A világhírű Cey-Bert Róbert Gyula könyvbemutatóval egybekötött előadást tartott 2017. november 30-án a Magyar Jelenlét Házában. Kassai látogatása során életútjáról, az elhivatott regényírásról és Magyarország európai szerepéről beszélt, valamint legújabb művéről, a „Nincs más út, csak a szabadság”! című könyvről is.
Cey-Bert Róbert Gyula világhírű, Feszty Árpád-életműdíjas Távol-Kelet- és őstörténet-kutató, 1956-os magyar szabadságharcos, több mint három tucat magyar, francia, angol és német nyelven megjelent könyv szerzője. 1956 után hagyta el Magyarországot. Segítője és barátja volt Mindszenty József bíborosnak, akinek boldoggá avatását szorgalmazza. Ausztriában érettségizett, majd Svájcban előbb gazdaságtudományi, később szociológia szakon szerzett diplomát, az étkezési szokások pszichológiájáról szóló doktori disszertációját pedig a párizsi Sorbonne-on írta és a Genfi Egyetemen védte meg. Svájcban egy pszichológiai vonatkozású kutatóintézetet alapított.
1980-ban a Távol-Keletre költözött. Járt többek között Hongkongban, Japánban, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban, ahol már csak gasztronómiai marketinggel foglalkozott. Elmondása szerint mindenhol el- és befogadták. Távol-keleti tartózkodása idején magyar őstörténeti kutatásokat végzett Ujguriában, Tibetben, Mongóliában és vallástörténeti kutatásokat Burmában, Laoszban, Thaiföldön. Azok során ismerte meg a burmai őserdőkben élő karenni népet, amely 1948 óta függetlenségi harcot vív az elnyomó burmai kormány ellen. 1992-ben az ottani ideiglenes kormány nemzetközi nagykövetévé nevezte ki őt, s e népet – szívós diplomáciai munkával – sikerült felvetetnie az ENSZ-ben nem képviselt nemzetek és népek szövetségébe (UNPO). 1984-ben a Gasztronómiai Világtanács főtitkárává, Mexikóvárosban pedig – 1996-ban – a Gasztronómiai Világszövetség elnökévé választották.
„Gyerekkori álmom volt, hogy a magyarok nemzetének gyökereit, eredetét kutassam. Eljutottam a hunok őshazájába, megtapasztaltam a kazahok életmódját, ami egy időutazás volt, kétezer évvel vissza a múltba, hisz egy jurtában laktam. Megismertem azokat az ősemberi népeket, akik a túlélésükért küzdenek. Főleg Laoszban irtották a kisebbséget, nem volt szó asszimilációról. Melléjük álltam, mert éreztem, hogy ott a helyem – részt vettem egy gerilla háborúban” – nyilatkozta portálunknak kalandos életútjáról Cey-Bert.
Nehéz újrakezdés Magyarországon
Cey-Bert Róbert Gyula, az eredményes rendszerváltásban bízva, negyven év múltával tért vissza szülőhazájába. Életútja során mindig, mindenütt büszkén vállalta magyarságát. 1996-ban végleg visszatelepedett Magyarországra, ahol megalapította a Cey-Bert Intézetet. Bevallása szerint itt kezdődött élete legnehezebb időszaka, nem tudta megvalósítani mindazt, amit a világban. Az itthon alapított intézet felemésztette vagyona egy részét és igyekezete kudarcba fulladt.
Budapesten, Fehérváron és Siófokon, egyetemeken kezdett tanítani gasztronómiatörténetet, borszimbolikát, előadásainak szerves részét képezte a magyar őstörténet. Folyamatosan publikált a magyar gasztronómiáról, a borok és ételek harmonizálásáról, a tokaji, a badacsonyi borvidékről, a Balaton-felvidéki borokról. A Magyar Borakadémiát azzal a céllal alapította, hogy a hazai borászat a magyar szőlőfajtákon alapuljon és azok termőhelye egy-egy palack hozzáadott értékét jelentse. A minőségi borok a termelő szellemét is kifejezik. Cey-Bert a Nemzetközi Borakadémia és a Magyar Borakadémia megbecsült tagja, továbbá a Gasztronómiai Világszövetség tiszteletbeli elnöke.
Lelkiekben kell megerősödnie a magyarságnak
„Egy erős nemzettudat egy erős történelmi tudatra épül. Ha nem ismerjük a hőseinket, a történelmünket, a pozitív személyiségeinket, akik példájukkal erőt adhatnak nekünk, akkor a nemzettudatunk is gyengül. A könyveim a nemzettudat erősítését és megvédését szolgálják. Ha fenn akarunk maradni – ami eddig, ha csak Attilától számolom, akkor 1500 éve sikerül –, lelkileg meg kell erősödnünk. Ha egy nép lelkileg feladja magát, beolvad a többi népbe. Számomra a magyarságban hatalmas és páratlan értékek vannak. Kár lenne érte, ha csak egy globalizált emberiség lenne, amely csak a fogyasztásra gondol és egoista, narcisztikus vágyainak kielégítéséért él. A többszínűség híve vagyok. A sólymok maradjanak sólymok, ne viselkedjenek úgy, mint a varjak vagy a verebek. Szerintem, mi ezer év óta nem fogadtuk el Isten adta küldetésünket, mindig lázadtunk ellene, szüntelenül a nyugat mellé próbáltunk állni, kelet ellen. Egyik mellé sem kell állni. Egy hídnak kell lenni Magyarországnak és a magyarságnak – kelet és nyugat között. Nekünk egy összekötő kapocsnak kell lenni. Ezt a küldetésünket, ha elvállaljuk, akkor fennmarad a szabadság” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak.
„Rájöttem, hogy az én küldetésem magyar történelmi könyveket írni”
Dr. Cey-Bert Róbert Gyula könyveit az utóbbi években Magyarország legrégebbi kiadója, a Püski Kiadó Kft adja ki, melyet még a múlt század harmincas éveiben alapítottak. Legnagyobb példányszámban eladott sikerkönyvei éppen Cey-Bert művei, amelyek közül eddig az Ősök és hősök – Magyar trilógia első köteteként kiadott Atilla, a hun üzenet vezeti a sikerlistát. További könyvei az említett trilógia két további része: A pozsonyi csata és a Koppány – a Fény harcosa, a Magyar-török trilógia eddig megjelent részei: 1526: a végzetes mohácsi útvesztés, Végvári oroszlánok és a „Nincs más út, csak a szabadság”.
„Minden népnek és embernek el kell jutnia ahhoz, hogy megértse, mit jelent a szabadság. Számomra választási lehetőséget jelent. Akkor nem vagyunk szabadok, ha lelkileg, szellemileg alárendelnek minket egy ideológiának, vagy szélsőséges vallásnak. A magyarság szimbóluma is a sólyom, a legszabadabb madár. Ha kalickába zárjuk, elpusztul. Nekünk is vissza kell térnünk az ősi gyökereinkhez, ezért írom a regényeimet. Olvasmányosak, de benne van a szíverősítő üzenet” – foglalta össze gondolatait portálunknak a könyv írója.
Cey-Bert Róbert Gyula könyveinek előszavait dr. Csámpai Ottó etnoszociológus, a Nagyszombati Egyetem docense, a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorja írja. A beszélgetésen elmondta, hogy barátja, Róbert szívvel és lélekkel írja munkáit. Ő az igazság keresője, a szabadság vándora, összeköti, ami összetartozik.
Forrás: Felvidek.ma