Gazdag József kapta a Talamon Alfonz tiszteletére létrehozott díjat, amelyet tizenegyedik alkalommal osztott ki a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Diószegen. A felvidéki írókat tömörítő társaság tizenegyedik alkalommal adott kitüntetést, a 2016-os díjat az Egy futballfüggő naplójából című könyvért ítélték oda. A díjazottat faggattuk.
Mit jelent számodra ez a díj?
Ahogy a laudáció után mondtam, azért is különösen kedves számomra ez a díj, mert Talamon Alfonzot mindig rokonléleknek éreztem. És vannak közöttünk párhuzamok. Az egyetemet épp úgy nem fejeztem be, mint ahogy Talamon Alfonz sem fejezte be. Én is a Szabad Újság sport rovatában kezdtem az újságírói pályafutásom, mint ő. Az én könyvemet is a Kalligram adta ki, mint az övét. Tehát nagyon sok ilyen közös életrajzi pont van. Az első novelláskötetemben volt egy novella, amit az ő emlékének szenteltem, a címe: Az árnyak kifürkészése, és arról szól, hogy Talamon Alfonz, bár minden jel azt mutatja, hogy távozott, de mégsem halt meg.
Azt tudjuk, hogy újság cikkekből állt össze ez a kötet. Hogy született meg a könyv?
Ez nem egy szépirodalmi kötet és nem is úgy íródtak ezek az írások, hogy egyszer majd könyvvé állnak össze. Ezek alkalmi cikkek volt, tárcák, amelyek keddenként jelentek meg. Ezek az írások vezették fel az Új Szó Foci Tipp mellékletét. Amikor tíz év után otthagytam a szerkesztőséget, akkor jött az ötlet, hogy le kellene zárni azt a tíz évet. Igény volt arra, hogy jelenjen meg egy válogatás azokból az írásokból. Így született meg az Egy futballfüggő naplójából című könyv. Ezek nem sportírások, nem véletlen, hogy nem is a sport rovatban jelentek meg. Sport újságíróként az volt a célom, hogy a futballnak a dimenzióit megpróbáljam kitágítani. Szerettem volna megmutatni ezekkel a tárcákkal, hogy maga a foci, ez a játék, a pszichológia és szociológia felől, történelem felől éppen úgy olvasható, mint a sport felől. Ugyanis ez nem csak egy sport, egy foci meccsnek sokkal összetettebb jelentés tartalma van. Nem szabad tehát a focit csak meccsként kezelni.
Ezt hogy kell értelmezni? Mit jelent még a foci, ha több mint sport? Sok településen közösségépítő szerepe is van a focinak.
Részben közösségépítő. De ahány ember, annyi féleképpen értelmezi a focit. Mindenki másként él meg egy meccset. Én például magányos futball drukker vagyok. Vannak, akik kijárnak a haverokkal és együtt nézik a meccset, nekik ezt is jelenti a foci. Szerencsére mindenkinek mást jelent. A focit szerintem úgy kell elképzelni, mint az élet egyfajta leképezését. Azért szeretjük annyira ezt a játékot, mert megvannak a szabályai, amit a pálya négyszögében be kell tartani. Elvileg mindenkire érvényesek. Elvileg a gyengébb is legyőzheti az erősebbeket.
Számodra mit jelent a foci?
Röviden: számomra az életet jelenti. Az első tudatos emlékeim is a focihoz kötődnek. Gyermekkorom óta a foci uralja a napjaimat. A feleségem most szerencsére kiment a teremből, mert ezeknek annyira nem szokott örülni, de az eljegyzésünk napján meccset néztünk, az esküvőnk napján meccset néztünk. Félbeszakította az esküvőnket egy foci meccs. De nem én vagyok az egyedüli, akik ennyire szereti a futballt.
Minden meccs érdekel, vagy vannak olyan mérkőzések, amik nem kötnek le. Kik a kedvenceid?
Olyan nincsen, hogy nem köt le egy mérkőzés. A vasárnap délelőtti kölyökmeccseket ugyanúgy megnézem, mint a BL döntőt. Volt olyan hetem, talán 2011-ben, amikor Méri Jancsi meghívott Somorjára, ahol egy járási harmadosztályú mérkőzést néztem, meg és onnan repültem Londonba megnézni a BL döntőt. És utána azon gondolkoztam, melyik volt a nagyobb futballélmény számomra? A nyolcvanezer nézővel közösen végignézni a Wembley stadionban azt, hogy a Barcelona lealázza a Manchester United-et, vagy az, amikor a pályán öröm focit láttam… Minden evő vagyok ilyen értelemben. Több kedvenc csapatom is van. Az egyik a magyar válogatott, amelynek a mérkőzéseire, a franciaországi Európa Bajnokságra most is készülök. Úgy nőttem fel, hogy az FC VSS Kassa csapatában fociztam. Ott voltam labdaszedő. Anyám révén Ferencváros drukker vagyok. Egyébként a Liverpoolnak nincsen olyan mérkőzése, amit ne néznék meg.
Nemrégiben alakult meg a Felvidéki Labdarúgó Egyesület, illetve a Felvidéki labdarúgó-válogatott. Sokan pozitívumként értékelték ennek létrehozását. Lehet hozadéka egy ilyen válogatott megalakításának a felvidéki magyar foci rajongók számára?
Annak idején többen is gondolkoztunk már azon, ha a katalánoknak van saját válogatottjuk, a baszkoknak is van egy baszkföldi válogatottjuk, vajon milyen reakciót váltana ki, ha mi is szerveznénk felvidéki magyar csapatot. Ezeket a nemzeti kisebbségeket tömörítő válogatottakat a FIFA nem ismeri el, ezért hivatalos mérkőzést nem játszhatnak, de nem hivatalosakat játszanak. Nagy Dávidot ismerem személyesen, tudom, hogy ő az egyik motorja a kezdeményezésnek. Amikor a DAC stadionban játszott a felvidéki csapat Székelyföld ellen, akkor én is ott voltam. Ez még gyerekcipőben jár, de tíz év múlva visszatérhetünk arra a kérdésre, milyen hozadéka volt a kezdeményezésnek. Azt tudom, hogy Dávid szívvel-lélekkel csinálja, már csak ezért is szurkolok neki.
Neszméri Tünde
kép: a szerző
Megjelent a Szabad Újság Június 1-i számában.