A könyvtáralapító Teleki szekrényét is megvásárolta a Maros Megyei Múzeum
Amint arról korábban beszámoltunk, több darabbal gyarapította gyűjteményét a Maros Megyei Múzeum, többek között egy ritka, harmincévente egyszer, ha felbukkanó egyházi ostyatartóval és a könyvtáralapító Teleki Sámuel szekrényével. Az újdonságokból május közepén nyílik kiállítás, de a csütörtöki sajtótájékoztató keretében már most mutattak néhány érdekességet a múzeum munkatársai.
Az eseményen Soós Zoltán múzeumigazgató mellett jelen volt Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke és Alexandru Bâldea, az egyik legnagyobb romániai aukciós ház munkatársa is – múzeum ugyanis csak romániai aukciós házon keresztül vásárolhat külföldi árveréseken.
Péter Ferenc úgy fogalmazott, hogy kötelessége az általa vezetett intézménynek az erdélyi értékek megmentése, felvásárlása és hazahozatala. A múzeum látogatói számára még vonzóbbá válik a gyűjtemény, még több lesz a látnivaló a tárlókban – tette hozzá. A megvásárolt műtárgyak beszerzése jó befektetés is egyben, hiszen ezeknek folyamatosan nő az értékük, ugyanakkor azért is fontosak, mert az innen elszármazott műkincsek, hazakerülnek.
Az üvegtárlókban fegyvereket, üveg- és ezüst kupákat, serlegeket, fűszertartókat lehetett látni, illetve a legértékesebb darabot, az aranyozott cibóriumot, amelyről Alexandru Bâldea szakértő elmondta, harminc évben egyszer, ha felbukkan egy ilyen darab a régiség-piacon, de az, hogy még erdélyi származású is legyen, annak nagyon kevés az esélye. A szász vidékeken – valószínű Beszterce környékén –, a római katolikus egyházi szertartáskor használt ostyatartót legutóbb valamikor a 16. században használhatták, a protestáns felekezeteknél ugyanis már nem volt rá szükség. Ez azt jelenti, hogy mintegy 400 évet is túlélve került a múzeum tulajdonába.
Arra a kérdésre, hogy hogyan jutott az egyházi tulajdonból a tárgy magántulajdonba, azt válaszolta Soós Zoltán, hogy miután már nem volt rá szükség, valószínűleg egy presbiter, vagy gondnok, vagy akár a lelkipásztor hazavitte és otthonában őrizgethette. A szász kivándorlási hullám valamelyikével pedig Nyugatra került. „Az aukciós házak, mielőtt árverésre bocsátanának egy tárgyat, leellenőrzik annak eredetiségét, származását, illetve azt is, hogy törvényes úton jutott-e hozzá a tulajdonosa. Soha nem veszünk és adunk olyan műtárgyat, amelynek eredete, tulajdonviszonya törvénytelenségbe ütközik” – magyarázta a bukaresti aukciós ház képviselője. Soós Zoltán is hangsúlyozta, hogy a múzeum soha nem a feketepiacról szerzi be a műtárgyakat, régiségeket és mindig betartja a szabályos előírást.
A vármúzeum tanácstermében az üvegtárlók mellett két szekrényt is kiállítottak. Az egyik egy kínai szekrény, amely Romániában unikumnak számít. Erről a múzeumigazgató elmondta, egy marosvásárhelyi kétszobás lakásban bukkantak rá és megvásárolták a tulajdonosától. A bútordarab eredetileg a könyvtáralapító Teleki Sámuelé volt.
A másik szekrény is ritkaságnak számít, egy templomi bútorzat között találtak rá, letisztították és hamarosan látható lesz az is a nagyközönség számára is. Az utóbbi hat évben vásárolt műtárgyakból, illetve a múzeum fegyvergyűjteményéből május közepén szervez kiállítást a múzeum a várbeli épületében.
Forrás: maszol.ro