuk a problémát, mert nem a mi hatáskörünkbe tartozik, azonban tudunk közvetíteni a gazdák és a felelős személyek között. Pl. az idei évben a tejprémiumok kifizetése körül voltak gondok, hiszen a gyár is és az adott minisztérium is változtatott az elszámolási módszeren. Ebben az esetben az adott településeken tevékenykedő falugazdászainkat kapcsoltuk be a munkába, emellett volt egy megbeszélésünk is ezzel kapcsolatban Oromhegyesen, ahova eljöttek az érintett termelők, valamint a tejátvevő vállalkozó, aki egy ügyvéd kíséretében érkezett. Ott megbeszélték, hogy hogyan járnak el azokkal a minisztériumi végzésekkel szemben, amiket a termelők nem tartanak jogosnak, hogy a tejprémiumot nem fizetik ki nekik. Ezt a közvetítői és szervezési munkát mindig megtettük, és a jövőben is folytatjuk, azzal, hogy mi a termelő helyett csak akkor tudunk eljárni, ha ő arra felhatalmazást ad. Mi a problémák megoldásában segíteni akarunk, és segíteni fogunk. A termelők érdekeit képviseljük, hiszen tudni kell, hogy Szerbiában nincs Agrárkamara, a termelőknek nincs érdekvédelme rajtunk, vagyis a civil szervezeteken kívül. Bár a Tartományi Kamarában a Szövetkezeti Szövetségnek van egy képviselője, és azok a termelők, akik benne vannak a szövetkezeti rendszerben, azok bizonyos érdekeket meg tudnak ott valósítani, de az nagyon kevés lenne.

Véleménye szerint fontos-e, hogy a termelők tagjai legyenek valamelyik szervezetnek?

– Mivel nincs jobb megoldás, nincs ennél jobb rendszer, ami működne, így jelen pillanatban ez a jó megoldás, illetve egyetlen megoldás a számukra, hogy valós időben, jó és teljes körű információt kapjanak ahhoz, hogy jó döntést tudjanak hozni, hogy a termelés ne szenvedjen kárt, hiszen, ahogyan már említettem, ők a most meghozott döntéseikből egy év múlva fognak profitálni. Ez azt is jelenti, hogy ha rossz döntést hoznak, akkor egy termelési évnek a haszna kiesik, a családot pedig ebből a pénzből szeretnék ellátni. A szervezeteken keresztül hozzánk kapcsolódó termelők már tudják, hogy a falugazdászoktól kapott információ mennyire lényeges.

Milyen tervekkel, célokkal készültek az elkövetkező időszakra?

– Ez a díj is megmutatta, hogy az irányvonalunk jó. Jó irányba haladtunk, fejlődtünk és fejlesztettünk. Itt még annyi maradt, hogy a tartalmat kell bővíteni, minőségileg kell a szolgáltatásainkat még magasabb szintre emelni, és elérni azt, hogy a termelőink tényleg egy teljes körű segítségnyújtást kapjanak.

Forrás: Magyar Szó