Honismereti Kerékpártúra: A szülőföld értékeit kutatják
A nagy múltú Honismereti Kerékpártúrát idén immáron 42. alkalommal szervezték meg. A résztvevők a tavalyi évhez hasonlóan, idén ugyancsak az ország nyugati szegletébe látogattak el, annak is három régiójába, a Mátyusföldre, a Zoboraljára és a Garam mente tájaira. A Honismereti Kerékpártúra célja megismerni, megismertetni a Felvidéket: a történelmi, a magyar kötődésű falvakat, városokat, látnivalókat.
Egy-egy megállón a régió fontos személyiségeiről, eseményeiről hallhatnak előadást a túrázók, vagy olyan témáról, amely közérdekű eseményekről, történésekről szól.
A július 29-én kezdődött rendezvény első napján a táborozók Nagyfödémesen gyülekeztek. Július 30-án, szombaton két helyszínre bicikliztek el, Éberhardra és Jókára, ezzel mindegy ötven kilométert tekertek ellenszélben.
Éberhardon Fekete Márta, a Csemadok Szenci Területi Választmányának titkára köszöntötte a vendégeket Apponyi Albert temetkezési helyén, a helyi templomban, közismert nevén Apponyi-kápolnában. Fekete Márta elmondta, Pozsony közelségének következménye, hogy a település lakossága az elmúlt évtizedben a duplájára nőtt. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a népesség valamivel több mint harminc százaléka volt magyar, de mára ez az arány drasztikusan lecsökkent.
Az Apponyi család történetéről és jelentőségéről Kovács László adott elő, kiemelve: az éberhardiak az Apponyiaknak sok mindent köszönhetnek, például az iskolát és a kápolnát szintén. De az Apponyiak támogatták a szociálisan hátrányos helyzetben élőket és a tehetséges fiatalokat is. A 18. századtól a család tagjai diplomáciai küldetésekben vettek részt.
Az országosan közismert család támogatta a művészeteket és a tudományokat. A dinasztia minden bizonnyal legismertebb tagja Apponyi Albert, ő képviselte Magyarországot a trianoni békediktátum aláírása előtti tárgyaláson. Ott megható beszédet mondott, amely azonban sajnos, nem talált meghallgatásra. A szlovák politikában alakja összeforrt a Lex Apponyival, amelyet félremagyarázva, az elmagyarosítás jelképeként emlegetnek a szlovák politikusok.
Éberhardon a Csemadok helyi szervezete vendégül látta a kerékpártúra résztvevőit, akik innen Jókára folytatták útjukat. A jókai református templomban meghallgatták Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese “Anyanyelvváltási tapasztalatok és szórványosodás a felvidéki magyar református közösségben” címmel tartott előadását, melyről elmondhatjuk, olyan problematikát vázolt fel, amely az egész felvidéki közösségre jellemző.
Somogyi Alfréd szerint a református egyházban elsősorban a szórványterületek a veszélyeztetettek, de kiemelte: korábban ezek az egyházközségek tömbnek számítottak.
Az előadó elsődleges problémának jelölte meg a nyelvelhagyást, mely a múltunk megtagadását is jelenti. A nyelvváltás a református gyülekezeteken belül leggyakrabban a szlovák iskolába járt híveknél figyelhető meg. Sokan a szlovák iskolából kikerülve már szlovák felnőtté válnak, akik saját gyermeküknek természetesen szlovák keresztelőt szeretnének. Kialakul bennük a kettős identitás, amely a nyelvváltáshoz vezet.
Ennek kapcsán Somogyi veszélyesnek nevezte a vegyespárt tevékenységét is. Hiszen ők éppen arra a kettős identitásra építenek, amely a fiatalokat az asszimiláció útjára tereli. A gyakorlatban ennek következtében pár évtized alatt bekövetkezik a teljes identitásváltás.
A reformátusok Szlovákiában jelenleg kilenc egyházmegyébe tömörülnek, ebből hét magyar és kettő szlovák. A református egyház számára fontos a hit mellett a nemzetiség megtartása is. Minden évben felhívják a hívek figyelmét, hogy a magyar anyanyelvű gyermeket magyar iskolába kellene beíratni, de jelentős eredményekről sajnos, nem tudnak beszámolni.
Köteles László, a 42. Honismereti Kerékpártúra szervezője elmondta: „A kerékpártúra célja, hogy a túrázókkal megismertesse szülőföldünket. Elsősorban azokat az értékeket, amelyek kötődnek a magyarsághoz. Tavaly a legnyugatibb résztől indultunk, Szakolcától és onnan jutottunk el Komáromig. Az idén ezt folytatjuk, de nem a Duna, hanem a Kis-Duna mentén, fel Zoboraljára és a Garam mentére szeretnénk eljutni.”
A túrázók több olyan várost is meglátogatnak idén, amely az idők során elszlovákosodott, de magyar múltja van, ilyen Nagyszombat, ahova vasárnap látogattak el, de Nyitrát is útba ejtik. Köteles szerint a Honismereti Kerékpártúra sajátossága, hogy amikor elindult, 1975-ben, egyetemisták szervezték meg, majd később ők elhozták a gyermeküket is, napjainkra pedig immár három generációssá vált. A legfiatalabb résztvevő 10, a legidősebb 76 éves, Mezei István az ELTE tanára. „Próbálunk olyan hangulatot teremteni, hogy mindenki jó érezze magát. Ugyanakkor például Somogyi Alfréd előadása olyan súlyos témákat vetett fel, amelyek mindenkit gondolkodásra késztetnek” – véli a szervező.
A tervek szerint naponta nagyjából hetven kilométert kerekeznek a résztvevők, ezek olyan távolságok, amelyek közepesen jó kondícióval megtehetők, egy hosszabb táv lesz csupán, amikor Nyitrára látogatnak, ugyanis meg kell kerülni a Zobor hegyet, mert másként kerékpárral nem érhető el a város.
„Folyamatosan megyünk kelet felé, a 2017-es évben a Garam folyót túllépve az Ipoly mentét és a valamikori híres bányavárosokat szeretnénk meglátogatni, Selmecbányát, Körmöcbányát és Besztercebányát” – árulta el a jövőbeni terveket Köteles László. „Az a célunk az előadásokkal, amelyeket a túra hetére szervezünk, hogy legyen egy kötődés a vidék iránt, amelyet meglátogatunk. Azok iránt az értékek iránt, amelyek ott vannak, felkutatjuk a kiemelkedő egyéniségeket, akiket érdemes megszólítani. Megpróbálunk betekinteni a helyiek életébe, bemegyünk a kocsmába, beszélgetünk, véleményt cserélünk. Egy végvár településen, ahol az etnikai határ húzódik egy magyar nénikének nagy élményt jelent, ha ötven ember magyarul kíván jó napot. Ezzel szebbé tesszük a néni napját is ilyenkor” – mondta Köteles László zárszóként.
A Honismereti Kerékpártúra augusztus 7-én zárul.