A civil szféra szolgálatában – beszélgetés Fülöp Attila helyettes államtitkárral
A magyar civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a közjót szolgáló feladatok ellátásában, a különböző lakossági csoportok közösségének formálásában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében, a közéleti értékek fejlesztésében. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága elkötelezett – többek között – abban, hogy a magyar civil szektor lendületet kapjon határon innen és túl egyaránt. 2012-ben ezért létrehozták a Civil Információs Központokat. Ezek lényegéről, működési elvéről, valamint a magyar civil szféra sajátosságairól és jövőjéről kérdezte a PolgárPortál Fülöp Attilát az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát.
Ő maga jobban szereti a civil szervezetek elnevezés helyett, az önkéntes polgári kezdeményezésekkifejezést használni, hiszen „a reformkorban létrejött első egyleteknek az volt a lényege, hogy saját erőforrásból, vagyonból, időből áldoztak a polgárok egy-egy cél érdekében”. A helyettes államtitkár úgy véli az igazi civilség ebben áll, valamint a közösségformáló, közösség-összetartó erőben, amellyel a legtermészetesebb társadalmi igényt elégítik ki.
Magyarországon összesen 60 ezer bejegyzett civil szervezet létezik, amelyből közel 30 ezer aktív. Ezen szervezetek tevékenységében összesen 139 ezer foglalkoztatott és 500 ezer önkéntes vesz részt, ami azt jelenti, hogy megyénként 1 foglalkoztatottra 4 önkéntes jut – fejti ki Fülöp Attila. Megtudtuk azt is, hogy a magyarországi szervezetek 50%-a szabadidős, kulturális, vagy sporteseményeket szervez, 15%-uk foglalkozik oktatással, 10% szociális területen működik, a jogvédő egyesületek pedig az 1%-ot sem teszik ki.
A civil szervezetekkel, 2012-es megalkotásuk óta a Civil Információs Centrumok vannak kapcsolatban, amelyeknek a technikai segítségnyújtás az elsődleges céljuk. Az ország 19 megyéjében, valamint Budapesten is egy ilyen központ üzemel állami támogatással. A helyettes államtitkár elmondása szerint azért hatékony ez a rendszer, mert a centrumok ismerik az adott megyében működő egyesületeket, alapítványokat, ami által széleskörű segítséget képesek nyújtani a számukra, akár egy pályázati lehetőség ismertetéséről, akár elkészítésének menetéről, vagy jogi segítségnyújtásról legyen szó – hiszen a CIC-ek általában szerződésben állnak jogászokkal –, ezekkel a szolgáltatásokkal pedig terhet vesznek le a helyi civilek válláról.
Az általános technikai segítségnyújtáson kívül idén két feladat fogalmazódott meg a központokkal kapcsolatban. Az első, hogy elősegítsék a civil szervezeteket érintő kulturális közfoglalkoztatást. Fülöp Attila szerint ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 2000 kulturális közfoglalkoztatott kerül majd civil szervezetekhez kihelyezésre. A másik, hogy a határon túli civil életet, az ottani közösségi összetartozást is képesek legyenek elősegíteni azáltal, hogy felveszik a kapcsolatot a külhoni civil szervezetekkel. A kormány a 20 Civil Információs Centrum működtetésére összesen 300 millió Ft-otbiztosít idén, amelynek megyénkénti elosztása természetesen arányosan függ az ottbejegyzett civil szervezetek számától, illetve a határon túli aktivitásuktól.
A tavaly próbajelleggel elindult határon túli tevékenység lényege, hogy a határ menti megyék Civil Információs Központjai találjanak egy külhoni társszervezetet, amely ismeri az ottani életet, közösségeket, a helyi jellegzetességeket, jogszabályokat, és ezek alapján törekedjenek együttműködésre a magyar civil szféra érdekében.
A Civil Információs Központok elsődleges feladata, hogy „jó szolgáltatói legyenek a megyékben a civil szféráknak” – mondja a helyettes államtitkár.
Ahogy már a cikk elején említettük, a Magyarország területén bejegyzett civil szervezeteknek csupán a fele aktív. A 2014-ben hatályba lépett új PTK a civil szervezetek működésére vonatkozólag előírta, hogy 2016. március 15-ig módosítaniuk kell a létesítő okiratukat. Ezt a határidőt végül 2017. március 15-re módosították, tehát aki tényleg létező szervezet, annak eddig az időpontig kell eleget tennie ennek a kötelezettségnek, így nagyságrendileg feltérképezhető lesz a valós szervezetek hálója.
A civil szervezetektől érkezett jelzésekre reagálva Fülöp Attila elmondta, hogy az államtitkárságnak szándékában áll két csoportra bontani a civil szervezeteket támogatottságuk nagyságrendje alapján. Így külön kategóriába tartoznának azok a szervezetek, amelyek csak évi egy-két, 100 ezer forint körüli támogatást igénylő programot valósítanak meg és azok, amelyek évente több millió forintra pályáznak.
Forrás: polgarportal.hu