A fórumon tartott elnöki beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ vezetője, az ukrán parlament képviselője az általános ukrajnai helyzetet elemezve kitért az ország nemzetiség-politikájában az utóbbi időben bekövetkezett, a nemzeti kisebbségeket kedvezőtlenül érintő változásokra. Mint rámutatott, Ukrajnában a nemzetiségi jogok korlátozására irányuló veszélyes tendenciák kezdődtek. Az elmúlt és az idei évben elfogadott, az állami szolgálatról és a felsőoktatásról szóló törvények – az ukrán alkotmány, a nyelvtörvény és a nemzetközi kötelezettségek előírásait figyelmen kívül hagyva – rendelkeztek az ukrán nyelv kizárólagosságáról ezeken a területeken – tette hozzá. Jelezte, az ukrán alkotmánybíróság november 17-én elkezdi a nyelvtörvény alkotmányosságának vizsgálatát, és nem zárható ki, hogy döntésével korlátozza a nemzetiségi nyelvek közéleti használatának jogát.

A KMKSZ elnöke a kárpátaljai magyar oktatási rendszerre nézve rendkívül veszélyesnek nevezte az ukrán oktatási törvényben tervezett módosításokat, amelyek a parlament általi elfogadásuk esetén jelentős mértékben szűkítenék a közösség anyanyelven történő oktatáshoz fűződő jogait, és komoly visszalépést jelentenének a mostani állapothoz képest. Közölte, más ukrajnai nemzetiségi szervezetekkel összefogva a KMKSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne csorbuljanak a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogai az anyanyelvű oktatáshoz, annál is inkább, mert az ukrán alkotmány tiltja a már meglévő jogok szűkítését.

Brenzovics László kitért arra is, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben javultak Ukrajna és Magyarország kapcsolatai, aminek szerinte bizonyítéka Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök november 24-én esedékes budapesti látogatása. Úgy vélte, ennek tükrében kell szemlélni az ukrán médiában az utóbbi hetekben megjelent magyarellenes, a kárpátaljai magyarságot, szervezeteit, egyházait és Magyarországot rágalmazó anyagokat. Szerinte ez nem új jelenség, korábban is előfordultak hasonló magyarellenes támadások az ukrán sajtóban, amikor javulóban volt az ukrán-magyar viszony. Emlékeztetett arra, hogy több nemzetközi szereplő is ellenérdekelt az ukrán-magyar kapcsolatok fejlődését illetően, így Oroszország és Románia sem nézi jó szemmel Kijev és Budapest közeledését. Több mint érdekes ennek fényében – mondta –, hogy nem az ukrajnai románok, hanem éppen a kárpátaljai magyarság a hivatalosan is megnevezett célpontja az oktatási jogok korlátozására irányuló törekvéseknek.

A politikus kifejtette, a tavalyi évben nagyságrendekkel nőtt a kárpátaljai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások mértéke. Jelezte, a KMKSZ 35 ezer pályázatot bonyolított le a pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak és más kategóriáknak nyújtott anyaországi támogatás folyósítása, valamint a vízumdíj-visszatérítés terén. Sikeresnek nevezte a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás célba juttatását.

A konferencia résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben a KMKSZ a többi között „tiltakozását fejezi ki az ukrán oktatási minisztérium által tervezett intézkedések ellen, mert az oktatási törvényben előirányzott módosítások jelentős visszalépést jelentenének a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, súlyosan megsértve az anyanyelven történő oktatáshoz való alkotmányos alapjogot”. A szövetség aggodalmának ad hangot a nagymértékű pedagógus-elvándorlás miatt is, amelynek következtében mára veszélybe került a meglévő magyar tannyelvű intézmények működése. A helyzet orvoslásában a KMKSZ számít az anyaország támogatására – áll a nyilatkozatban.

A KMKSZ a dokumentumban üdvözli, hogy sikeresen megkezdődött a gazdaságfejlesztési terv végrehajtása, és köszönetét fejezi ki a magyar államnak, valamint Magyarország kormányának, hogy támogatásával olyan gazdasági program indulhatott el Kárpátalján, amely jelentősen segítheti a rendkívül nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarság boldogulását és szülőföldön való megmaradását.