A legfőbb cél a diákok támogatása

Patyi Szilárd Szabadka Interjúk

Négy év után ismét Fleis Anasztáziát választották a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület elnökévé. Az egyesület 1990-es megalapítása óta igyekszik a hátrányos helyzetű vajdasági magyar diákokon segíteni, többek között ösztöndíjjal, amelyre nemrégiben ért véget a pályázati időszak, de Kosztolányi Dezső emlékét is ápolja. Jelenleg mintegy húsz tagja van, akik önkéntes alapon végzik a munkájukat. A régi-új elnököt a KODDE székházában kérdeztük az egyesületben folyó munkáról, az elmúlt négy év eredményeiről és a jövőbeni terveiről.

Mióta működik az egyesület?

– Az egyesületünket dr. Uzon Miklós alapította több mint huszonöt évvel ezelőtt. Uzon Miklós sajnos az idén százegy éves korában elhunyt. Az ő örökségét visszük tovább. Az egyesület célja a kezdetektől a magyar diákok támogatása. Én az első diákok egyikeként részesültem az egyesület ösztöndíjában. Később pénzügyileg támogattam az egyesületet, majd a munkámmal, most pedig úgy, hogy elvállaltam az elnöki tisztséget.

Melyek voltak az előző négy év legnagyobb eredményei az egyesület számára?

– Az elmúlt négy évben megünnepeltük egyesületünk fennállásának huszonötödik évfordulóját. Felújítottuk a székházunk nagytermét. A nagycsaládosokat a magyarországi Karitász segítségével egy éven keresztül havonta tudtuk élelmiszercsomaggal támogatni. Emellett a gyermekekkel megünnepeltük a Mosolyműhelyünk negyedik születésnapját is. Erről az eseményről a sajtó is beszámolt.

Mik a tervei a következő négy évre?

– A következő négy évben is a legfőbb célunk azon középiskolás és egyetemista diákok támogatása, akik magyar nyelven tanulnak Vajdaság területén. Ehhez hozzá kell tennem, hogy az a diák is kaphat ösztöndíjat, aki olyan szakot választ a középiskolában, főiskolán vagy az egyetemen, amely nincs magyar nyelven. Az elkövetkező négy évben tervbe van az egyesület harmincéves fennállásának megünneplése. Ezt egy kiadvány megjelentetésével szeretnénk emlékezetessé tenni. Továbbra is szeretnénk működtetni a Mosolyműhelyünket, emellett kirándulások megszervezését és új tagok felvételét is tervezzük.

Hogyan részesülhetnek az önök ösztöndíjából a vajdasági magyar diákok?

– Az ösztöndíjpályázatok benyújtási határideje szeptember 15-én lejárt, most az elbírálás van folyamatban. Az elbírálásnál két szempontot veszünk figyelembe. Az egyik szempont a tanulmányi eredmény – a középiskolások 3,50 fölötti, az egyetemisták pedig 7,30 fölötti átlaggal pályázhatnak –, a másik szempont a diákok anyagi helyzete, tehát hogy mennyi a család jövedelme, van-e beteg a családban. A diákok általában családrajzot is mellékelnek a pályázathoz. Az utazó diákok külön kapnak pontot. Azért is jár pont, ha valaki lakásban vagy kollégiumban lakik, mert ez is kiadásokkal jár. Ezek alapján az újvidéki és a zentai kollégákkal közösen felállítottunk egy pontozási rendszert, e szerint száz pontot lehet elérni. Területileg is fel van osztva az ösztöndíjazás. A KODDE mint szabadkai egyesület a városban élő és környékbeli fiatalok pályáztatását intézi. A munkát megkönnyíti, hogy nagyon jó az együttműködésünk a Magyar Nemzeti Tanáccsal. A buszprogram például egy közös projektünk az MNT-vel. Ennek a programnak az a lényege, hogy azokat a kisdiákokat, akiknek a lakóhelye távol van az iskolától, egy szülő autóval elszállítja a tanintézménybe, majd ösztöndíjként kifizetjük az útiköltséget. Jelenleg huszonhét kisdiákunk van, akik a buszprogram segítségével jutnak el az iskolába. Amikor kezdtük az egészet, akkor csak heten voltak. Az ösztöndíjazás a környékbeli iskolásokra vonatkozik, a városi diákok busszal utazhatnak a lakóhelyüktől az iskoláig, és vissza. Mondhatom, hogy ez a dolog jól működik. Persze nem csak az ösztöndíjak révén igyekszik az egyesület segíteni a magyar diákoknak. Ahhoz képest, hogy kis egyesület vagyunk, van egy szép könyvtárunk, ami az alapítás óta megvan, és adományokból, könyvek vásárlásával folyamatosan bővítjük. Így tudunk a diákoknak segíteni a tanulásban.

Az egyesület a Kosztolányi Dezső nevét viseli. Hogyan ápolja a KODDE a híres szabadkai író emlékét?

– Kosztolányi Dezsőre emlékezve minden évben kétszer koszorúzunk. Egyszer a születése, egyszer pedig a halála évfordulóján. Amióta az egyesületet vezetem, az összes olyan egyesülettel, amely Kosztolányi nevét viseli, tehát a Kosztolányi Dezső Színházzal és a cserkészekkel együtt koszorúzunk ezen alkalmakon. Ebből hagyomány lett. Márciusban Kosztolányi születése napján a Svetozar Marković Gimnáziumnál levő Kosztolányi Dezső-emlékparkba, és mindenszentekkor a Bajai úti temetőben található Kosztolányi család sírboltjánál közösen koszorúzunk.

Forrás: Magyar Szó