Trianoni emlékezetközpont vagy összművészeti tér: a gyalui kastélyról ötleteltek
Van, miből válogatniuk a kastély kezelőinek, miután a Formula tábor résztvevői bemutatták elképzeléseiket. És jók lettek.
A gyalui kastélypark fáinak kellemes hűvösébe menekültünk ki szombat délután a városi katlanból, de nem csak hűsölni, hanem megtudni, min törték a fejüket ugyanitt – illetve Hidegszamoson – egy hétig a Formula tábor résztvevői. Természetesen a kastély felújítására, kihasználására és fenntarthatóságára keresett ötletet a mintegy negyven fiatal szakember, építészek, művészettörténészek, zenészek és PR-osok közösen.
Ebben a táborban ért össze a PONT Csoport két projektje, a Kastély Erdélyben, illetve a Kreatív Kolozsvár. Előbbi a 15 hónapos időtartamának végén jár, ezalatt kastélystratégiát dolgoztak ki, több találkozást szerveztek szakértőkkel, appet fejlesztettek, és egy 301 kastélyt és udvarházat tartalmazó adatbázist hoztak létre – ismertette az eredményeket a délután kezdetén Farkas András, a PONT Csoport vezetője. A Kastély Erdélyben fő célja az volt, hogy kialakítsanak egy olyan munkakörnyezetet, amit hosszú távon is működhet, hogy stratégiai keretet adjanak a kastélyok kihasználásának, valamint közösségi mozgalmat hozzanak létre.
A nyomtatott formában és online is elérhető kastélystratégiára munkaváltozatként tekintenek, amit tovább lehet és kell majd vinni, magyarázta Farkas. A stratégiából idézve elmondta: a kastélyok Erdély brandjét is képezhetik, de ehhez funkcionálissá kell őket tenni, hogy mind a helyi közösség, mind a turizmus szempontjából hasznosnak bizonyuljanak. Az “ökoszisztéma” kialakítását apránként kell elkezdeni, és ehhez akarnak ötleteket kínálni a kastélyok kezelőinek, fenntartóinak. Például a Maros megyei kastélyokat bicikliutakkal lehetne összekötni – mondta.
A Kastély Erdélyben nem ér itt véget: éves tervekben gondolkodnak, konkrétumokban, mint ahogyan most is konkrét tervek születtek a gyalui kastély lehetséges funkcióiról.
A Formula táborban öt csapat dolgozott ki ötféle tervet, amelyeket be is mutattak a kastélyparkban. Lévén, hogy különféle szakterületek ismerői dolgoztak együtt, a legfontosabb hívószó az interdiszciplinaritás volt – ez mind a csapattagok együttműködésében, mind a “végtermékben”, azaz az elképzelt működő kastély tervében megmutatkozott.
Az első csapat egy moduláris, Gyalui kulturális fúziós kalandpark nevű központot képzelt el, amelyet Bánffy Miklós legendás négyes munkamódszerére – egyik asztalon írt, a másodikon festett, harmadikon zenével foglalkozott, a negyedik pedig az inspirációforrás, a káosz volt – építettek. Ezt a négyességet alkalmazták a kastély négybástyás alaprajzára is, és egy olyan négy tematikájú – irodalom, zene, vizuális művészetek és szintén káosz, ahol minden elfér – teret álmodtak meg, ahol ezek az egységek külön is működnek, de átjárás is van köztük. A célközönség meghatározását personákkal szimulálták, és megpróbáltak elgondolkodni azon is, hogy mit nyújthat egy ilyen tér a környéken lakó kisgyerekes családnak, és mit egy európai kastélytúrán átszáguldó kínai turistának.
A második csapat egészen más jellegű funkciót képzelt el, egy úgynevezett Trianon100 Knowledge Centert, tudásközpontot, amely a 2020-as centenáriumra jönne létre, de utána is működne, a román-magyar együttélést segítő intézményként. A célja elsősorban a két nemzet közötti viszony javítása lenne, az emlékév lehetséges túlkapásainak moderálása, kutatások támogatása, civil szervezeti háló megteremtése – ugyanis létező probléma a román és magyar civil szervezetek közötti együttműködés hiánya, és erre a fiatalok szerint megoldást nyújthatna egy efféle intézmény.
A harmadik csapat egy konkrétan meghatározott irány nélküli kulturális platformot mutatott be, amelyet a környékbeli közösség használatára ajánlanának fel, legyen az a Kolozsvári Magyar Színház, alternatív társulatok, vagy bármilyen más csoportosulás. Koncertek, előadások, táncoktatás megtartására alkalmas térnek képzelték el a kastélyt, illetve virtuális valóság felhasználásával mutatnák be a kastély múltját, részben akár azt az időszakot is, amikor kisegítő iskolaként működött.
A negyedik, aGYALUnk nevet viselő csapat ismét művészetekre építette az ötletét: először alkotó- és restaurátortáborokat szerveznének, amelyek eredményeként a felújítás is megvalósulna, majd nemzetközi rendezvényközpont szerepét töltené be a kastély. Ők szintén personákkal és kis szerepjátékkal mutatták be, hogy milyen látogatótípust mivel lehet megszólítani.
Az utolsó csapat, “a gyalui Greenpeace” a többiekétől teljesen eltérő tervet állított össze, amely a kastélykertre összpontosít. Arborétum, rekreációs terek, élménypark, konyhakert, gyógyító kert kapna benne helyet, a működést pedig részben egész Kalotaszegre kiterjesztenék, összefüggő programokkal, gasztroturizmussal.
Forrás: transindex.ro