Nem tudta elmosni az eső a remetei ünnepséget
A XIX. Elszármazottak Találkozóját tartották augusztus 26-án, vasárnap a Belényes-medencei településen, Magyarremetén. A térségben a remeteiek voltak a kezdeményezők az ilyen jellegű ünnepségek megszervezésében, mely mára legnagyobb ünnepükké nőtte ki magát.
Emlékszem az első rendezvényre, melyen akkor is jelen voltam (mint történt az vasárnap is): akkor a Magyarremeteik Világtalálkozója néven hirdették meg a Pro Remetea Egyesület alapítói, a Gergely testvérek, Károly és János, Kádár János, a Szabó testvérek, János és Sándor, Miara Sorin és Angelica, Baba Vasile és Marinela, ők voltak a mozgatórúgói kezdetben és utána még hosszú éveken át. Azóta minden évben megtartják ezeket az ünnepségeket, melybe néhány éve bekapcsolódott a helyi önkormányzat, mely ma a rendezvény fő szervezője. Az egykori kezdeményezőknek van méltó követőjük, a magyar érdekvédelmi szervezet helyi vezetője, Bálind György erdőmérnök személyében. Ő és csapata – köztük Tamás László és neje, Matild – no, meg az önkormányzat által mozgósított fiatalok és középkorú helyiek mindent elkövettek vasárnap, hogy aki Remetére kilátogat, jól érezze magát. Egy hatalmas bográcsban (hasonlót csak itt láttam) főtt a finom gulyás, mellyel minden vendéget és fellépőt megvendégeltek. Egy hatalmas sátrat is felállítottak, mintha érezték volna, hogy esősre fordul délután az időjárás, mely meg is történt, a sátor alá nagyon sokan behúzódtak. Sőt, több sörsátor is volt, azok alatt is sokan elfértek, az eső kisebb megszakításokkal délután öt órától a késő esti órákig eset. A rossz időjárás nem rontotta el azok kedvét, akik kilátogattak a rendezvényre, személyesen (a tizenkilenc rendezvényről talán egyszer hiányoztam) ilyen nagy tömeget sosem láttam.
Templomi esemény
Vasárnap délelőtt a református templomban – amelynek szép és rendezett udvarán bölcsen néz le kései „alattvalóira” Szent László királyunk képmása – Csiszér Norbert Loránd lelkipásztor tartott ünnepi istentiszteletet. A kicsiny műemlék templom megtelt hívekkel. A templomi rendezvény egyben záró istentisztelete is volt az augusztus 20. és 26. között megrendezett vakációs bibliatábornak. A résztvevő gyermekek az istentisztelet közben és után ünnepi műsorral kedveskedtek a résztvevőknek. A bibliatáborban naponta körülbelül 40 gyermek vett részt, két korosztályban. A tevékenységek az igények alapján folytak, a kicsik inkább játékos foglalkozásokkal, míg a nagyok már komolyabb tanulással kaptak útbaigazítást a hitbeni megerősödésre. Az istentisztelet sokatmondóan a 162. dicsérettel kezdődött: „Im béjöttünk nagy örömmel”, majd Máté evangéliuma 11. részének 25–30-ig terjedő versei alapján került sor az igehirdetésre: „Vegyétek fel magatokra az én igámat”. Az ige a szolgálat szerszáma. Ezzel a szemléltetéssel arra tanít Krisztus, hogy egész életünket betöltő szolgálatra hívott el bennünket. A szolgálatra kötelező ige: Isten törvénye. Azt kívánja, hogy vegyük fel a szolgálat kötelezettségeit türelmesen és bölcsen (…) Sokan azért görnyednek a teher súlya alatt, mert a világ színvonalát akarják elérni. A világ szolgálatát választották, elfogadták terheit, magukévá tették szokásait. Az állandó aggodalom kimeríti életerejüket. Urunk azt kívánja, hogy vessék le a szolgaság jármát. Meghívja őket, hogy vegyék fel helyette az ő igáját – hangzott el. Az igehirdetést a fiatalok éneke díszítette, majd Csiszér Norbert Loránd lelkipásztor a Zsoltárok könyve 34. fejezetének 12. versét idézte. Az istentisztelet végén, a napi program ismertetéseként, kihirdetésre került a gyülekezet tisztújító és jelölőgyűlése, de ígéretes volt a délutáni remetei elszármazottak találkozója és egyben falunap rendezvényei is.
Ünnepi hangulat
Az Elszármazottak Találkozója a helyi sportpályán a kora délutáni órákban folytatódott, több mint két órán át román népviseletbe öltözött fiatal néptáncosok, népdalénekesek nagyszerű műsorának tapsolhatott a közönség a felújított szabadtéri színpad előtt, melyet román, magyar és francia nemzeti színű zászlók díszítették. A helyi önkormányzat és a Bihar Megyei Hagyományőrző és Népszerűsítő Központ együttműködésének részeként létrejött műsorban nemcsak helybeli, hanem környékbeli fiatalok, főleg belényesiek szerepeltek. Ez után Galambos Lajos, művésznevén Lagzi Lajcsi zenész, előadóművész, az egykori Dáridó és Szuperbuli műsorok házigazdája lépett színpadra. Az elmúlt hosszú évek alatt, mióta Bihar megyében falunapi ünnepeket rendeznek, sohasem volt alkalmam Lagzi Lajcsi muzsikáját hallgatni. Már itthon utána néztem, ki is ez a Lagzi Lajcsi? Már az általános iskoláját is ének-zenei osztályban végezte, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába került, később pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett trombitaművészi és zenetanári diplomát. Mindezt azért írtaml e, mivel hasonló trombitaszólót, mint amit produkált, nem volt még alkalmam falunapi rendezvényeken hallgatni. Egyébként egyveleget adott elő, melyből nem hiányzott az operett, a nép- és a mulatós zene, hol trombitán játszott, hol énekelt, hátterében az élő muzsikát játszó zenekarral. Kár, hogy előadása végig záporesőben zajlott, ezért a közönség csak a sátrak alól tapsolhatott neki.
Elismerés diákoknak
Néhány éve szokássá vált, hogy a falunapi ünnepségek keretében a szabadtéri színpadról a község polgármestere, Adrian Ștefănică, miután köszöntötte a meghívott vendégeket, a nagy számban összegyűlt közönséget, a községben működő iskolák szép eredményeket elérő tanulóinak elismerő okleveleket és pénzbeli jutalmakat ad át. Így történt ez vasárnap is, amikor Fâşie Cătălin iskolaigazgató és Copil Stelian alpolgármester társaságában adták át az okleveleket és pénzbeli jutalmakat. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Cseke Attila szenátor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki ennek előtte román és magyar nyelven nagy szeretettel üdvözölte a megjelenteket, gratulálva a nagyszerű rendezvényhez és a községben elért eredményekhez, mindenkinek jó szórakozást kívánva.
Francia vendégek
Külön színfoltja volt a napnak a franciaországi Nogent-sur-Vernisson tesvértelepülés küldöttségének jelenléte, akiknek vezetőit, köztük a település polgármesterét, a színpadra invitálta a magyarremetei polgármester, az eddigi kapcsolat értékelésére. Megtudhattuk, hogy a kapcsolat már 2010 óta létezik, Ferkő Jenő erdészmérnök kezdeményezésére. Nogent-sur-Vernisson egy 2500 lakosú település Közép-Franciaországban, Loiret megyében. Többször voltak kölcsönös látogatások, ismerkedések, 2011, 2013, 2015-ben, majd 2017. július 8-án Franciaországban írták alá a testvértelepülési szerződést, mely nemcsak kulturális, hanem gazdasági és más téren is helyet adhat az együttműködésnek. A mostani találkozás, az onnan érkezett 43 személy jelenléte csak megerősítette ennek a kapcsolatnak a fontosságát.
A Desperado
A továbbiakban a magyarországi könnyűzene egyik kiváló együttese, a Desperado mintegy órás koncertje következett. Betti, Zsolti és Zoy egy nagyszerű előadást produkáltak, a közönség továbbra is sátrak alatt hallgathatta a kitűnő muzsikát, de voltak olyanok is, akik az eső ellenére a színpad elé merészkedtek. Jó volt hallgatni az ismer slágereket, úgy mint a Gyere és álmodj! vagy Táncolj, hogy csak ezt a kettőt említsem. A koncert után a helybeliek által nagyon szeretett Kéknefelejcs Néptáncegyüttes több tájegység néptáncait mutatta be, nagy sikerrel. Utánuk a franciaországi Nogent sur vernisson – Dans in Loing tánccsoport és Cowboy country mutatta be műsorát. A francia barátok az est folyamán egy szépen kivitelezett kulturális programot mutattak be, mely francia hagyományos táncokból állt, és melyet elismerően fogadott a falunap közönsége. Az est folyamán még néhány, román népdalokat éneklő ismert személy lépett fel, köztük Leontin Ciucur, a Crișana Népi Együttes művészeti igazgatója. A Magyarremetéről Elszármazottak Találkozója éjfélkor egy nagyszerű tűzijátékkal zárult.
Forrás: erdon.ro