A nehézségek ellenére bizakodva

Szabadka Vezércikk

A 2020-as év több szempontból is kihívások elé állította a termelőket. A 2021-es esztendő első hónapjában a kukorica ára megemelkedett, ezzel egyidőben azonban a hízósertések ára csökkent, ami a családi gazdaságokat hozza rossz helyzetbe. A nehézségek ellenére a termelők bizakodva tekintenek az előttünk álló időszakra.

A mezőgazdaság aktuális kérdéseiről Kiss Árpáddal, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnökével beszélgettünk.

A tavalyi év rendkívül kihívásos év volt, amilyenből egy emberöltő alatt egy is elegendő volna. Gondot okozott a tavaszi rendkívüli állapot ideje alatti kijárási korlátozás, a piacok bezárása, a terméseredmények, azon növényi kultúrák esetében pedig amelyeknél kielégítő termésről beszélhetünk, alacsonyak voltak az árak. Viszont azt sem mondhatjuk, hogy egyik vagy másik kultúra jól termett, vagy esetleg rosszul, mivel nagyon sok múlott a fajtától, hisz láthattuk például, hogy a korai kukoricafajták jól teremtek, a késeik viszont kevésbé. Anyagi szempontból főleg a parasztgazdaságok, a kis családi gazdaságok jártak rosszul. Az őszi talajelőkészítést, illetve a vetést időben el tudták végezni a gazdák. Volt némi csapadék is, ami kedvezett a növények kelésének, és az is pozitívan értékelhető, hogy idén január folyamán több alkalommal volt hó is. Mindez reményre ad okot, és mindenki bizakodva néz a 2021-es év elé – fogalmazott Kiss Árpád.

A gazdák úgy növelhetik a bevételeiket, hogy a megtermelt gabonát nem értékesítik azonnal, hanem akkor adják el, amikor megemelkedik az ára. Ez a kukorica esetében a betakarítás módjának változása miatt ma már többletkiadásokkal is jár.

– Nem normális piaci viszonyok között élünk, és a világpiaci tendenciák nem mindig érvényesülnek nálunk, éppen ezért nehéz a gazdaságok helyzete. A nyári gabona-felvásárlás alkalmával sok gazdának meg volt kötve a keze, hisz szerződéses viszonyban álltak egyik-másik felvásárlóval, és kénytelenek voltak azoknak értékesíteni a terményüket, akik olykor kevesebbet fizettek nekik. Azok, akiknek volt bizonyos mennyiségű többlete, akár jobb árat is kaphattak a búzáért és az árpáért is. A kukorica esetében az utóbbi tíz évben nagy változások mentek végbe. Korábban még 60–70 százalékát górékban tárolták, az utóbbi időben viszont a kombájnos betakarítás terjedésének következtében ez megszűnt. A termény betakarítása ma már nagyrészt kombájnnal történik, és ennek következtében a termelő jobban ki van szolgáltatva a felvásárlóknak. Persze sokan még ma is úgy döntenek, hogy nem adják el a kukoricát azonnal, hanem inkább fizetnek a tárolásért, és csak később, amikor jobb az ára, akkor értékesítik. Ezzel lehet nagyobb bevételhez jutni, és volt olyan év, amikor ez a megoldás kifizetődött – nyilatkozta az egyesület elnöke.

A hízósertések értékesítése az utóbbi időben szintén gondot jelent.

– A felvásárlók jelenleg 130–140 dinár közötti kilónkénti áron veszik a hízósertést, de sajnos arra is van példa, hogy a gazdák még a 120 dinárt sem kapják meg. Ez a magas kukoricaárakat figyelembe véve a veszteségesség határát súrolja. Valószínűsíthető, hogy azok a gazdák közül, akik csupán néhány tíz disznót tartanak, sokan felhagynak ezzel a tevékenységgel. A nagytermelők monopolhelyzetbe kerültek, a kisgazdák nem tudják közvetlenül a vágóhidaknak eladni a sertéseket, hanem csak közvetítőn, viszonteladón keresztül, ami azt jelenti, hogy a termelő nem kapja meg a teljes árat. Hatalmas strukturális váltásra kerülhet sor, azonban ez a tendencia már több éve tart – mondta beszélgetőpartnerünk.

Kiss Árpád emellett elmondta, hogy egyesületük leginkább a papírügyekben tud segíteni a gazdáknak, akiknek olykor nehézséget okoz a szükséges dokumentumok beszerzése, helyes kitöltése, és az aktuális pályázatok állandó figyelemmel kísérése is fejtörést okoz számukra. Beszélgetőpartnerünk szavai szerint az utóbbi időben a gazdáink kezdenek megbarátkozni a gondolattal, hogy a papírügyeket is intézniük kell, a digitalizáció azonban újabb kihívást jelent mindannyiuknak.

Forrás: Magyar Szó