A Palicsi-tó ezer éve

Topolya, Művelődési ház Hírek

A Topolyai Téli Esték ötödik előadója dr. Hovány Lajos vízépítő mérnök volt

A Palicsi-tó ezer éve címmel megtartott előadás során a Művelődési Ház kiállítótermében arról hallhattak az érdeklődők, hogy vízépítési szempontból több homogén időszakot különböztetünk meg, és hogy minden korban sor került némi vízrendezésre a területen élők igényei szerint. A múltban Szabadka város és környéke területén több forrás is létezett, így több patak folyt a város mai területén, amik a tavat táplálták. A Palicsi-tó vize néhány száz évvel ezelőtt még állatok itatására mindenképp alkalmas volt. Dr. Hovány ezt azzal támasztotta alá, hogy a tó mellett már az 1500-as években is voltak települések.

Az első nagyjából a mohácsi vész idejére datálódik, amikor a tó és a Tisza a Paulova-barának köszönhetően mesterséges összeköttetésben volt. Később a szabadkai vár védelmének érdekében gátat építettek a Mlaka völgyébe, így létrehozva egy mesterséges tavat, ami a vár délnyugati szomszédságában volt. Ezt a mesterséges tavat feltehetőleg a Fűzfás-ér, a Sömlyék, és egy csatorna láthatták el vízzel, ami a Rogina barával volt összeköttetésben. Ezenkívül ide folyhatott le a Kelebiai-tó árvize is, a Nagy-réten és a Jaszi-barán át. Ebben az időszakban a Palicsi-tó vize alacsony volt, olykor ki is száradt. 1750 körül kinyitották a gátat, és ennek eredményeként a Palicsi-tó vízgyűjtő területe ismét természetes nagyságú lett. A Palicsi-tó vize később a Böge-csatornának köszönhetően kapcsolatba került a Körös-ér vízgyűjtő területével, ami elvezette a tó nagyvizeit a Tiszába, vagyis a Palicsi-tó vízgyűjtő területe a Tisza vízgyűjtő területeihez tartozott. Különböző vízrendezések zajlottak a Palicsi-tó vízgyűjtő területén: a Rogina-bara vizét egy csatornán át a Mlaka vizébe vezették, a Cigány-bara vize a Fűzfás-érbe folyhatott, valamint 1861-től ugyanebbe az érbe, a Nagy-réten, majd a Jaszi-barán át egy csatorna vezette a Kelebiai-tó árvizeit is. A város egy részén ekkor indult el a zárt szelvényű csatornahálózat kiépítése, ami a csapadékvízen és talajvízen kívül a szennyvizet is a tóba juttatta. Az iparosodással tehát kezdetét vette a tó szennyeződése. 1972 és 1977 között a tó medrét kikotorták, és megépítették a város szennyvíztisztítóját. Dr. Hovány Lajos elmondta, hogy még ma is felfedezhetőek a város utcáin az egykori, víz alakította domborzat nyomai.

A Topolyai Téli Esték következő vendége március 14-én, kedden, dr. Gallé László Széchenyi-díjas biológus, a Szegedi Tudományegyetem Ökológia tanszékének tanára lesz. Előadásának címe: Biodiverzitás, pszeudodiverzitás, ökológiai komplexitás.

 

Forrás: Magyar Szó

 

hovany lajos

Fotó: Sihelnik József