Kazah-magyar jurta állítás Vajdaságban

Temerin Vezércikk

Az Illés-napi rendezvények keretein belül csütörtökön nem mindennapi látvány fogadta a több száz helyi és külföldi vendéget. A 12 személyes jurta már kívülről is impozáns látványt nyújtott, a beltér pedig hűen bemutatta az ősmagyar életteret.

jurta

A beöltözött íjászok szívesen meséltek népünk 3000 éves szokásairól, nomád életmódjáról és hiedelemvilágáról. A temerini íjászok jurtája a Magyar Turán Alapítvány ajándékaként került a Vajdaságba. A több ezer euró értékű ajándékot a mai napig úgy próbáljuk meghálálni, hogy ahol csak tehetjük, bemutatjuk a magyar közösségeknek – mondta Törteli László. Az egyesület alelnöke hozzátette, hogy a bemutatások alkalmával nem csak felállítják a jurtát, hanem próbálják élethűvé tenni az ősmagyar életmódot is.

Törteli László, Hunor Hagyományőrző Egyesület, Temerin: „Őseink köztudottan nomád életmódot folytattak. Nem kő és fa épületekben éltek, hanem sátrakban, mert az könnyen szétszedhető és továbbvihető volt. Amikor egy nagy területen a jószágok lelegelték a füvet, akkor nyilvánvalóan tovább kellett állniuk. Ilyenkor jurtabontásra került sor: a tartozékokat felmálházták a lovakra, szamarakra, tehenekre, és akár 40 kilométert is vándoroltak, míg nem találtak egy patakot. A vízforrás és a nagy területű legelő volt az, ami az új tábor helyét döntően meghatározta. Itt aztán az asszonyok és a gyerekek állították fel a jurtákat. Ez az ő feladatuk volt, ugyanis a férfiak legeltettek, vadásztak vagy harcoltak.”

A jurta egy rögtönzött épület. Két fajtáját ismerjük: a mongol és kazah-magyar jurtát. Habár mindkét népcsoport ázsiai származású, mégis különbség van az építésük között. A mongol jurták jóval kisebbek, alacsonyabbak, de színesebbek. A bejárati ajtajuk félfái gazdagon faragottak, az ajtólapok pedig díszítettek. A tündököt, azaz a tetőrész középpontjában levő füstkarikát is színesre pingálták. A mongol jurtákra kimondottan jellemző a gazdag, színes díszítés, míg a kazah-magyar jurtákra egyáltalán nem.”

„A leglényegesebb különbség mégis a szerkezetben van: a mongol jurtákban van Istenfa, míg a kazah-magyar sátrakban nincs. Az Istenfa azaz oszlop, amely a tündököt vagy más néven füstkarikát tartja. A mongol jurták alapeleme ez a tartóoszlop, azaz ez nélkül összedőlnek. A kazah-magyar jurta viszont úgy van kitalálva, hogy megterheléskor az önsúlya stabilizálja a szerkezetet. A leglényegesebb építési elem ezeknél a lélekkötél: ez körülfogja a keregét (a jurta oldalát), és megtartja a szerkezetet. Azért is hívjuk lélekkötélnek, mert a kazah-magyar jurtának ez a lelke.”

„A jurta berendezése a mai ember fantáziájára és logikus következtetésére van bízva. Értelemszerűen a füstkarika alatt a tűzhely helyezkedik el. A jurta középpontjában van: kövekkel vagy kiégetett agyaggal vették körül. Azzal tüzeltek, amihez nomád életmódjukból kifolyólag legkönnyebben hozzájutottak: többnyire száraz marhaürülékkel. Ezt azonban az őseink által gyújtóként használt taplóval nem lehet meggyújtani. Így az asszonyok és a szolgálók a sztyeppékről száraz mohát vagy nagyon finom tőzeget gyűjtöttek, erre csiholtak rá a taplóval, és így terjedt át a tűz a marhaürülékre. A száraz állatürülék kiváló tüzelő: olyan, mint a brikett – bioanyag. A jurta tűzhelye télen-nyáron égett: melegedtek vele, sütöttek-főztek rajta az asszonyok.”

„Azt bizonyosan tudjuk, hogy őseink hogyan osztották szét a jurta belterét. Az ajtóval szemben ült a ház ura. A jobbján a jurta férfi oldala volt: az apa és a fiúgyermekek személyes dolgai, harcászati és vadászati eszközei kaptak helyet. A női oldal a ház urának a balján volt: itt az asszonyok, a lánygyermekek és a szolgálók tartották dolgaikat: csetreseket, szőttesekeket, babakelengyéket.”

Az ősmagyarok kultúrájáról nagyon kevés hiteles forrás maradt meg: egy-egy avarsírból, ásatásokkor felszínre bukkanó tárgyakból vonnak le logikus következtetéseket a régészek. A temerini Hunor Hagyományőrző Egyesület tagjai lelkesen elemzik az ősmagyarok mindennapjaihoz fűződő kutatásokat, majd lehetőségeikhez mérten az elméleti tudást próbálják emberközelivé, tapinthatóvá tenni a mai ember számára.

Forrás: Pannon RTV